Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-292
Az országgyűlés képviselőházának próbálják a parlamenti demokrácia hívei, dik tatórikus vonalra szorítani, éppen a nagy kormányzópártot? Hiszen, ha ez egyszer megtörténik, — nekem az a gyanúin — nagyon sokan fognak majd tiltakozni ellene. Túlsókat beszélnek ma nálunk a zsarnok; ságról, a brutális diktatúrákról. Mindenki tudja, hogy miről van szó, csak azok nem akarják tudni, akik sértegetik ilyenformán szövetségeseinket. Amikor zsarnokságról és brutális diktatúráról szómokolnak, állandóan a magyar külpolitikai érdekekbe ütköznek bele. Nekem az a véleményem, hogy azok, akik az utolsó két esztendőben külpolitikai vonalon teljesen és tökéletesen megmutatták vagy analfabétizmusukat, vagy hatalmas intellektus mellett, folytatólagos és sorozatos tévedésüket. azok most legalább egy ideig hallgassanak, hallgassanak addig, amíg Magyarország külpolitikájában valami csendesség áll be. Ne szónokoljanak zsarnokságról, ne szónokoljanak brutális diktatúráról, mert én pontosan tudom, hogy a liberális államférfiak mögött, mint például Rassay igen t. képviselőtársam mögött, tsoha nem álltak olyajn hatalmas, olyan óriási tömegek lelkük és meggyőződésük szerint, mint amilyen tömegek állítólagos külföldi zsarnokaik mögött állanak. Lehet, hogy máskép volt abban az időben, amikor még Rassay igen t. képviselőtársam is valami affélét mondott, hogy nem túlságosan szereti a zsidókat. <Br. Berg Miksa: Sokan revideálják politikai álláspontjukat!) Igen t. Képviselőház! Azt, amit Rassay képviselő úr az ifjúságról mondott, teljes joggal, a leghatározottabban visszautasítom. Visszautasítom azért, mert biztos vagyok benne, hogy ha ez a magyar ifjúság ma teljes erejével Rassay képviselő urat támogatná, akkor Rassay képviselő úr nem jelentené ki róla, hogy érthetetlenül elvakult a maga politikai felfogásában. Azt moinidja továbbá Rassay t. képviselőtársam, t hogy a kormány tűri, hogy lapjai gúnyt űzzenek a polgári gondolatból. Mi ez, kérem? Csaik polgári gondolat lehetséges Magyarországon? Azt mondja, hogy ezek a lapok állandóan felekezeti gyűlölséget hirdetnek. Mi ez, kérem? Azt mondja Hubayról, újonnain megválasztott képviselőtársunkról, (Felkiáltások balfelöl: Hol van? Miért nem jön be? — Egy hang a középen: Beteg!) hogy sorsközösséget nem szabad vállalni vele? Mi ez? Hiszen Hubay nem pestises ember, Hubay a törvény és jog szerint megválasztott képviselőtagja ennek a magyar parlamentnek. (Csoór Lajos: Nagyon rendes ember! — Br. Berg Miksa: Azt mondják, beteg! — Meizler Károly: De nem pestises!) Ami pedig a felekezeti gyűlölséget illeti, arravonatkozólag bátor vagyok kijelenteni a következőket. (Br. Berg Miksa: Na, majd erre válaszolumik!) E tekintetben nincs itt, kérem, semmi baj, sem a protestánsok, sem a katolikusok között. Egy egészen más, furcsa felekezeti különbség van. Én azokat a bíró urakat, akik több mint ezer embert ítéltek el a zsidókérdés hangoztatása miatt az utóbbi hónapokban és esztendőkben Magyarországon, csak egy dologra kérem: menjenek ki Budapesten a korzóra, üljenek le egy székbe és nézzék meg a »felekezeti izgatás« szempontból az elvonuló közönséget; ha sztét tudják választani egymástól a katolikusokat protestánsokat, akkor én szívesen 292. ülése 1938 április 1-én, pénteken. 