Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-294

Az országgyűlés képviselőházának anya, majd gyermekét tanítja imádságra s a nemzeti és vallásos gondolatot táplálja gyermekében és ezáltal az egész nemzetben, ne adjuk meg azt a szavazati jogot, amely esetleg egy fiatalabb férfit megillet?? Az a tiszteletteljes kérésem tehát^ hogy ezeket megfontolva, a miniszter úr igenis tartsa vissza ezt a szakaszt, tegye megfontolás tárgyává és módosított szakasszal jöjjön a Ház elé. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik Rupert Rezső képviselő úr. Rupert Rezső: T. Képviselőház! Mindenben magamévá teszem az előttem felszólalt képviselő urak álláspontját. Az én módosításaim is azt célozzák, hogy ha már nem tudunk a nőknek nagyobb jogot adni, legalább annyi jogot adjunk nekik, amennyit a férfiaknak. A. férfiak választójogánál is hibáztatom a magas korhatárt, a hosszú ideig való egyhelybenlakás feltételét, de ha már a 19. §-on túljutottunk és prejudicium van arranézve, hogy a 26 év alá nem tudunk menni, akkor kérem a t. Házat, hogy a nőkre nézve is méltóztassék elfogadni a 26 éves korhatárt; egyébként pedig az iskolát végzett nőknél ugyanazt a bánásmódot kérem, amelyet a férfiakkal szemben gyakorol a t. Ház. A t. kormány s az ő oldaláról felszólalók is folyton hangsúlyozták, hogy lehetőleg minél nagyobb értelmi és erkölcsi gradus kell ahhoz, hogy valaki szavazati jogot kapjon. A túloldalról is hangsúlyozták, hogy még az értelmi gradus nál is fontosabb az erkölcsi gradus, már pedig, ha az erkölcsi gradust veszszük alapul, amely nem függ az iskolázottságtól, magasabb iskolák végzésétől, akkor kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy a nőknél az ergölcsi gradus fokozottabban megvan, mint a férfiaknál. A nők sohasem lehetnek olyan rosszlelkűek, amilyen rosszlelkűeket a történelem folyamán a törvényhozásban működni láttunk. Éppen ezért a kormány annál az álláspontjánál fogva, hogy az erkölcsi gradusnak jobban kell érvényesülnie, sajátmagával jut ellentétbe, ha ezt a princípiumot vallván, a nőket megkülönbözteti, szigorúbb feltételeknek veti alá, tőlük magasabb kort kíván és egyéb ilyen súlyos kizáró jogcímeket állít fel velük szemben. A kormegkülönböztetésnek egyáltalában nincs semmiféle értelme. Erre nézve bátor vagyok hivatkozni Hegedűs Lorántnak a csonkaparlamentben történt felszólalására, amelyben szintén szó volt a nők választójogáról, amelynek megadását Lukács György indítványozta s ugyanakkor szó volt arról is, hogy a 30 éves vagy alacsonyabb korhatár vezettessék-e be. Hegedűs Lóránt úgy a nőkre, mint a férfiakra vonatkozólag az egyenlő korhatár mellett volt ós akkor mondta azt a szellemes, mindenféle tekintetben megálló aforizmát, valósággal megkapó igazságot, amely úgy szólt^ »Lássa meg a t. Ház azt, hogy a természet elég nagy arisztokrata, amikor a szegény embert hamarabb megöli, mint a gazdagot. Ezt a keserves bajt azzal tetézi, hogy kétféle korhatárral rövidítsük meg a választói jogosultság éveit, nem lehet és ebből az igazságtalanságból alkotmánybiztosítékot csinálni nem szabad«. Ez teljesen igaz. Ezt jobboldali ember mondotta, mégpedig olyan időben, amelyre visszaemlékezve azt állapíthatjuk meg, toogy akkor a reakció annyira dúlt, hogy az ellenzék kénytelen volt annakidején a Házból távozni s az ellenzék távollétében tárgyalta le a javaslatot H. ülése 1938 április 5-én, kedden. 