Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-293

484 Az országgyűlés képviselőházának amelynek feltétlenül megkönnyítettük a munkáját azzal a lojális magatartással, 'hogy kizárólag az ügyet néztük, semmi, de semmi ellenszolgáltatást neim kértünk, de nemcsak hogy nem kértünk, hanem nem is kaptunk, mert ha ellenszolgáltatásról beszélhetünk; hát kaptunk egy súlyos rágalomhadjáratot, kaptunk súlyos és kényelmetlen helyzeteket, amelyeket mindig egyedül kellett megoldanunk. En felemelt fővel állok itt a t. Ház és az ország színe előtt, mert csak áldozatokat hoztunk, de előnyünk ebből az egész magatartásból nem volt. Komoly okok késztettek minket arra, hogy ilyen — mondjuk — egyáltalán nem hálás feladatra vállalkozzunk. Nekem centrális meggyőződésem volt és ma is az, hogy nemcsak politikai, nemcsak közjogi kérdés, hanem a nemzeti becsület centrális problémája egy becsületes választójogi rendszer megteremtése, mert az a rendszer, amely mellett a nemzet legjellemesebb része, amely sem pillanatnyi haszon, sem hatalmi szempontok figyelembevétele érdekében nem volt hajlandó a meggyőződéséből engedni, tehát kétségkívül a leggerincesebb része a nemzeti társadalomnak, állott a nyiltszavazás következtében állandó nyomás, állandó — mondjuk — jellembeli teherpróbák előtt és ez a, rendszer végeredményben fel kell,, hogy őrölje a nemzet erkölcsi erejét. Egy kontraszelekció volt automatikusan nemcsak a választókkal szemben, hanem maga a közigazgatás is szerencsétlen szerepbe szorult bele, mert a nyiltszavazás következtében a mindenkori kormányok azt kívánták a vidéki közigazgatási szervektől, hogy a maguk tárgyilagos közigazgatási működését politikai szempontok szerint módosítsák és változtassák meg, ami ^kétségkívül az ország általános közigazgatásának, a hatalom és a nép közötti bizalomnak rovására kellett, hogy menjen és ennek demoralizáló hatást kellett kiváltania az egész országban. Nemcsak politikai, de erkölcsi probléma is a nemzet szempontjából az. hogy végre olyan becsületes alapra jusson az ország közjogi élete, ahol a tisztességes embernek bántódása nem eshet (Müller Antal: Ha meggyőződése szerint szavazhat!), mert ez a lényeg. Történelmi távlatba állítva be a kérdést. egyáltalán nem tudok osztozni azokban az aggodalmakban, amelyek a nyiltszavazás rendszeréről a titkos rendszerre való áttérés kapcsán sokak lelkében, elismerem: jóhiszeműleg, keletkeztek. Mert mit látunk? Hát a nyiltszavazásps rendszer idején meg tudta-e ez a nemzet magát védelmezni a legnagyobb bajoktól, sőt katasztrófáktól a nyiltszavazás rendszerével'? Hát a forradalomba 1918-ban nem a nyiltszavazásos rendszer idejében kerültünk belel Vagy kérdezem, hát megtudta-e ez a nemzet oldani a nyiltszavazás idején azt a két nagy problémát, amely az ország számára adódott a múltban: meg tudta-e oldani a nemzetiségi kérdést, vagy meg tudta-e oldani a szociális problémákat? Ugyebár, t. Ház. nem. Pedig állíthatjuk, hogy talán sehol a világon a nemzeti kisebbségeknek olyan jó sorsuk, mint a háborúelőtti Magyarországon nem volt. (Ügy van! Ügy van!) és hogy mégis panaszkodtak.hogy imégis voltaik komoly faktorok még külföldön is, akik a magyar nemzettel szemben súlyos konzekvenciákat vontak le az akkori helyzetből, az nem m nemzetiségi elnyomás miatt voljt, ami soha Magyarországon nem létezett (Ügy van! Ügy van!), hanem egy hibás 293. ülése 