Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-285

270 Az országgyűlés képviselőházának javaslatnak ez a szakasza van hivatva rendet teremteni a különböző kategóriák körében. Ez- a szakasza a törvényjavaslatnak azt mondja meg, hogy a miniszter úr mikor és hogyan kívánja ezt a kérdést rendezni- Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy ezidőszerint három kategóriára tagozódik az ipari oktatás Magyarországon: felsőfokú ipar­iskolákra, középfokú 'szakiskolákra és alsó­fokú ipariskolákra* Természetes, hogy az alsófokú ipariskola elesik, miután nem ebbe a kategóriába tarto­zik'. A másik kettőnél azonban lényeges hézag van. Rendezni kellene végre egészen precízen például a felsőipariskolák, tehát a szakiskolák kérdését is, s meg kellene mondani, hogyan fognak ezek elbíráltatni. Őszintén meg kell mondanom, hogy ezidőszerint a felsőiparisko­lát végzettek körében nagy idegesség van, mert nem 1 tudják, mi történik velük. Nem tud­ják, hogy az átszervezésnél vájjon nem tör­ténik-e velük deklasszifikálás. . Szerintük ugyanis a mostani úgynevezett zárt tanítási kereten belül magasnívójú szakképzésben ré­szesíti őket az 1 intézet, ami az új törvény kö­vetkeztében lényegesen csökkenni fog, mert hiszen — amint ők kimutatják — 45 óra alatt 32 tantárgyat tanulnak ezidőszerint, míg a mostani törvényjavaslat szerint 42 óra alatt csak 18 tantárgyat fognak tanulni és így fon­tos tantárgyak esnek ki. Tudom, hogy ez lát­szólag nem- mond semmit, mert ugyanazon tantárgy keretébe másirányú oktatást is bele lehet sűríteni, — ez néni vitás — de nem sze­retnek, hogy őket deklasszifikálnák s csak egyetlen megnyugtató, mondatot várnak a mi­niszter úrtól erre vonatkozólag. Nem szabad elfelejteni, hogy 15.000 ilyen hallgató van, akik nem t tudják, hogy a jövőben milyen el­bírálás alá kerülnek. Még egy kérést vagyok bátor a imdniszter úrhoz intézni és ez az orvosi vizsgával kap­csolatos. Nagyon sérelmezik és teljesen indo­koltan, hogy az egyéves gyakorlat után ejtik meg az orvosi vizsgálatot és így megtörténik az, hogy valakiről az egyéves gyakorlat után az orvosi vizsga állapítja meg, hogy arra a szakmára orvosi szempontból nem alkalmas s így elveszthet az illető egy évet. Ezt nagyon elhibázott intézkedésnek tartom és arra kérem a miniszter urat, találjon módot árira, hogy ezek a tanulók először orvosi vizsgálati alá kerüljiemek, hogy ne veszítsenek el esetleg egy egész esztendőt. Ezekre:' nézve kérném a mi­niszter úr megnyugtató válaszát. Elnök: A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter úr kíván szólni. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Ház!. Petrovácz Gyula t. kép­viselőtársamnak az ipari szakiskola kérdésé­ben tett megjegyzésére röviden osak annyit válaszolok, hogy benne vannak a zárójelben a stb. alatt ezek is. A felsőipariskola és_ felső mezőgazdasági iskolák közül a felsőipariskola ezt a címet csak viseli, ezek sein fő-, sem közép­iskolák nem voltak, hanem a németből lefordí­tott címet viselték, ami a magyar iskolarend­szerbe semmiképpen sem illik bele. Ezek most ipari középiskolák lesznek, vagyis arra a rangra emeltetnek, amelyen eddig csak a gim­názium állott. Ugyanígy a felső kereskedelmi és a felső mezőgazdasági iskolák is. A felső­ipariskola tehát ipari középiskolává szervez­tetik át. Azt hiszem ez megnyugtatja t kép­viselőtársamat, 285. ülése 1938 március 21-én, hétfőn. A többi által szóvá tett kérdést megvizsgá­lom és megfelelően fogok intézkedni. Andaházi képviselő úrnak az orvosi kér­désben elfoglalt álláspontja helyes, abban osz­tozom és intézkedni is fogok. Mózes képviselő úrnak a budapesti keres­kedelmi akadémia felső kereskedelmi iskolá­jára tett megjegyzésére csak annyit mondok, hogy az a jövőben a Kereskedelmi Akadémia alapítványi kereskedelmi középiskolája címet viseli, mert az alapítvány címe »kereskedelmi akadémiai alapítvány.« Megmarad tehát a ke­reskedelmi akadémiai név is, de így nem lehet félreértés abban a tekintetbeu, mintha itt egy magasabbfokú iskolatípusról volna szó, mint egy más kereskedelmi középiskolánál. Elnök: Az 54. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az 55. §. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa az 55— 57. §-okat, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogtód. Olvassa az 58. §-t.) Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! A gaz­dasági középiskolákra vonatkozó jogosítvány, amely a közgazdasági életben az iskolák növen­dékeit megilleti, nincs szabályozva, kivéve az ipari középiskolákat, amelyekre nézve a tör­vényjavaslat 58. §-a hivatkozik az 1922 : XII. és az 1936 : VII. tc.-re. Ezekben csak az van, hogy a kereskedelemügyi miniszter, illetőleg az iparügyi miniszter rendelettel állapítja meg azokat az iskolákat, tanfolyamokat, stb., ame­lyeknél a szakma, a vállalat, a gyakorlat tekin­tetében a kiképzésre vonatkozólag bizonyos engedmények tehetők. Az 1936 : VII. te. lényegi­leg ezt a jogot a kereskedelmi miniszterről az iparügyi miniszterre ruházza. Ez a törvény­javaslat ezt a jogot most még megosztja az iparügyi és a vallás- és közoktatásügyi minisz­terek között. Ha tehát ezt úgy kell értelmezni, hogy mindazok az ipari jogosítványok, ame­lyek az 1922 : XII. te. 20. §-ában meg vannak állapítva, változatlanul fennmaradnak, illetve ezekre az iskolákra is kiterjesztetnek, illetőleg ha úgy van megállapítva, hogy az ipatri jogo­sítványok megállapítása két miniszter, az ipar­ügyi és a vallás- és közoktatásügyi miniszter egyetértésétől függ, akkor ez teljesen meg­nyugtató atekintetben, hogy a jogosítványok tekintetében nem történik semmi hátrány és változás az ipari középiskoláknál. Elnök: A miniszter úr íkíván szólni. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Ház! A képviselő újr aggodal­maira megjegyzem, hogy ez semmiféle válto­zást nem idéz elő. Elnök: A szakasz' meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az 59. $. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa az 59—60. §~ok szövegét, amelyeket a Ház hozzá­szólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Harmadszori olvasására napirendi javasla­tom során fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Következik a második törvényjavaslat rész­letes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíves­kedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat címét): Törs Tibor előadó! Törs Tibor előadó: T. Ház! Javaslom, hogy a törvényjavaslat címében a »népiskolai« szó

Next

/
Oldalképek
Tartalom