533 az akkori, azt leh^t mondani, szélsőjobboldal. Ha tiÖiát még a szélsőjobboldalnak is ez volt az álláspontja, akkor ma miért nem fogadják el t. képviselő urak ezt az egészen jobboldalról jövő álláspontot? Tökéletesen igaza van Meizler Károly, t. barátomnak, aki rámutatott arra, hogy nehéz időkben a nők megálltak helyüket. Én is megállapíthatom, mert a magam vármegyéjében és városában, Veszprémben magam is tapasztaltam, hogy sokkal bátrabbak, becsületesebbek. elszántabbak voltak az akkori baloldali szélsőség elleni küzdelemben, mint a férfiak, akik közül a tanult embereket is alig lehetett viszszatartani attól, hogy a rendszernek behódoljanak. Mind készséggel mentek ajánlkozni, csak a nők maradtak! a helyes úton, finom lelkükkel nem vettek részt az akkori visszataszító tülekedésben. Azokban a nehéz időkben, amikor az apácákat akarták megrendszabályozni, vagy a templombajárást megakadályozni és ezzel a romboló irányzattal szemben harcra hívták az embereket, az oppozíció helyet a férfiak elbújtak, és csak nőket láttunk a barrikádokon. A nők nehéz időkben tanúsított viselkedésükkel kiállották a történelmi próbát és bebizonyították, hogy őket a férfiakkal egyenlő jogokban kell részesíteni. A nők között még a műveltség, a magasabb iskolát végzettség alapján sem lehet különbséget tenni, mint a férfiak között, mert egy férfi lelke az érettségi után sem annyira kifinomodott, mint a nő lelke a negyedik elemi iskola elvégzése után. Minthogy ma különösen szükség van jóságos, fínomlelkű ; emberekre, vegyünk ilyeneket magunk mellé. Ha ezt a parlamentet nézzük, sok káros felfogású és sötétlelkű férfival találkozunk (Za)) de az ittlevő nők minden tekintetben, lelkiekben, értelmiségben és különösen hazafias érzésben jobban megállják a helyüket, mint a férfiak. Elnök: Szólásra következik Kéthly Anna. Kéthly Anna: T. Ház! Az általános vitában már részletesen foglalkoztam a választójogi feltételekkel és kimutattam, hogy ezek egyszerűen a falusi és a városi munkásnő kirekesztésére szolgálnak. Ezt a meggyőződésemet csak megerősítették az előadó úrnak^ háztartásban, tehát a szerencsésebb körülmények között élőknek választójoggal való felruházására és a középiskolát végzetteknek 26 éves korhatárára vonatkozólag most előterjesztett módosításai. Egyiket sem ellenzem, Örülök annak, hogy az előadó úr ezt a két módosítást előterjesztette, de természetesen keveslem, mert ezzel még erősebben kihangsúlyozta ezeknek a feltételeknek osztályjellegét. Kétségtelenül megállapított tény ugyanis, hogy a falusi és városi munkásnők életkora rövidebb, mint szerencsésebb viszonyok között élő társnőiké. Ha tehát 30 esztendős korukban jutnak választójoghoz, választójogukat legfeljebb 15—20 esztendeig gyakorolhatják. Az öregségi biztosításról szóló törvény tárgyalásánál is kimutattuk, hogy a biztosított munkásnők igen jelentős hányada nem éri el a 65 éves kort, amikor az öregségi járadék esedékessé válik, A női választójogi korhatár is azt jelenti, hogy a dolgozó munkásnők számára a választójoggal való élése igen rövid időre zsugorodik. Az, hogy a középiskolát végzett nők számára a 26 éves korhatárt vezetik be, a 26 éves korhatárba beleegyezett a miniszter úr, ahogy az előadó úr előterjesztéséből látom, ez azt jelenti, hogy egy újabb osztályréteget felruháznak választójoggal és azt a nagy tömeget, amelynek megbíz-