Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-288

338 Az orszúggyülés képviselőházának 288. kori kormányok felhoztak a titkos választójoggal szemben, hanem ellenkezőleg mindig a parlamentáris rendszer és a demokrácia megmentése szerepeltek többek közt az okok között. Elvben Bethlen István grófnak teljesen igaza van, mikor azt a megállapítást teszi, hogy minden túlzott radikalizmus magának a demokra eiának megölője és minden demokrácia öngyilkos lesz, ha a túlzott radikalizmus vizeire engedi magát vinni. Ez a meggondolás vitte csak a múltban a kormánytényezőket arra az elhatározásra, hogy a titkos választójogot nem lép tetik életbe, nem pedig az a szándék, hogy a parlamentarizmust lebontsák. (Gr. Bethlen István helyeslőleg int.) Bethlen István gróf helyeslése igazolja tételem helyességét. Ma azonban a kormány elérkezettnek látja az időt, amit mi az ellenzéken már régen elérkezettnek láttunk, hogy a titkos választójogot életbeléptesse, illetve a titkos választójogra vonatkozó törvényjavaslatát beterjessze. Nekünk tehát itt egyéb feladatunk nem lehet, mint hogy az elérendő célt szolgáljuk, vagyis, ismétlem, a parlamentáris demokráciának addig a mértékig való kiépítését, amely mérték a nemzet létét, az alkotmányos életet biztosítja és egy nyugodt kormányzást lehetővé tesz, elősegítsük. Ha ezt az előttünk fekvő választójogi ja " vaslatot vizsgálom, sajnos, meg kell állapítanom, hogy minden jóakarat ellenére, amelyet a kormány részéről elismerek annak a ténynek a következtében, hogy ezzel a kérdéssel egyáltalán idejött, nem szolgálja kielégítő módon ezt a célt. (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Szerintem ez a javaslat az egész választójogi kérdést nem fogja a sokat kívánt nyugvópontra vinni, ami pedig egy választójogi törvény célja volna. Igaz ugyan, hogy nagy és eddigelé korszakalkotó lépés az, hogy a javaslat az egész vonalon behozza a titkosságot. Ezt a nagy eredményt nem akarjuk lekicsinyelni, (Kassay Károly: Úgy van!) a kormánynak ezt az érdemét nem akarjuk kétségbevonni. Ez — akármennyi kautélával és korrektívummal történik is — határozottan bátor lépés volt, (Kassay Károly: A fejlődés felé!) mert szakított egy már szinte babonává vált kormányzati tradícióval, amely azt hitte, hogy a titkos választójog behozatala esetleg magának a kormányzati rendszernek lesz öngyilkossága. Amennyire elismerésre méltó azonban a titkos választójog bevezetése, éppen annyira nem tudom elfogadni és helyeselni azt a módot, ahogyan azt az előttünk fekvő javaslat megvalósítani kívánja. Hogy ez a javaslat lényegében és lényeges pontjaiban nem elégítheti ki a közvéleményt, ezt már az a tény is bizonyítja, hogy a most előttünk fekvő és tárgyalás alatt levő bizottsági jelentés annyi mindenféle módosítást és változtatást tartalmaz az eredeti javaslattal szemben, hogy — azt hiszem — itt az az eset forog fenn, hogy az anyja sem ismerné fel a gyermeket. (Fábián Béla: Nincs is anyja! — Br. Berg Miksa: Csak apja van!) De^továbbmegyek: még ehhez az előttünk fekvő bizottsági jelentéshez is valami 280 módosító indítvány van beadva. Ebből a számból le kell vonni azoknak a módosító indítványoknak a számát, amelyek minden törvényjavaslatnál következetesen visszatérnek, amikor egyes képviselőtársaink csak azért adnak be módosító indítványt... (Mozgás. — Mojzes János: ülése 1938 már ems 2U-én

} csütörtökön. Hogy jobb legyen a javaslat!) Minden javaslatnál vannak módosító indítványok, amelyek mintegy átlag-állományba számítandók be, de 280 darab még egy hosszú, 225. §-os törvényjavaslatnál is kissé túlmegy azon a mértéken, amelyen belül még feltehető volna, hogy a törvényjavaslat legalább általánosságban kielégítő és helyes volna. A törvényjavaslat beterjesztésekor sok szó esett a titkosság bevezetésével egyidejűleg felállítandó különböző kautélák es korrektívumok szükségességéről. Itt a kormány részéről három fontos és illetéktelenül befolyásoló tényező ellen felállítandó kautélákról van szó, hogy a hatalom, a pénz és a demagógia ne jussanak illetéktelen befolyáshoz a választások során. E három cél szempontjából én nem látom kielégítőnek a törvényjavaslatban nyújtott garanciákat. Mert ahogyan a múltban befolyást gyakorolhatott a választások során a hatalom, a pénz és a demagógia, éppúgy befolyáshoz fog jutni az új rendszer alapján is. Legkevésbbé talán a hatalom túlkapásai vannak lehetővé téve és ez a javaslat talán a hatalom túlkapásaival szemben nyújt még a legtöbb garanciát. Itt azonban kautélákról és korrektívumokról beszélünk. Én e két fogalmat nem vagyok hajlandó azonosítani. A korrektívum szerintem olyan intézkedés, amely korrigálja,^ megváltoztatja a választók akaratnyilvánítását, míg a kautéla profilaktikus intézmény, óvatossági rendszabály. (Kassay Károly: Prevenció!) En a választójognál, de egyáltalán semi•lyen olyan aktusnál, amelynél a népnek, vagy akármilyen más tényezőnek az akarata kell. hogy megnyilvánuljon, ahol ezeknek akaratukat kell nyilvánítamiok, eredményt megváltoztató korrektívumot nem vagyok hajlandó elfogadni, ikanteláikat azonban igen, hogy a viszszaélések, vagy a nemzet létét veszélyeztető szélsőségeik, esetleg a, pillanatnyi hangulatok, pillanatnyi izgalmak vagy pillanatnyi pánikok hatása alatt keletkezett hangulatok ne ragadják magukkal az ország szekerét. Ilyen (kautélák nagy számban vannak, szerintem azonban a kautélák tekintetében nem volna szabad odáig elmenni, hogy a választóknak ilyen széles rétegétől — mint ez ja, javaslat teszi — elvegyék a választójogot. Bár a teoretikus és •dogmatikus demokrácia szempontjából elvileg nem tudom helyeselni, —• de amint éppen Antal István képviselőtársam, akit már citáltam, igen helyesen mondotta, itt nem szabad dogmatikus lés aprlorisztikus szempontokból kiindulni — mert ellenkeznék laz orthodox demokráciával, mégis, ha már kautélákról van szó, sokkal helyesebbnek tartanám a Bethlen István gróf által és Ras say Károly igen t., barátom által kisebb rosszként ajánlott nyilt plurális választójog bevezetését, mert ez egyrészt becsületesebb, megmondja, hogy mit^ alkar, nem kelti azt a látszatot, mintha ki akarnák játszani a választóközönséget, másrészt pedig kezelése és keresztülvitele sokkal egyszerűbb, sokkal kevésbbé komplikált. Nem akaróik most ennek a javaslatnak részletes kritikájába belemenni, de a. plurális választójognak a kétféle választójogban való elbujtatása szerintem nem célszerű, mert nehézkessé, komplikálttá teszi a rendszert és mint minden komplikált rendszer, több alkalmat ad visszaéléseikre, mintha egyszerű, átlátszó és világos volna,, amilyen volna feltétlenül egy nyilt plurális választójog is,