Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-292

Az országgyűlés képviselőházának Elhiszem, de a mezitlábosoknak mégsem ad­nak semmit!) Ne izguljon ott! (Farkas István: Az ilyen zagyvaságok miatt nem is izgulunk!) Bethlen István gróf elismerte, hogy a parla­menti demokrácia előfeltételei igen nagy mér­tékben megszűntek (Farkas István: No! No!) és azt mondotta, hogy 1918 óta a demokráciák degenerálódtak. (Zaj.) Ebből következőleg nem tudom megérteni, hogy miért volna nekünk kötelességünk ezt a parlamentáris demokráciát mai formájában megóvnunk és védenünk. (Farkas István közbeszól.) Elnök: Kérem Farkas képviselő urat, ma­radjon csendben. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Rajniss Ferenc: Eckhardt Tibor legutóbbi beszédében azt mondta, hogy »mellettünk ha­talmas népek bebizonyították^ hogy van meg­oldás gazdasági és szociális kérdésekben«. (Br. Berg Miksa: Igaza is volt!) Ez teljes, tökéle­tes beismerése végre-valahára amnak, amit mi esztendők óta hirdetünk. Mi nem dughatjuk a fejünket a homokba azzal, hogy mi Szent Ist­ván országa vagyunk, mert ez a nép 1938-ban akar élni és 1938-ban nem tudja neküink sem Szent István, sem Széchenyi, sem Kossuth megmondani, hogy mit kell tenni. Itt ebben a parlamentben a magyar kormánynak, a párt­jának, az ellenzéknek és mindenkinek, aki Ma­gyarország politikai életében ma felelősséggel részt vesz, kell megmondania, hogy mit csinál­junk és nem hivatkozhatik senki pusztán a szentekre és királyokra, akik ma nem mond­hatják meg a népnek, hogy hol keresse az utat a jövendője felé. (Tildy Zoltán: Történelmün­ket azért nem fogjuk megtagadni! — Dulin Jenő: A történelemnek éppen az a szerepe, hogy a tanulságokat levonjuk! — Némethy Vilmos: De nem az a szerepe, hogy meghami­sítsuk! — Zaj és felkiáltások a baloldalon: Ki hamisítja meg? Eckhardt? — Felkiáltások a balközépen: Nem! — Elnök csenget.) Mindenkinek joga van ebben az országban törvényes eszközökkel az állam törvényeinek megváltoztatására törekedni. (Egy hang bal­felöl: Ez igaz!) Már pedig mi erre törekszünk minden erőnkkel. (Br. Berg Miksa: De törvé­nyes eszközökkel! Ezt akarjuk!) Ezt a jogot, ennek a választójogi törvényinek 165. §-a is ki­mondja negatív formában. Ezt tesszük mi egyenesen, nyiltan és félreérthetetlenül, mert a mi számunkra az osztálytalan nemzet az egyetlen cél. Mi nem ismerünk polgári politi­kát, nem óhajtjuk a polgárt védeni, nem óhajt­juk ezt a polgári kultúrát és ezt a polgári tár­sadalmat stabilizálni. Mi tisztán és egyedül a magyar társadalmat védjük, mert a történelem folyamán... (Buchinger Manó: Mi van a me­zítlábosokkal?) ön nem akarja a polgárt vé­deni, ön proletár képviselő. Ne tévessze el a szerepét, képviselő úr. (Zaj, — Elnök csenget.) Igen t. Ház! A nacionalizmus képviselői osztálytalan emberek és méltóztassanak meg­figyelni azokat a nagy történelmi eseménye­ket, amelyek végigviharoztak Európán, ezek­ből ugyanezt lehet látni. Nem osztálykópvise­lők, nem az osztály típusok, hanem a nemzet egészéből kikerekedett^ minden osztályelőítélet­től mentes emberek csinálták meg egész Euró­pában a jelen történelmét, azoknak a népeknek számára, amelyek ma felmenő ágazaton jelen­tik Európa nagyságát. (Rakovszky Tibor: Jö­vőjét!) Nékünk feltétlenül elhatározott szándé­kunfc szervezett erőkkel avatkozni bele a 292. ülése 1938 április 1-én, pénteken. 