Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-294

Az országgyűlés képviselőházának anya, majd gyermekét tanítja imádságra s a nemzeti és vallásos gondolatot táplálja gyer­mekében és ezáltal az egész nemzetben, ne ad­juk meg azt a szavazati jogot, amely esetleg egy fiatalabb férfit megillet?? Az a tisztelet­teljes kérésem tehát^ hogy ezeket megfontolva, a miniszter úr igenis tartsa vissza ezt a sza­kaszt, tegye megfontolás tárgyává és módosí­tott szakasszal jöjjön a Ház elé. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik Rupert Rezső képviselő úr. Rupert Rezső: T. Képviselőház! Mindenben magamévá teszem az előttem felszólalt kép­viselő urak álláspontját. Az én módosításaim is azt célozzák, hogy ha már nem tudunk a nőknek nagyobb jogot adni, legalább annyi jogot adjunk nekik, amennyit a férfiaknak. A. férfiak választójogánál is hibáztatom a magas korhatárt, a hosszú ideig való egyhelybenlakás feltételét, de ha már a 19. §-on túljutottunk és prejudicium van arranézve, hogy a 26 év alá nem tudunk menni, akkor kérem a t. Házat, hogy a nőkre nézve is méltóztassék elfogadni a 26 éves korhatárt; egyébként pedig az isko­lát végzett nőknél ugyanazt a bánásmódot ké­rem, amelyet a férfiakkal szemben gyakorol a t. Ház. A t. kormány s az ő oldaláról felszólalók is folyton hangsúlyozták, hogy lehetőleg mi­nél nagyobb értelmi és erkölcsi gradus kell ahhoz, hogy valaki szavazati jogot kapjon. A túloldalról is hangsúlyozták, hogy még az ér­telmi gradus nál is fontosabb az erkölcsi gra­dus, már pedig, ha az erkölcsi gradust vesz­szük alapul, amely nem függ az iskolázottság­tól, magasabb iskolák végzésétől, akkor kétség­telenül megállapíthatjuk, hogy a nőknél az er­gölcsi gradus fokozottabban megvan, mint a férfiaknál. A nők sohasem lehetnek olyan rosszlelkűek, amilyen rosszlelkűeket a történe­lem folyamán a törvényhozásban működni lát­tunk. Éppen ezért a kormány annál az állás­pontjánál fogva, hogy az erkölcsi gradusnak jobban kell érvényesülnie, sajátmagával jut ellentétbe, ha ezt a princípiumot vallván, a nő­ket megkülönbözteti, szigorúbb feltételeknek veti alá, tőlük magasabb kort kíván és egyéb ilyen súlyos kizáró jogcímeket állít fel velük szemben. A kormegkülönböztetésnek egyáltalában nincs semmiféle értelme. Erre nézve bátor va­gyok hivatkozni Hegedűs Lorántnak a csonka­parlamentben történt felszólalására, amelyben szintén szó volt a nők választójogáról, amely­nek megadását Lukács György indítványozta s ugyanakkor szó volt arról is, hogy a 30 éves vagy alacsonyabb korhatár vezettessék-e be. Hegedűs Lóránt úgy a nőkre, mint a férfiakra vonatkozólag az egyenlő korhatár mellett volt ós akkor mondta azt a szellemes, mindenféle tekintetben megálló aforizmát, valósággal megkapó igazságot, amely úgy szólt^ »Lássa meg a t. Ház azt, hogy a természet elég nagy arisztokrata, amikor a szegény embert hama­rabb megöli, mint a gazdagot. Ezt a keserves bajt azzal tetézi, hogy kétféle korhatárral rö­vidítsük meg a választói jogosultság éveit, nem lehet és ebből az igazságtalanságból alkot­mánybiztosítékot csinálni nem szabad«. Ez tel­jesen igaz. Ezt jobboldali ember mondotta, mégpedig olyan időben, amelyre visszaemlé­kezve azt állapíthatjuk meg, toogy akkor a reakció annyira dúlt, hogy az ellenzék kény­telen volt annakidején a Házból távozni s az ellenzék távollétében tárgyalta le a javaslatot H. ülése 1938 április 5-én, kedden. 