Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-292
Az országgyűlés képviselőházának Legyen szabad azt is elmondanom, talán nem veszik illetlenségnek, hogy amikor a miniszterelnök úr ajánlása előtt véletlen folytán Gömbös Gyulával beszélgettem és — bocsánatot kérek a miniszterelnök úrtól — azt a kérdést intéztem hozzá: nem lesz ehhez gyenge Darányi? — ő azt mondta: nem is tudjátok» milyen kutyaerős ember. (Derültség. — Lelkes taps a jobboldalon.) T. Képviselőház! Bocsásson meg nekem ezért is a miniszterelnök úr, én ezt a kutyaerősséget eddig nem láttam. (Ellenmondások a jobboldalon.) De ha a miniszterelnök úr realizálni fogja a nemzet érdekében azt a hagyatékot, amelyet átvett, ha az úgynevezett^ jobboldali erőket összefogja, akkor a miniszterelnök úr lesz a legerősebb emberek egyike, mert egy húszesztendős problémát fog megoldani, amelyhez nem tudott hozzányúlni senki sem. Oldja meg a miniszterelnök úr, történelmi missziót fog betölteni, s ha azt kérdezik tőlem, hogy mi a plattform, hát uraim, borzasztóan egyszerű: Győrött a miniszterelnök úr megmondotta, mi az ő plattformja, egy héttel ezelőtt a Vigadóban Eckhardt Tibor megmondotta, mi az ő plattformja. (Mozgás u jobboldalon.) jobboldali mindakettő. Miniszterelnök úr, az ön feladata az, hogy necsak miniszterelnök legyen, hanem államférfi is, az ön feladata az, hogy megvalósítsa azt a nagy munkát, amelyre vár a nemzet, amelyért mérhetetlen hála fog szállni ön felé és amely babérokat is fog jelenteni az ön számára. T. Ház! A javaslatot elfogadom! (Helyeslés a balközépen. — Zaj a jobboldalon.) Elnök: T. Ház! Amint azt a gyorsírói jegyzetekből megállapítottam, gróf Festetics Sándor képviselő úr a felszólalását állandóan kísérő zajban a miniszterelnök úr személyére mélyen bántó és sértő magyarázatokra alkalmas kifejezést használt, amiért őt utólag rendreutasítom, (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) A miniszterelnök úr kíván szólni. Darányi Kálmán miniszterelnök: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! — Hosszantartó lelkes taps a jobbóldalon és a középen.) ^ Méltóztassék megengedni, hogy ne kapcsolódjam bele TJlain Ferenc t, képviselőtársamnak főként a reminiszcenciákat összegyűjtő, viszont saját politikai felfogását pregnánsan kifejezésre juttató beszédébe. Egészen röviden kívánok felszólalni. (Gr. Sigray Antal: De legyen velős! Halljuk! Halljuk!) A választójogi kérdéssel kapcsolatban legyen szabad igazat adnom az előttem felszólalt t. képviselőtársaui'nak abban, hogy tényleg mint Gömbös Gyula boldogult nagynevű elődömnek a hagyatékát vettem át, — amint azt valamennyien tudni méltóztatnak — mind a három közjogi javaslatot, amelyek közül a törvényhozás már magáévá tette a kormányzói jogkör kiterjesztéséről, a felsőház reformjáról szóló törvényjavaslatot és jelenleg tárgyalja a választójog titkosságáról szóló törvényjavaslatot. Az eddig elhangzott felszólalásokban igen sok érvet hallottunk a törvényjavaslat mellett és sok érvet hallottunk a törvényjavaslat, illetőleg annak egyes tervbevett intézkedései ellen is. Méltóztassanak megengedni, hogy megállapítsam: a Ház minden oldalán egyöntetű helyesléssel találkozott magának a titkosságnak az egész vonalon való bevezetése, (Ügy van! 292. ülése 1938 április 1-én, pénteken. 457 Űgy van!) Ebben a kérdésben sehol ellentétet nem tapasztaltam. Elismerés hallatszott a Ház minden oldaláról mindazon intézkedések iránt, amelyeket a törvényjavaslat a választások tisztaságára vonatkozóan intézményesen kíván biztosítani. A kifogások, amelyeknek száma meglehetősen nagy volt, — ami természetes is ilyen fontos törvényjavaslatnál — két irányban tartalmaztak olyan kérdéseket, amelyeket nem kívánok szó nélkül hagyni. Az egyik az, hogy komplikált ez a javaslat. Akik ezt a megállapítást hangoztatták, azoknak tökéletesen igazuk van: tényleg komplikált a javaslat. Az érdeme azonban ennek a javaslatnak az, hogy nem hagy ki osztályokat a választójogosultak sorából és a magyar nemzet egyetemes érdekeit óhajtja szem előtt tartani. (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) Ha komplikáltabb úton jutunk is el ehhez az eredményhez, nézetem szerint a komplikáltság nem kifogásolható jogosan. Másik kifogás az, hogy a korhatárok a magasabb iskolákat nem végzetteknél nem elég alacsonyak. Ezt többen felvetették. A kormány és pártom azon a nézeten vagyunk, — és sokan az ellenzék soraiból is — hogy ki kell próbálni ezt a javaslatot és ha az átmeneti idő eltelt, akkor egyszakaszos novellával mindig le lehet a korhatárokat szállítani. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Már most kijelentem, hogy nagyon helyeslem, ha viszont a passzív választójog a törvényhatóságokban alacsonyabb korhatárokhoz van kötve, mert ezáltal mintegy politikai előiskolát fog adni a törvényhatósági életben való részvéltei a törvényhozásban való részvételre. (Ügy van! Űgy van! jobbfelől.) A választók számának aránya a svájci és a franciaországi között van, tehát egyáltalában nem lehet azt mondani, hogy kevés. Festetics Sándor t. képviselőtársam felszólalásában egy olyan összehasonlítást merészkedett tenni, amelyért az elnök úr rendre utasította őt. (Egy hang balfelől: Kabaré volt!) A (magáim neszéről teljesen szükségtelennek, sőt feleslegesnek tartom, hogy az ő beállítását visszautasítsam. (Elénk helyeslés a Ház minden oldalán.) Nyugodtan a nemzet közvéleményéneík ítéletére bízom ezt a kérdést. (Elénk helyeslés OÜ Ház minden oldalán. — Rupert Rezső : Csak a túloldalon ülő többség hallgatta áhítattal, ellenmondás nélkül! — Zaj. — Halljuk! Halljuk! — Bárczay János: Ezt nem lehet mondiani! — Zaj. — Elnök csenget.) Arira a beállításra, hogy az olyan alkotmány rendszerekben, amelyekben népszavazás van beiktatva, alacsonyabb korhoz van kötve a választójog, az a válaszom, hogy ez természetes. Egészen más ez a szempont ott, ahol az aliko'tmiányosság népképviseleti alapon áll. (Ügy van! jobbfelől.) Egészen más szempontok szerint kell eziefkíben az államokban elbírálni a kérdést és így ezek nem hasonlíthatók Össze. Aa, hogy az egyéni és lajstromos kerületben más ajog" cim, távolról sem okoz olyan különbséget, mint amilyent például az a pluralitás okoz, amelyet Angliában az egyetemek képviselete és a, választókerületek feltűnő aránytalansága idéz elő. T. Ház! En a választójogi javaslattal ezen túlmenően foglalkozni nem is kívánok. A vitában elhangzottakra a belügyminiszter úr és az igazságügyminiszter úr fogják majd a szakszerű válaszokat megadni. Ezeknek előrebocsátása után néhány más