469 bevonulok a börtönbe. A zsidókat azonban ki tudják közülük választani s ez nyilvánvalólag azt jelenti, hogy a keresztény felekezetek és az úgynevezett zsidó felekezetek között van egy óriási, hatalmas nagy különbség s ezért mi egy belső hazugságban élünk, amikor nem törekszünk arra, hogy törvényesen rendezzük ezt a kérdést s amikor nem mondjuk ki, hogy a zsidóság nem felekezet, hanem faj, aminthogy mindenképpen nemzetet és fajt alkot. (Br. Berg Miksa: Olyan jobboldali is van, aki zsidónak adta bérbe a birtokát! — Gr. Festetics Domonkos: Ez magánügy, nem közügy! — Br. Berg Miksa: Persze, magánügy! — Gr. Festetics Domonkos : Ne vigyük be a magánügyeket a poltikába! — Farkas István: Hány úgynevezett fajvédőt lehetne innen ezen a címen kidobni! — Zaj. — Elnök csenget.) A felekezeti gyűiölségről rendkívül sokat beszélünk. Ennek a vitának során több felszólalást hallottunk arról, hogy milyen óriási mértékben szorították már vissza Magyarországon a keresztények javára a zsidóságot. Mindig arra szólítanak fel bennünket, — és itt van az, amit mondtam: az őszinteség hiá nya a magyar politikai életben — hogy mondjuk meg, honnan szedtük a statisztikai adatainkat» mert ezekből egy szó sem igaz. T. Ház! Ezennel azt kérem, hogy az igen t. kormány adja ki füzetben a statisztikai hivatalnak a zsidókérdésről összeállított statisztikáját, mert ezt összeállították és szegény megboldogult Gömbös Gyulának átadták. Egyben kérem, hogy a kormány az azóta eltelt időről is készíttesse el sürgősen a statisztikát, hogy lássuk végre és ne vitatkozzunk hiábavaló dolgokról, hogy előtérbe nyomult-e a zsidóság Magyarországon, vagy pedig tényleg visszaszoríttatott-e, mert hiszen ez ténykérdés minden országban, ahol az állam pénzéből statisztikai hivatal van. Ezeket az adatokat feltétlenül ki kell szolgáltatni. Azt mondották, hogy túlozunk a zsidókérdésben, túlozunk mindenben. Méltóztassék nekem megengedni, hogy a Statisztikai Hivatalnak bizalmas kézirat gyanánt kiadott »A zsidóság helyzete Csonka-Magyarországon« című füzetét letegyem a Ház asztalára. (Farkas István: Mi az, hogy bizalmas? Hamisítás-e vagy igaz? Ami igaz, azt nyilvánosságra lehet hozni!) Ebből a következő adatokat olvasom [ fel. (Farkas István: Mi az, hogy bizalmas? Az állami hivatal! — Meizler Károly: Na mit csinált? — Farkas István: Mi baja van velem? — Meizler Károly: Egyelőre hallgasson, mert Rajnissé a szó! — Farkas István; Miért hallgassak? Fogja be ön a száját! Ne ugráljon a képviselő úr. — Zaj.) Ebből a füzetből a nagyipari vállalatok közül csak azokat sorolom fel, amelyekben a zsidó kereskedelmi tisztviselők aránya az 50%-ot meghaladja. Ezek a következők: az Első Budapesti Gőzmalomnál 53% a zsidó, az Első Magyar Gazdasági Gépgyárnál 591%, a Filtexnél 65-6%, a Goldberger Szövő- és Fonónál 55'8%, a Goldberger Kékfestőnél 54-8%, a Philips Rádiónál 53'9%, a Polgári Sörgyár és Szent István Tápszermüveknél 51"6%, (Zaj.) az Ulrich Bádog- és Ólomgyárnál 71-4%, a Viktória Gőzmalomnál 75"3%, az Athenaeum-nyomdánál 47'5%, az Altalános Központi Tejcsarnoknál 49-8%, a Magyar Ruggyantaáru Gyárnál 46'7%. (Gr. Festetics Domonkos: De az eucharisztikus év alkalmából mind kiteszik a zászlót a kirakatba!) A ma68*
