Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-289
.Az országgyűlés képvis előhozzanak ható, de a helybenlakást, mint feltételt, kimodanl nem lehet. Mióta jár jutalom azért, hogy valaki állandóan Budapesten, vagy ugyanabban a községben lakik? Nem akarok oínikus lenni, mert akkor azt mondanám, hogy a koldus tartja ezen a téren a rekordot, mert az nem költözik el, állandóan egy helyben marad, pedig bizonyára nem ezek voltak az ideális elemek, amikor a választójogi törvényjavaslatot megalkották. Volt egy külön kérésünk, amelyet a bizottság nem honorált* az, hogy Budapest és környéke tekintessék a helybenlakás szempontjából egy választókerületnek. Erre a túloldalról — nagyon jól ismerem az indokokat, ezek nem elvi okok, tisztán személyi okok, tisztán mandátumféltési okok — a bizottság többségét arra az elhatározásra jutatták, hogy ezt az álláspontot ne fogadja el. Aki ismeri a budapesti és budapestkörnyéki viszonyokat, az nagyon jól tudja, hogy Budapest és környéke, bármennyire akarják vagy nem akarják, helyesen vagy nem helyesen, mégis csak abban az irányban halad, hogy egyszer Nagy-Budapestté fog kialakulni. Azt nem tudom, hogy tíz vagy száz év múlva, de így fog kialakulni. Ez természetes fejlődés azért is, mert hiszen a város nem egy helyen már össze van építve, a közművek neon egy helyen közösek, nem szólva a közlekedésről, amely teljesen a főváros irányítása és elgondolása alapján történik, a környék igényeinek figyelembevételével. De egyéb szempontok is amellett szólnak, hogy ezt a területet egységesen kell egy közigazgatás alá venni és iigy ahogyan megcsinálták Nagy-Bécset, ahogyan megcsinálták Párizst, Berlint és a többi városokat, meg kell csinálni majd Nagy-Budapestet is. De addig is, amíg ez a kérdés elintézést nyer, lehetetlen azt kívánni, hogy ha valaki a Váci-út 165. alatt lakik, amely ház az újpesti híd előtt van három házzal és kint az Egyesült Izzóban kap munkát, hogy ebédre haza tudjon menni, hogy ne kelljen neki villamosköltséget fizetni, a híd túlsó oldalára hurcolkodik; ezért elveszítse a választójogát, mert nincs hatévi neiybenlakása. Ez egy ipari terület és nia az ipari munkás Újpestről Gsepelre jár dolgozni és fordítva, az erzsébetfalvaiak nagy tömegei ide-oda mennek. Nem a munkás kényétől és kedvétől függ az, hogy hol dolgozik, hanem a gazdasági viszonyoktól. Ha itt egy békésebb hangulat keletkezik Európában és a municiógyárak, amelyeknek államosítását remélem, beszüntetik az üzemeiket, a Weiss Manfréd-gyár és a többi üzemek egy héten tízezer embert bocsátanak el. Az ott nem is tétel, de elbocsátanak a többi gyárak is munkásokat. Ezeknek át kell magukat képezni'ök, mert hiszen bár a képzettségük megvan, mlégis át kell képezniök magukat azokra a termelési ágakra, amelyek egybe vannak kötve bizonyos munkanélküliséggel, átmeneti munkanélküliséggel, amelyet nálunk egyszerű jelszóval, a gazdasági válság jelszavával intéznek el és az emberek addig koplalnak, éheznek, amíg kihalásznak maguknak valahol egy helyet, ahol muníció helyett edényt, kerékpárt vagy nem tudom mit fognak gyártani, vagy más szakmában kénytelenek elhelyezkedni, nem is a saját szakmájukban, hanem azt a munkát kell elvállalniuk, amelyben munkaalkalom van. Ezeket azért megbüntetni, amit nem ők idéztek elő, aminek nem ők az okai, nem lehet, hiszen ők szívesen maradtak volna ott. A telekkönyvvezető természetesen KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ 'XVII. 289. ülése 193H március, 29-én, kedden. 375 ottmarad egyhelyben ülve, mert azt ilyen veszély nem fenyegeti, a végrehajtót sem fenyegeti ilyen veszlély. Az ipari munkást, aki az ország gazdasági életének, termelésének alapja, akinek a kezemunkájából születik meg a nemzeti jövedelem, — mert ha nem dolgozik, akkor itt nincs jövedelem, akármit fognak adminisztrálni és akármit fognak tenni — nem lehet választójogától ezért megfosztani, már pedig a javaslat szerint elveszti választójogát, mert nem tud hat évig egy helyben lakná,. A hatévi helybenlakás borzasztó követelmény. A hat év borzasztó hosszú idő ma, amikor a munkásnak délelőtt 10 órakor azt mondják, hogy adja át a szerszámait; annak nincs felmondási ideje, nincs kötött ideje, ha megszűnik az üzem, fél óra alatt elbocsátják. Hogyan lehet követelni egy törvényjavaslatban olyasmit, aminek a polgárok nagy része nem tud eleget tenni, rajta kívül álló okokból 1 ? (Buchinger Manó: Ügy van! Lássák be végre!) Ez erkölcstelen követelés. Ne tessék haragudni, hogy ezt így mondom meg, de ez tisztán és kizárólag a munkásosztály, mégpedig az ipari munkásosztály ellen hozott rendelkezés. Miért félnek az urak az ipari munkásságtól? Az ipari munkásság azokban a testületekben, amelyekben valamilyen tisztsége van, képviselői útján nem romboló, hanem alkotó munkát végzett. Lehet, hogy hangja némelykor talán kissé érdesebb, követelése talán kissé erélyesebb, de méltóztassék figyelembe venni, hogy ez a hang lentről jön; lent még erőteljes és érdes, de mire idekerül, már egyáltaláI ban nem olyan erős. Apponyi Albert egyszer egyik népszövetségi ülésen, amikor hangosan beszélt, nagyon helyesen mondotta: »Azért beszélek ilyen hangosan, mert egy kis nemzet képviselője vagyok. Nagy a panaszom és nagy az elégületlenségem és azt akarom, hogy jobban halljanak meg engem.« Mi f is ugyanezt mondjuk: ennek a népnek annyi a panasza, kívánsága és jogos követelése, hogy annak nem lehet fuvolázó hangon, kérelmezve és alázatosan kifejezést adni, mert ha ez történnék, akkor — ismerve Magyarországot — sohasem történnék semmi. T. Képviselőház! Kétféle választójogot állítanak fel és burkolt pluralizmust csinálnak. 1908-ban Andrássy terjesztett be egy pluralitásos választójogot és meg is bukott vele. Később jött a forradalom, az összeomlás, a frontok eltűntek, az 'országot 'megcsonkították és most, húsz év után, újra a pluralitásnál vagyunk. Kérdem: azóta nem történt semmi, nem fejlődött, nem változott semmit a gazdasági élet, a politika, a kultúra, hogy megint visszatérünk oda, ahol akkor voltunk? Az ideális ipari céhrendszert méltóztatnak itt sürgetni? Visszatérést a eéhrendszerre az automobilizmus koráiban? Hivatkozom gróf Bethlen István egyik cikkére, amelyet, azt hiszem, karácsonykor írt egyik lapban és amelyben azt írta, hogy a szélsőséges választójog, a választójog kiterjesztése tette tönkre az országok alkotmányát Ausztriában és Németországban és tetté tönkre az országok demokráciáját. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Peyer Károly: Tisztelettel kérek negyedóra meghosszabbítást. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Peyer Károly; En ezt vitatom, .mert Auszt54
