Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-287

Az országgyűlés képviselőházának 287. ülése 193S március 23-án, szerdán. 305 több férfimunkást foglalkoztat, végül az olyan kerületekben, ahol az írni és olvasni tudó 24 éven felüli férfilakosság arányszáma a 60%-ot eléri. Az 1914 : XV. te. már nem helyezkedik szembe a titkos választójoggal, hanem a 435 kerületből 66-ra titkos szavazást rendel el. A Vázsonyi-féle javaslat tulajdonképpen szintén megegyezés volt a titkos és a nyütszavazás között. Az 1925:XXVI. te. hasonlóképpen. A titkosság kérdésében, az 1936 december első napjaiban tartott pártközi értekezleten Eckhardt Tibor képviselőtársunk igen érdekes kijelentést tett, amikor azt mondotta (olvassa): »A titkos választójog arra kényszeríti a lomha és kényelemszerető polgári társadalmat, hogy ha a politikai hatalmat akarja gyakorolni, akkor a saját munkájával érdemelje ki.« A titkos választójog a tömegek megszervezésének és megdolgozásának sokkal intenzívebbé tételét tételezi fel. Ha ez helyesen csinálódik, nagy biztonságot jelent a nemzeti politikában.« T. Ház! Sok igazság van ezekben a mondatokban, mert kétségtelen, hogy a polgári pártokat fokozott munkára, a polgári társadalmat fokozottabb összefogásra és megértésre kell hogy sarkalja a titkos választójog megvalósítása. A polgári társadalom összefogása kétségtelenül emelni fogja a polgári öntudatot is és ennek az öntudatnak meg kell nyilvánulnia a politikai életnek minden kérdésében. A titkos választói jog megvalósítása kétségtelenül nehéz probléma, de bizonyos az, hogy a lelkeket olyan terror alól is felszabadítja, amely terror ma sok esetben a társadalom értékes elemeit igen erősen befolyásolja akaratuk gyakorlásában. Ne feledjük el, t. Ház, hogy nemcsak hatósági terror van, nemcsak hatósági befolyásolás van, hanem igenis szembe kell néznünk az éretlen, politikai iskolázottság nélküli tömegek terrorjával és befolyásiával (Igazi Úgy van! jobbfelől.) is mindaddig, amíg az ország lakosságának valamennyi rétegét megfelelő kulturális intézkedésekkel, szociális és gazdasági törvényekkel, a műveltség emelésével, a polgári josrok és kötelességek tudatának fokozásával politikailag anynyira iskolázottá tudjuk emelni, hogy az összes választókat immúnisakká tudjuk tenm a minden irányból jövő és minden irányban érvényesülni akaró jogosulatlan befolyástól. (Esztergályos János: Ez a javaslat is terrort fejt ki! Több mint egymillió választót foszt meg polgári jogától! Ez is terror!) T. Képviselőház! Azokkal a fontosi kérdések!' kel, amelyek a most beterjesztett választási törvényjavaslatban foglaltatnak, részben a javaslatnak eredeti indokolása, részben pedig a részletes jelentés, amelyet a közjogi bizottság a t. Ház elé terjesztett, foglalkozik. Így talán felesleges és szükségtelen, hogy részletesen beszámoljak azokról a kérdésekről, amelyek a bizottsági tárgyalások során felmerültek és szükségtelen talán az is, hogy azokat a módosításokat, amelyek a bizottságban felmerültek és amelyek ott megvalósíttattak, mind felsoroljam és megemlítsem. Éppen ezért méltóztassék megengedni, hogy csak egy-két kérdést említsek meg. (Esztergályos János: Beszéljen arról, hogy miért fosztanak meg több mint egymillió polgárt a választójog gyakorlásától! — Farkas István: Erre kíváncsi az ország népe! A dolgozó osztályok kíváncsiak erre, hogy miért fosztják mea: őket joguktól! — vitéz Sebestyén Kálmán: Mi nem dolgozunk? Csak maguk dolgoznak?) Igen t. Ház! Ide tartozik az elemi iskola hatodik osztályának, illetve negyedik osztályának kérdése. Méltóztatik emlékezni, hogy ez a javaslat a maga ^ eredeti szövegében a hat eleminek elvégzését követelte. Ez hosszabb vitát provokált a bizottságban. Ennek során, miután a bizottság a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat is felkérte a megjelenésre és az ottani nyilatkozattételre, úgy határozott, hogy •bizonyos határidőn belül, vagyis azoknál, akik 1912 előtt születtek, a hat elemi helyett a négy eleminek elvégzését is elfogadja. Az errevonrjtkozó szövegezés a közjogi bizottság jelentésében foglaltatik. Ezt a gondolatot a bizottság az egész szövegen végigvezette. (Proppcr Sándor: Szóval helyet a fiataloknak a sarokban! •~ Farkas István: Mi lesz, ha háború lesz és a 18 évesek bevonulnak?) A törvényjavaslatnak eredeti szövege kétféle választói jogosultságot ismert. (Propper Sándor: Helyet a fiataloknak a sarokban hátul!) Majd ha felszólal képviselőtársam, akkor tessék ezeket elmondani. A törvényjavaslat, amint méltóztatik tudni, a képviselőválasztások.nál kétféle válasz+ójogosultságot ismer: a törvénvhatósági válas^'ingosultságot és a képviselői választójogosultságot. E tekintetben a bizottságban ho~szabb vita volt, amelynek során megállapítást nyert hogy lényegileg ugyanaz a jog érvényesül, í^y tehát két különböző elnevezés alatt egy probléma vár megoldásra. Éppen ezért a bizottság azt találta helyesnek, ha a kétféle választójogi elnevezés helyett mind a két yálasztójogosultságot országgyűlési képviselői választó jogosultságnak nevezi el, ilyen módon tehát a bizottság kiküszöbölte a »törvényhatósági választójog« elnevezését. Miután'a törvényjavaslat eredeti elgondolása is az volt, hogy a törvényhatósági választójog bizonyos mértékben szűkebb keretek között érvényesüljön, mint az országgyűlési képviselőválasztójog, a rendszer megváltoztatásával most már volt egy szűkebb országgyűlési választói elgondolásunk és egy tágabb. Igen súlyos aggályok és okok merültek fel tehát, amelyekre bátor voltam jelentésemben részletesen rámutatni és amelyek azt tették indokolttá, hogy az egyéni választókerületekben érvényesüljön a szűkebb választójog, a lajstromos választókerületekben pedig érvényesüljön a tágabb választójog. Ennek különösen azért volt döntő jelentősége, mert egyrészt, amennyiben az ellenkező rendszert tettük volna magunkévá, abban az esetben bizonyos jogfosztásról beszélhettünk volna, mert akkor a városokban bizonyos elemek sohasem juthattak volna szavazati joghoz, másrészt pedig a proporcionalitás elvének bevezetésével a lajstromos választókerületekben a kisebbségek jogérvémyesülése úgyis biztosítva van. (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) így tehát a bizottság ezeket a részeketát; szövegezte és ezek az átszövegezések a közjogi bizottság jelentésében foglalt részletes megokolás alapján az ahhoz fűzött közjogi bizottsági szövegezésű törvényjavaslatban fel vannak sorolva és az egész törvényjavaslatban végig vannak vezetve. Meg kell említenem azt, hogy a választójogi reform kérdésénél mindig nagyjelentőségű volt az állásfoglalás abban a tekintetben, hogy a képviselőválasztások feletti bíráskodást lényegileg ki gyakorolja. Eddigi jogrendszerünk a választásj visszaélések megtorlását min-