Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-281
154 Az országgyűlés képviselőházának 281. illése 1933 március íl-én, pénteken. egyúttal elöljáróban rámutatok arra, bogy a kultuszminiszter úrnak ez a két javaslata mindenben megfelel annak az elgondolásnak, amelyet a kultuszminiszter úr egyrészt költségvetési beszédeiben, másrészt pedig egyéb inegnyilatkozásai alkalmával kifejezésre juttatott, nevezetesen, hogy nem a mindenáron való újításnak a híve, — ahogyan ezt leszögezte tárcájának átvételekor — hanem inkább a hagyományokhoz való ragaszkodással és közoktatásügyi szervezetünk egészséges elemeinek épségben tartásával korszerűvé, modernné és a mai idők követelményeinek megfelelőbbé akarja átalakítani egész közoktatásügyi szervezetünket. T. Ház! Évről-évre jelentkezik a kultuszkormányzat egy-egy fontosabb és korszerű kultúrpolitikai reformjavaslattal, amely a megfontolt haladást mutatja. A problémák gondos tanulmányozás után s a legkiválóbb /szakférfiakkal való megvitatás és igen gondos kodifikáeiós munka után kerülnek a parlament elé. Ezek mind azt igazolják, hogy nein a multat megtagadó forradalmi újításokkal dolgozik a kultuszkormány, hanem a történelmi fejlődésből, önként következő és a realizmushoz igazodó újjászervezéssel T. Képviselőház! Kultúrpolitikánk a magyar iskolák elsőrendű feladatának a magyar életre való nevelést, a magyar életre való céltudatos előkészítést tűzte ki maga elé, az ifjúság erkölcsi neveléséré. jellemének szilárdításara, kötelességtudásának fejlesztésére, valláserkölcsi és nemzeti alapon nyugvó egészséges világszemléletének kialakítására fordítja a legnagyobb gondot, tehát a kultuszkormány a nemzetnevelést tette a magyar közoktatásügyi politika gerincévé. Ebben a tekintetben döntő fontosságú volt az 19^5^J^Ltc., amely egész közoktatásügyünket : átszervezte. Ez a törvényjavaslat lefektette a nemzeti művelődés alapelveit s hangsúlyozta, hog , y egységes nemzeti világszemlélet kialakítását tartja szükségesnek és-az iskolai nevelés egységét kívánja biztosítani. Ezek mellett a nagy és általános szempontok mellett közoktatásügyi politikánk évről-évre arra f irányul, hogy megoldja az ifjúság szellemi túlterhelésének problémáját, tisztázza az elmélet és a gyakorlat kérdését, gondos szelekciót vigyen keresztül a tanulóanyagban s ezzel ^"megakadályozza a középiskolákra való todulást éppen úgy, mint az egyetemekre való todulást s megszüntesse a diplomatúltermelést. ; - T. Ház! A középiskola gvakorlatibbá tételét célozta a kultuszkormánynak . ctZ .cl 35 intézkedése is. amellyel annakidején az Országos ^Közoktatásügyi Tanácsot átszervezte. Az Országos Közoktatásügyi Tanács átszervezésénél .a j nemzetnevelés szempontja érvényesült, amennyiben a tanácsban az átszervezés folytán ,helyet kaptak olyan gyakorlati felfogású tagok is, akik ^biztosítják áz Országos Közoktatásügyi Tanács általánosabb és átfogóbb irányát, tehát nemcsak kizárólag pedagógus szemrPontoik érvényesülnek- a tanács működésében. .Az Országos Közoktatásügyi Tanács ebben a változott,összetételében; eredményesen hathat oda, hogy az iskola oktató tevékenysége mellett az iskola nevelő tevékenysége is érvénye-stiljÖHt,Iskolapöiitikánkban ma az oktatás, mel- lőtt kétségtelenül teljes .mértékbén kidomborodnâJk'-.