Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-291

Az országgyűlés képviselőházának 291. ülése 1938. évi március hó 31-én csütörtökön, Sztranyavszky Sándor és Kornis Gyula elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. Temple Rezső indítványa aziránt, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések ideje napi nyolc órában állapíttassák meg. — Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: Meizler Károly, gr. Széchenyi György, Vázsonyi János, Kertész Miklós. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Matolcsy Mátyás felszólalása személyes kérdésben. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : Széll József. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) i Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Eszter­gályos János, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Viásárhelyi Sándor, a javaslatok el­len felszólalók jegyzésére pedig Szeder János jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak a budapesti és vi­déki munkásifjúságnak Farkas István képvi­selő úr által benyújtott és ellenjegyzett kérvé­nyét a választójogi korhatár leszállítása tár­gyában. A kérvényt, minthogy az a tárgyalás alatt álló törvényjavaslattal szoros összefüggésben van, a vele való együttes tárgyalás céljából le­teszem a Ház asztalára. Bejelentem a t. Háznak, hogy Temple Rezső képviselő úr indítványt nyújtott be az iránt, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára ez ülések ideje napi nyolc órában állapíttassák meg. A házszabályok 132. Vának (2) bekezdése ér­leimében az indítvány felett a legközelebbi ülé­sünk elején fog a Ház vita nélkül dönteni. A Ház a bejelentést tudomásul veszi; Napirend szerint következik az országgyű­lési képviselők választásáról szóló törvényja­vaslat folytajtóLagos tárgyaliásia. (írom: 546., 590. sz.) Szólásra következik Meizler Károly képvi­selő úr. Meizler Károly: T. Ház!^ A képviselőválasz­tás, azaz a vezetők kijelölése, mmdig fontos kérdés 1 volt és erre a kérdésre a változó korok, korszakok és nemzetek különféle válaszokat szoktak adni. Hogy Aristoteles erényt gyakorló tömegei, vagy Servius Tullius kiszolgált kato­nái legyenek-e a választók, vagy pedig Rous­seau elmélete szerint természetes jog-e ez, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVII. avagy Bluntschli és Jellinek álláspontja szerint tulajdonképpen kötelesség az állammal, a nem­zettel szemben, ezek soha el nem dönthető kér­dések s ezekre minduntalan más és más fele­letet fogunk kapni. Tökéletes választójog nincs. Ha azonban azt gondoljuk, hogy egy adott pil­lanatra nézve van mégis tökéletes választójog, akkor ez nem más, mint tulajdonképpen az ab­ban a pillanatban ható gazdasági és politikai erőknek a kompromisszuma, A választójog, tehát a vezetők kiválasztá­sának a kérdése, aimeainyire változó kotrók és nemzetek szerint, annyira állandó ennek a kér­désnek a fontossága és ha ezt a fontosságot vi­tatjuk, akkor a következőket kell megállapíta­nom: végtelenül szomorú, hogy amíg külföldön a legtöbb helyen — ennek a kérdésnek a meg­oldása nyugodt mederben haladt előre, addig nálunk (mindig, minden egyes alkalomkor nagy események, külpolitikai vagy belső események kényszerítő és sürgető hatására történt csak tu­lajdonképpen éhben a kérdésiben valami. Amikor 1848-han ezzel a kérdéssel foglalkoztak, Wesselé­nyi szeirint akkor is már a szájunkig ért a vízi. A világháború alatt Wilsonnak és Lloyd Greorge­nak a demokrácia leplébe burkolt bomibáit lö­völdözték felénk az ántánt hatalmak különféle propagandái és mi ezektől a szellemi gázbom baktól elkábultan azt gondoltuk, hogy csak­ugyan a demokrácia világkérdése, hogy Ma­gyarországon milyen lesz a választójog és hogy tulajdonképpen a világbéke múlik ezen a kérdésen. 1848 és a háború között azonban már eltelt hét évtized ® ennek a békés, nyu­godt hét évtizednek légkörében sem oldották meg ezt a kérdést, 1925-ben ismét a bolseviz­mus nagy árnya borult rá a választójog kér­désének tárgyalására, most pedig, amikor új­ból tárgyaljuk ezt a kérdést, két fegyverben álló nagyhatalom egymás felé és a béke felé feszülésének árnya zavarja ennek a kérdés­nek nyugodt tárgyalási lehetőségét. T. Ház! A béke évtizedeiben a mindig 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom