Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-290

•398 Az országgyűlés képviselőházának 290. nem leihet ezeket a vállalatokat erősebben meg- I adóztatni? Rámutattam többízben arra, hogy vannak magyar vállalatok, amelyek több száz munkással dolgoznak, sőt van olyan is, amely 2400 munkással dolgozik; minthogy az iparfejlesztési törvény egyik szakasza szerint az a gyár. amely új cikkek gyártását honosítja meg, 84 százalékos adókedvezményben részesül, kérdem: ki fizessen Magyarországon adót, ha nem a nagyvállalatok, az erős pénzintézetek és azok a gyárak, amelyek egyébként is vámvédelmet és illetékmentességet élveznek? Ezek a gazdasági reformok a kormánynak pénzáldozatába sem kerülnének, viszont egyik napról a másikra erélyes intézkedésekkel megteremthetné azt a gazdasági életet, amely a tömegeknek előnyösebb megélhetést biztosítana. A titkos választójog törvénybeiktatása kiküszöböli az eddigi lélek tiprást, amely a nyilt választójognál megvolt. Ezt azok tudják a legjobban igazolni, akik nyilt választáson ellenzéki programmal léptek fel s ott segítettek, dolgoztak. Csak a legutóbbi kőszegi választásra utalok, ahol bár a kereszténypártnak 1000 szótöbbsége volt, a második választáson olyan erős nyomást gyakoroltak a kerületre, hogy öt szavazatai győzött a kormánypárt. (Meizler Károly: Hetven autóval fuvarozták a szavazókat! A halottakat is leszavaztatták! A petíció már be van adva! Minden ki fog derülni!) De hogyan? Ott voltunk képviselőtársaimmal Kőszegen, ahol két gyár van és mindkét gyártulajdonos figyelmeztette a munkásokat, hogy: amennyiben holnap reggel hát órakor nem sorakoznak a gyár udvarán családtagjaikkal együtt, holnapután munkába nem állhatnak. Könnyen meg lehet állapítani, kik voltak ezek a gyárosok, mert csak két gyár van Kőszegen. (Meizler Károly: Különben is kiplakatírozták a gyárban, hogy kötelesek megjelenni, kötelességük oda szavazni! — Krompaszky Miksa: Dehogy! Én is ott voltam! — Meizler Károly: Eredetiben megvan a plakát. Nem lehet ilyen törvénytelenséget védeni!) Elnök: Meizler képviselő urat kérem, maradjon már csendben! Müller Antal: Kérdezem, nem nevezhető-e ez lélektiprásnak? Nem a legszentebb polgári jogokat csúfolják-e meg azok, akik a megélhetést, a mindennapi kenyeret akarják megvonni attól a derék embertől, aki meggyőződése szerint akar szavazni? De a tőkés, a munkaadó ezt nem engedi, hanem követeli, hogy a munkások arra a pártra szavazzanak, amelynek győzelmét ő kívánja. Azt hiszem, hogy a titkos választójog törvénybeiktatása kiküszöböli az olyan súlyosan elítélendő eseteket, amilyeneket a nyilt választásoknál tapasztaltunk. Sajnos, a kerületi beosztás kimaradt a törvényjavaslatból s a belügyminiszter úr kap felhatalmazást arra, hogy azt elkészítse. Ezt majd utólagosan fogja bejelenteni a Házban s így sok minden történhetik itt és a választói névjegyzék összeállításánál. Minden választás ugyanis kétszer dől el. Először is a jó vagy a rossz választói névjegyzéken. Ha a választói névjegyzékben nem érvényesülhetett a választók akarata igazságosan, akkor már előre eldőlt a választás eredménye; éppen ezért nagyon fontos, hogy úgy a kerületi beosztás, mint a névjegyzék öszszeállítása nyíltan, becsületesen, igazságos alapon és — amint a törvény megállapítja — lehetőség szerint minden fellebbezésnek módot adva történjék meg, mert ebben az esetben teriliése 1938 március 30-án, szerdán. mészetesen igazságos és helyes választást lehet majd eszközölni. A magam részéről a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom abban a hiszemben, hogy a még beterjesztett módosításokat is figyelembe fogja venni a kormány és így végre elkövétkezhetik az az állapot, amikor Magyarország egész területén, nemcsak a fővárosban, titkosan szavazhatnak a választóik. (Helyeslés és taps a középen.) Elnök: T. Ház! Tegnapi ülésünkön úgy határoztunk, hogy az interpellációkra 341-kor térünk át, ezért a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arra vonatkozólag^ hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk, s annak napirendjére tűzzük ki a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat vitájának folytatását. Méltóztatnak az elnök napirendi javaslatát elfogadni? (Igen!)

t A Ház az elnöík napirendi javaslatát magáévá teszi. Az interpellációkat megelőzően a belügyminiszter úr válaszát fogom felolvastatni Esztergályos János képviselő úrnak a hadikölcsönjegyzők panasza tárgyában február 16-án elmondott interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Esztergályos János országgyűlési képviselő úr az országgyűlés 1938 február hó 16-án tartott ülésében a kishadikölosönjegyzők kártalanítása tárgyában interpellációt terjesztett elő. Ezen interpellációira végleges válaszom a következő: Az 1928 : XXXIII. te. 14. §-a 'alapján megindított hadikölcsönsegélyezési akció keretében az 1931/32. költségvetési évtől kezdődően az 5000 K névértéken aluli 1000 K-ig bezárólag hadikölcsönt jegyző és nosztrifikáltató kisjöveved elmű károsultakat is évi segélyben részesítem. A múlt költségvetési évben 5000 K névértéket el nem érő hadikölcsöncímletelk alapján folyamodók részére mintegy 13.000 esetben nyújtottam támogatást. 5000 K-ig a hadikölcsönt jegyzők kártalanítása a szóban forgó hadikölcsöncímletek átértékelését jelentené; erre pedig ezidőszerint lehetőség: nincsen. (1928 : XII. tc.8.^ §.') Egyébként is a kártalanítás, illetve az átértékelés kérdése a belügyi tárca hatáskörién kívül eső feladat. Az interpellációban felvetett második kérdésre az alábbiakban válaszolóik. Az állami költségvetésben segélyezés céljaira, felvett hitelösszegnek ebben az évben magasabb összegben történt előirányzása a jelenlegi szükségletet teljes egészében fedezi. Ezért p, hitelösszegnek felemelése nem időszerű, figyelemmel az államháztartás pénzügyi egyensúlyára is. A hadikölcsönkárosultalk kérelmének elbírálásánál a jövedelmi felsőhatár ugyanis oly magasan van megállapítva, hogy minden tényleg támogatásra szoruló kérvényező az őt megillető évi segélyt minden esetben megkapta és a jövőben is megkaphatja. Ezek alapján tisztelettel kérem a képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1938. évi március hó 16-án. Széll s. k.« Elnök: Esztergályos János képviselő urat a viszontválasz joga illeti meg, de nem él vele.