-a. lieveles szempontjai is s ezek bizto;íát'ják - az" egységes nemzeti' és valláserkölcsi ^világnézet kialakulását^A? 1934 í XI te, amely a középiskolák mái struktúráját megadta azzal, hogy a Klebelsberg-féle törvény hatályon kívül helyezésével a Klebelsberg-féle reálgimnázium típusát tette a magyar középiskolák alapjává, — az egységes középiskolai tanítási rendszer gerincévé a nemzetismereti oktatási tette és ezzel a kozmopolitísztikus irányzatú ismeretszerzés helyett inkább a nevelést, és pedig a magyar életre való nevelést helyezte előtérbe. T. Képviselőház! Az. előttünk fekvő két törvényjavaslat további lépés éppen ezen a vonalon. (Propper Sándor: JSTem árt, ha az ember a világot is ismeri egy kicsit!) Kétségtelenül aligha tudnám helyteleníteni azt, amit Propper képviselőtársam mondott, azonban a képviselő úr sem állíthatja, hogy a magyar iskolák mai rendszerében a világ megismerésének lehetősége, nem áll fenn. A két javaslat, amelyről most itt szó van, éppen további lépés azon a vonalon, amelyen a magyar közoktatásügyi politika az 1934. évi XI. tc-kel, a középiskolai törvénnyel elindult. Hangsúlyoznom kell, hogy ez a két javaslxt kerettörvény, amelyeket tartalommal az élet szükségletei szerint majd a végrehajtási utasítás és a törvényből folyó rendeletek fognak megtölteni. Természetesen tantervi kérdések, melyek részletkérdések, ebben a javaslatban nincsenek, hanem ez mint kerettörvény, az alapokat fekteti le, azonban kerettörvény volta ellenére is konkrét intézkedéseket tartalmaz és pedig különösen az iskolatípusok létesítésével jelentős átalakulást idéz elő közoktatásügyi szempontból. Egyébként a magyar országgyűlés a kiegyezés óta elmúlt hét évtized alatt — ha végigtekintünk a törvényalkotások során — nagyfontosságú alapvető törvényt tulajdonképpen aránylag keveset hozott. Az 1868. evi XXXVIII. te, az Eötvös-féle törvény alkotta meg elemi iskoláinknak és tanítóképzőinknek egészen a mai időkig fennálló struktúráját. Azután az 1883 :XXX. te, a Trefort-féle törvény alakította - ki középiskoláinkat és hosszú .időn keresztül ezt a törvényt semmiféle más nagyobb jelentőségű törvényalkotás nem követte egészen a Klebelsberg-féle törvényekig. 1924-ben alkotta ' meg gróf Klebelsberg Kuüo a hármas tagozódású középiskolát és 1926-ban a fiúiskolák után, amelyet^ az 1924.-XXIV. ic. szabályozott, egy új törvénycikkel a leányiskolákat szabályozta. Más . törvényünk ebben az irányban nem is volt, úgyhogy fel kell hívnom a figyelmet például arra, hogy annakidején rendeleti úton szabályozták a szakiskolák kérdését, a felsőkereskedelmi és a felsőipariskolák kérdését,. amelyek nem törvényen" alapulnak, hanem —í amint mondottam -e- rendeleti úton léptették ezeket, az iskolákat életbe. A kultuszminiszter úr 1934. évi törvényét, amely az egységes középiskolát a reálgimnáziumnak-előbb említett típusa alapján kialakította, 1935-ben követte az 1935 :XI. te, amelyről az imént már bátor voltam szólni s amely a közoktatásügyi igazgatást átszervezte és ezzel egészen új irányt szabott közoktatásügyünk szellemének. T. Ház! Áttérve az előttünk fekvő;törvény javaslatokra, elősorban a gyakorlati középiskolákról szóló" törvényjavaslatnál legyen szabad leszögeznem, hogy ez a javaslat szervesen beleilleszkedik abba a nagyszabású közokta: tásügyi politikai elgondolásba, amely az elemi .iskoláktól, felfelé egészen a felsőoktatásig,' "új