471 magyar politikai életbe, ment, (ahol nincs aka­rat és nincs központi idegrendszer, ahol nincs fegyelmezett tábor, ott tényleg osak a csőcselék lázadása következik be. (Rakovszky Tibor: Ott a hisztéria!) Ahol nincs parancs és nincs en­gedelmesség, csak ott következik be a forrada­lom. (Zaj a szélsőbaloldalon. ^ — Buchinger Manó: A csőcselék!) A csőcselék a nemzetközi­ség! (Buchinger Manó: Ismerjük! Maguk sok­kal nemzetköziebbek, mint mi! — Farkas Ist­ván: Az én őseim nem vándoroltak be. — Zaj.) A nemzeti önkormányzat nem szükségkép­pen jelenti a parlamenti demolkráciát. Volt idő, amikor a Szent Korona tanával ez a nép a parlamentáris demokrácia «nélkül élt és virág­zott és lesz idő, amikor a Szent Korona taná­val és jegyében ez a nép élni és virágozni fog parlaamenti demokrácia nélkül is. Ma egyes kicsiny, jelentéktelen események­ből, az Európa mindenegyes országában jelent­kező szélsőséges kilengésekből, mesterségesen csinálnak a magyar nemzet közfelfogásával], világnézetével nem egyező hatalmais sajtóval hangulatot olyan kérdésekben, amelyekhez ennek a népnek 1 semmi köze nincsen. (Ügy van! a balközépen.) Ha valaki kap egy fenye­gető levelet, tíz újságban olvassuk. Méltóztas­sék tudomásul venni, hogy én százával kaptam Zsidó fenyegető leveleket, de a, begyulladott­ság teljes hiánya következtében sem a sajtó­nak, sem a rendőrségnek nem adtam át azokat. (Buchinger Manó: Ezt csinálom én a maguk leveleivel! — Derültség és zaj. — Felkiáltások: Maga is kap? — Meizler Károly: Ügy sem jön­nek be ide! Többet nem lesznek (megválasztva! — Zaj. — Farkas István közbeszól.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Farkas István közbeszól.) Farkas István kép­viselő úr, legyen csendben. Rajniss Ferenc: A miniszterelnök úr a győri beszédben megígérte a parlamenti mum­karend reformját. Öntudatos szerénységgel és nyugodt lélekkel jelenthetem ki, hogy a parla­menti munkarend reformját, amióta ebben a Házban vagyok, első beszédemtől kezdve ál­landóan szorgalmaztam és a parlamenti mun­karend^ reformját jelöltem ímeg, mint utolsó lehetőséget ahhoz, hogy ez a parlamentarizmus egyáltalában megmentessék. Állandóan egye­dül hirdettem ezt a Házban, pedig kinevettek és ezekből a padokból egyetlen képviselő úr sem állott mellém. A miniszterelnök úr belátta, hogy erre a reformra szükség van. Ma is azt mondom, hogy a parlamenti munkarend megreformá­lása nélküli a parlamentarizmus teljesen meg­bukik, mert ezt a rendszert ebben a formában az 1938. évben fenntartani nem lehet. Bécs vá­rosában az utolsó két hét alatt több rendes, jól (megfontolt törvényt és rendeletet hoztak, mint mi az utolsó 30 esztendő alatt. Mi pedig egy új parlamenti módszerrel és csak megreformált munkarenddel tudjuk megvédeni Magyarorszá­igot s tudunk új világot teremteni a honvéde­lem kérdéseiben, a külpolitika kérdéseiben, a földreform kérdésében, a telepítés és a kisbér­let kérdésében és a maigyar szociálpolitikában. Mert erkölcstelennek és az isteni törvényekbe ütköző dolognak tartom, hogy valakinek 200.000 holdja legyen és hogy ne lehessen tőle kisbér­leteket szerezni 'a magyar f öldmívelőknek ! (Ügy van! Ügy van! Taps á balközépen és a szélsőbaloldalon.) Lehetetlenség, hogy zsidó

Next

/
Oldalképek
Tartalom