533 az akkori, azt leh^t mondani, szélsőjobboldal. Ha tiÖiát még a szélsőjobboldalnak is ez volt az álláspontja, akkor ma miért nem fogadják el t. képviselő urak ezt az egészen jobboldalról jövő álláspontot? Tökéletesen igaza van Meizler Károly, t. barátomnak, aki rámutatott arra, hogy nehéz időkben a nők megálltak helyüket. Én is meg­állapíthatom, mert a magam vármegyéjében és városában, Veszprémben magam is tapasztal­tam, hogy sokkal bátrabbak, becsületesebbek. elszántabbak voltak az akkori baloldali szélső­ség elleni küzdelemben, mint a férfiak, akik közül a tanult embereket is alig lehetett visz­szatartani attól, hogy a rendszernek behódol­janak. Mind készséggel mentek ajánlkozni, csak a nők maradtak! a helyes úton, finom lel­kükkel nem vettek részt az akkori visszata­szító tülekedésben. Azokban a nehéz időkben, amikor az apácákat akarták megrendszabá­lyozni, vagy a templombajárást megakadá­lyozni és ezzel a romboló irányzattal szemben harcra hívták az embereket, az oppozíció he­lyet a férfiak elbújtak, és csak nőket láttunk a barrikádokon. A nők nehéz időkben tanúsí­tott viselkedésükkel kiállották a történelmi próbát és bebizonyították, hogy őket a férfiak­kal egyenlő jogokban kell részesíteni. A nők között még a műveltség, a magasabb iskolát végzettség alapján sem lehet különbséget tenni, mint a férfiak között, mert egy férfi lelke az érettségi után sem annyira kifinomo­dott, mint a nő lelke a negyedik elemi iskola elvégzése után. Minthogy ma különösen szük­ség van jóságos, fínomlelkű ; emberekre, ve­gyünk ilyeneket magunk mellé. Ha ezt a par­lamentet nézzük, sok káros felfogású és sötét­lelkű férfival találkozunk (Za)) de az ittlevő nők minden tekintetben, lelkiekben, értelmiség­ben és különösen hazafias érzésben jobban megállják a helyüket, mint a férfiak. Elnök: Szólásra következik Kéthly Anna. Kéthly Anna: T. Ház! Az általános vitá­ban már részletesen foglalkoztam a választó­jogi feltételekkel és kimutattam, hogy ezek egyszerűen a falusi és a városi munkásnő ki­rekesztésére szolgálnak. Ezt a meggyőződése­met csak megerősítették az előadó úrnak^ ház­tartásban, tehát a szerencsésebb körülmények között élőknek választójoggal való felruházá­sára és a középiskolát végzetteknek 26 éves korhatárára vonatkozólag most előterjesztett módosításai. Egyiket sem ellenzem, Örülök an­nak, hogy az előadó úr ezt a két módosítást előterjesztette, de természetesen keveslem, mert ezzel még erősebben kihangsúlyozta ezeknek a feltételeknek osztályjellegét. Kétségtelenül megállapított tény ugyanis, hogy a falusi és városi munkásnők életkora rövidebb, mint sze­rencsésebb viszonyok között élő társnőiké. Ha tehát 30 esztendős korukban jutnak választó­joghoz, választójogukat legfeljebb 15—20 esz­tendeig gyakorolhatják. Az öregségi biztosítás­ról szóló törvény tárgyalásánál is kimutattuk, hogy a biztosított munkásnők igen jelentős há­nyada nem éri el a 65 éves kort, amikor az öregségi járadék esedékessé válik, A női vá­lasztójogi korhatár is azt jelenti, hogy a dol­gozó munkásnők számára a választójoggal való élése igen rövid időre zsugorodik. Az, hogy a középiskolát végzett nők számára a 26 éves korhatárt vezetik be, a 26 éves korhatárba beleegyezett a miniszter úr, ahogy az előadó úr előterjesztéséből látom, ez azt jelenti, hogy egy újabb osztályréteget felruháznak választójog­gal és azt a nagy tömeget, amelynek megbíz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom