Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-293
Az országgyűlés képviselőházának tot jelent, ott már csak olyan megbízható elemekkel állunk szemben, amelyeket méltánytalan lenne kizárni a választójogból. Két év hallatlanul nagy idő. Már előre is hangoztatom, hogy amit most felhozok, az nem a kormány intenciója, de méltóztatik-© tudni, hogy mi lesz a vége annak, hogy ezeket a szigorú kizáró körülményeket, feltételeket szabják meg? Erre eddig nem gondolt a t. kormány. Megmondom. Főleg a katolikus tömegek szenvedik meg ezeket a feltételeket. Hála Istennek, protestáns vallású felekezeteink mindig igen gondosak voltak az iskoláztatás tekintetében, ott nemigen lesz hiba a hat elemi körül. Azután, Istennek hála, az ország jómódú népességéhez tartoznak. A nyugodt kisbirtokososztaly is főleg az ő körükből kerül ki. Nemigen kerüi ki azonban az ő korükből a mozgó elem. A katolikusoknál van a baj, mert ott nincs meg a hat elemi, ott nem lesz meg a hat évi helybenlakás, A mozgó elem 80 százaléka katolikus, a mezőgazdasági cselédség és munkásság, a városi mozgó elem, az ipari munkásság, a háztartási alkalmazottak SO százaléka katolikus. Figyelmeztetni akarom a kormányt,, hogy ebből a rendelkezésből akaratlanul is milyen következmények származhatnak. A zsellérosztály 80 százaléka is katolikus és ennek az osztálynak tagjai nem rendelkeznek a megkívánt kataszteri tiszta jövedelemmel, vagyoni cenzussal. Isten ments, hogy a kormány jószándeka ellenére ebből felekezeti sérelem legyen. Megjegyzem, hogy az én figyelmemet protestáns részről hívták fel erre, hogy nézzétek, ennek ez lehet a következménye, mi protestánsok pedig nem akarjuk azt, hogy ebből katolikus sérelmet tudjon valaki csinálni. Ismétlem, ez a kormány szándéka ellenére következhetik be, mert ezzel a kérdéssel a tkormány ebben a vonatkozásban nem foglalkozott, figyelmét erre nem fordította és én is éppen csak azért vagyok bátor ezt felemlíteni, mert az eredményből mégis ez következnék. Igen. t. Ház! Próbáljuk még tehát ezt a szakaszt úgy módosítani, hogy ne lehessen ez a káros következmény, ez a félreérthető következmény, mert érdekünk az, hogy e tekintetben azután semmiféle kontroverzia a felekezetek között ne keletkezzék. Ismétlem 1 , éppen protestáns képviselőtársaim hívták fel erre a figyelmemet, hogy nézzük meg ezt a rendelkezést ebből a szempontból, mert azt mondják: mi magunk igazságosaik vagyunk, igazságosak akaraník maradni és tudjuk, hogy a kormány jó intenciói ellenére az eredmények következtében majd ez félremagyarázható lesz. Csak jó szolgálatot :akarak tenni, hogy ne érjen bennünket <az a szerencsétlenség, hogy mi keresztények is azt vegyük észre, hogy nem vagyunk teljesen egyenlő (keresztények^ Semmiképpen sem akarjuk, hogy ez megtörténjék. Elnök: Farkas István képviselő úr következik. (Derültség.) Rupert Rezső: Még nem fejezitem be. Elnök: Lejárt a beszédideje képviselő úr. Rupert Rezső: Kérnék két perc meghoszszabbítást.. (Zaj-) Elnök: Amit a képviselő úr mondott, úgy hangzott, mintha befejezte^ volna. (Derültség.) Rupert Rezső: Van még egy-két megjegyzésem ! Elnök: Sajnos, lejárt a beszédideje képviselő úr. Rupert Rezső: Majd Farkas t. képviselő'#. ülése 1938 április h-én } hétfőn. 517 társam biztosan ki fogja fejteni az én érveimetElnök: Még heten vannak feliratkozna és kiimerítik majd ezt a tárgyat. Rupert Rezső: Nem akarom az időt tehát tovább igénybevenni. A módosítások egyébként is írásban ott vannak, méltóztassék azok felett határozni. Elnök: Farkas István képviselő urat illeti a szó. Farkas István: T. Képviselőházi! A törvényjavaslatnak e szakasza lalapján a dolgozó osztályok legintelligensebb részét, a legrátermettebb részét küszöböljük ki a választójogból. Ez az: a szakasz, amelynek alapján elmondhatják azolk a magyar munkások, akik nagyszerű gépeket csinálnak, nagyszerű munkát végeznek, azok az intellektuel fiataloki, akik felserkenő erővel, lendülettel dolgoznak és végzilk nagy, nehéz munkájukat, hogy rólunk,_ nélkülünk határoznak. Ez a jelszó megy beléjük, ennek kell beléjük menni, mert ha nem megy, akikor igazságtalanság, naigy igazságtalanság történik itt azzailí az osztállyal, amely a legszorgalmasabb, a legodaadóbb, amely a leggeirinoesebb, amely táplálja és fenntartja ezt az országot: a dolgozó munkásosztállyal. Ne tessék rossz néven veami ebben a korszakban, ebben a változó, forrongó korszakiban, ha mi azt mondjuk, hogy ha már nem terjesztették ki a választójogot, mint ahogy kellett vo ! lina, akkor legalább hagyják meg aaoknak a jogát, akiknek eddig megvolt. 1919-től mostanáig szűkítették a választójogot. A Friedrich-féle 'kormány kiterjesztette, a Bethlen-kormány 1922-ben szűkítette, anosrt megint szűkítik és egymillió embert dobnak ki a névjegyzékből. Uraim, ez a nemzeti politika? Szükségesség az, hogy felemeljük a Jkorhatárt 24 évről 26 évre, az iskolai végzettséget négy elemiről hat elemire? Szükséges-e és célszerű-e, hogy itt egy nagy társadalmi réteget niegfoszsízunk a jogától? Ezt igazán nem volna szabad tenni. Ott fekszik a Ház asztalán a szociáldemokrata munkásmozgalomhoz tartozó ifjúságnak általam ellenjegyzett kérvénye, beadványa 25.000 aláírással. Ennek a 25.000 ifjúnak legnagyobb része olyan (Csoór Lajos: Nem polgárista és nem elemista!) — legalább 10.000-et tűidnek idehozni belőlük — hogy az urak büszkén tekintenének rájuk, mert komoly munkát végeznek irodákban, gyárakban, műhelyekben, nagyszerű gépeket csinálnak a gyárakban. Miért veszítették el ezek a választójogukat? Miért nem kap választójogot HZ cl- 21—22 éves fiatalember? A gyakorlati rendszer a háború előtti évtizedekben az volt, hogy az embereket 21- éves korukban besorozták katonának, a 21 éves korhatár volt az, amikor kötelezettséget vállaltattak azzal az egyénnel, aki egészséges volt, az állam védelme szempontjából. 1914-ben, illetőleg a háború alatt lementünk a 18 éves korhatárig, úgyhogy 18 éves korában már kötelezettséget kellett vállalnia annak a fiatalembernek, besorozták és élete kockáztatásával kellett az ország védelmére kelnie. Most pedig, amikor ilyen forrongó, változó világ van, amikor látjuk, hogy mindennap nagy baj lehet és amikor az urak nagyon helyesen mondják, hogy Össze kell fogni, erőt kell gyűjteni, nagy, hatalmas erőt, hogy adott esetben ezt az erőt érvényesíteni tudjuk, most tesszük ezt a megkülönböztetést? Most, ebben az időszakban, amikor éppen az ellenkező cselekedetekre, mélyreható, messzemenő szociálpolitikai beren74*