1938 április 4-én, hétfőn. közjogi rendszer, egy hibás választójogi rendszer következménye volt, amely egyformán sújtojtta a magyarságot és a nemzetiséget, de ha nemzetiségi vidéken jelentkezett ugyanaz a módszer, akkor ott nemzeti elnyomásként is fogták fel, holott ha ez nem lett volna, Magyarország mintaállama lehetett volna Európának a kisebbségi jogok becsületes tiszteletbentartása és nemcsak papíron való engedélyezése, hanem, a gyakorlati életben való tényleges végrehajtása tekintetében is. (Ügy van! Ügy van!). Ez a. nyiltszavazás o s rendszer felelős a magyarság és egyik -másik nemzeti kisebbség f közötti jó viszony megromlásáért a régi világban, nem tudta megoldani ezt a kérdést, Es kérdezemi, hogy a háború után a nyiltszavazásos rendszer meg tudta oldani a magyar problémák bármelyikét? Meg tudta oldani a szociális kérdéseket, a 'munkanélküliség kérdését? A magyair élet minden kérdése, .ennek a szerencsétlen trianoni magyar életnek minden kérdése, nyitva maradt és elintézetlenül maradt. Ennek oka az, hogy a nyiltszavazásos rendszer mellett kényelmesebb ugyan a kormányzás, de sokkal veszélyesebb is, mert azok a nyugtalan hangok, azok az alulról jelentkező komoly, figyelmeztető szavak, amelyek a parlamenten kívül maradt tömegek jogait és óhajait tudnák itt elismerem, sokszor bántó, talán sértő 'módon, de mégis csak valami formában idehozni, nem lettek volna olyan kényelmesen kezelhetők és nem állana ma a nemzet annyi megoldatlan probléma súlya alatt, egy valóságos lidércnyomás alatt, talán éppen a legnehezebb történelmi órákban' az elintézetlen feladatok terhével a vállán. T. Ház! Nem tudom megérteni miért féljünk a néptől, miért féljünk a titkos választójogtól. Az én tapasztalatom az elmúlt 16 esztendőben, amióta a nyilt és titkos szavazás rendszere egymást felváltotta ebben az országban, a titkos kerületekben, a nagyobb városokban, ahol talán nemzeti szempontból az ország aggályosabb része él, ahol nem a földhöz kötött, a földbe gyökerezett magyarság él, hanem ahol talán, különösen Budapesten, nagyobb tömegben bevándorolt, mindenféle konjunktúra szele által idehajtott emberek élnek, igen megnyugtató. Az a tapasztalatom, hogy a titkos szavazás rendszerének fennállása óta nemzeti, de keresztény szempontból is megnyugtatóbb képet mutatott Budapest székesfőváros, mint a háború előtt, a nyilt szavazás idején. Miért kellene félni attól a titkos választói jogtól? Félni csak egy esetben kell, ha a polgári és nemzeti társadalom nem hajlandó elvégezni azt a munkát,, amelyet a titkos választói jog kétségtelenül ráró mindenkire, aki a politikában szót akar magának biztosítani. Ha kényelemszerető rétegek akarják a politikai életet maguknak kisajátítani, ha nem a nemzet napszámosai, hanem azt mondhatnám, a nemzet m>uinkanélkülijei akarnak politikát csinálni, akkor igen, a nyilt szavazás a, jobbik, de ha a nemzet komoly, dolgozó, politikailag is komolyan dolgozó rétegei ós egyénei odamennek a nép közé és megteszik kötelességüket, akkor a titkos választói jog megnyugtatóbb eredményeket ad és adott, mint a régmúltban a nyilt szavazás rendszere. Hivatkozhatom egy másik példára is, mert hiszen talán még lehet azt mondani: hja kérem, itt a mi országunkban jól sikerültek ezek a választások, mert hiszen egy kormányzat a maga egész erejével állott, a nemzeti és keresztény politika mögött, de mi lenne, ha for-