Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-291

Az országgyűlés képviselőházának 291. ülése 1938. évi március hó 31-én csütörtökön, Sztranyavszky Sándor és Kornis Gyula elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. Temple Rezső indítványa aziránt, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések ideje napi nyolc órában állapíttassák meg. — Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: Meizler Károly, gr. Széchenyi György, Vázsonyi János, Kertész Miklós. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Matolcsy Mátyás felszólalása személyes kérdésben. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : Széll József. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) i Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Esztergályos János, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Viásárhelyi Sándor, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Szeder János jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak a budapesti és vidéki munkásifjúságnak Farkas István képviselő úr által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a választójogi korhatár leszállítása tárgyában. A kérvényt, minthogy az a tárgyalás alatt álló törvényjavaslattal szoros összefüggésben van, a vele való együttes tárgyalás céljából leteszem a Ház asztalára. Bejelentem a t. Háznak, hogy Temple Rezső képviselő úr indítványt nyújtott be az iránt, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára ez ülések ideje napi nyolc órában állapíttassák meg. A házszabályok 132. Vának (2) bekezdése érleimében az indítvány felett a legközelebbi ülésünk elején fog a Ház vita nélkül dönteni. A Ház a bejelentést tudomásul veszi; Napirend szerint következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat folytajtóLagos tárgyaliásia. (írom: 546., 590. sz.) Szólásra következik Meizler Károly képviselő úr. Meizler Károly: T. Ház!^ A képviselőválasztás, azaz a vezetők kijelölése, mmdig fontos kérdés

1 volt és erre a kérdésre a változó korok, korszakok és nemzetek különféle válaszokat szoktak adni. Hogy Aristoteles erényt gyakorló tömegei, vagy Servius Tullius kiszolgált katonái legyenek-e a választók, vagy pedig Rousseau elmélete szerint természetes jog-e ez, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVII. avagy Bluntschli és Jellinek álláspontja szerint tulajdonképpen kötelesség az állammal, a nemzettel szemben, ezek soha el nem dönthető kérdések s ezekre minduntalan más és más feleletet fogunk kapni. Tökéletes választójog nincs. Ha azonban azt gondoljuk, hogy egy adott pillanatra nézve van mégis tökéletes választójog, akkor ez nem más, mint tulajdonképpen az abban a pillanatban ható gazdasági és politikai erőknek a kompromisszuma, A választójog, tehát a vezetők kiválasztásának a kérdése, aimeainyire változó kotrók és nemzetek szerint, annyira állandó ennek a kérdésnek a fontossága és ha ezt a fontosságot vitatjuk, akkor a következőket kell megállapítanom: végtelenül szomorú, hogy amíg külföldön a legtöbb helyen — ennek a kérdésnek a megoldása nyugodt mederben haladt előre, addig nálunk (mindig, minden egyes alkalomkor nagy események, külpolitikai vagy belső események kényszerítő és sürgető hatására történt csak tulajdonképpen éhben a kérdésiben valami. Amikor 1848-han ezzel a kérdéssel foglalkoztak, Wesselényi szeirint akkor is már a szájunkig ért a vízi. A világháború alatt Wilsonnak és Lloyd Greorgenak a demokrácia leplébe burkolt bomibáit lövöldözték felénk az ántánt hatalmak különféle propagandái és mi ezektől a szellemi gázbom baktól elkábultan azt gondoltuk, hogy csakugyan a demokrácia világkérdése, hogy Magyarországon milyen lesz a választójog és hogy tulajdonképpen a világbéke múlik ezen a kérdésen. 1848 és a háború között azonban már eltelt hét évtized ® ennek a békés, nyugodt hét évtizednek légkörében sem oldották meg ezt a kérdést, 1925-ben ismét a bolsevizmus nagy árnya borult rá a választójog kérdésének tárgyalására, most pedig, amikor újból tárgyaljuk ezt a kérdést, két fegyverben álló nagyhatalom egymás felé és a béke felé feszülésének árnya zavarja ennek a kérdésnek nyugodt tárgyalási lehetőségét. T. Ház! A béke évtizedeiben a mindig 60