Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-281

Az országgyűlés képviselőházának 281. tosító. (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) Egyet szabad, sőt kell csinálni: szociális po­litikát és azoknak az embereknek érdekét kell száz százalékig szolgálni, akiknek szolgála­teli cl ez az intézmény felállíttatott. Arra kérem a t. Házat, hogy e szempon­tok figyelembevételével a szakaszt változatla­nul elfogadni szíveskedjék. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Kérdem, méltóztatik-e a 22. §-t ere­deti szövegében elfogadni, szemben Takács Ferenc és társai módosító indítványával? (Igen!) & Ház az eredeti szöveget fogadta el és Takács Ferenc és társai indítványát elve­tette. Következik a 23. §„ vitéz Miskolczy Hugó jegyző (felolvassa a 23. §-t): Feliratkozott Mózes Sándor. Elnök: Mózes Sándor képviselő urat illeti a szó. Mózes Sándor: T. Képviselőház! A gya­korlati életben lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy amikor a biztosítottak jelentkeznek a biztosító intézetnél a biztosított összeg felvé­tele céljából, akkor a biztosító intézetek min­denféle mesterséges akadályt gördítenek a biztosítás elé és csak ezeknek a mesterséges akadályoknak leküzdése után, sokszor hosszas peres eljárással, jut a biztosított abba a helyzetbe, hogy megkapja a biztosított össze­get. Erre való tekintettel tisztelettel arra ké­rem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy mivel rendelettel fogja szabályozni az igény­jogosultságra vonatkozó szabályokat és mó­dozatokat, ezt a rendeletet minél egyszerűbbé tenni méltóztassék. Méltóztassék továbbá eb­ben a rendeletben határidőhöz kötni, mennyi idő alatt tartozik a bizottság megállapítani az igényjogosuítságot, hogy a f biztosított, a munkavállaló minél rövidebb idő alatt hozzá­jusson ahhoz a méltóan megérdemelt járadék­összeghez, amelyet a törvényjavaslat sza­bályoz. A célt csak abban az esetben fogjuk elérni, ha az eljárást tényleg ilyen egyszerűen, köz­megelégedésre fogjuk meghatározni és nem úgy, amint az magánbiztosító intézeteknél tör­tént, sok esetben az Oti.-nál is, hogy nem véve figyelembe a törvényes rendelkezéseket és a szabályokba felfektetett r intézkedéseket, igye­keznek akadályokat gördíteni. Ezért arra kérem a miniszter urat, hogy ebben a szellemben méltóztassék a rendeletei elkészíteni. Határidőhöz legyen kötve az intéz­kedés és minél egyszerűbben legyen az eljárás szabályozva, hogy az az egyszerű földmunkás, amikor megismeri ezeket az eljárási szabályo­kat, maga is el tudjon igazodni bennük, s ne kelljen külön jogi segélyt igénybe vennie, (Marschall Ferenc földmívelésügyi miniszter: Erre fogunk törekedni!) Elnök: A szakasz meg nem támadtatván, el­fogadottnak jelentem ki. Következik a 24. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a sza­kaszt felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (felolvassa' a 21. §-t, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfő­gad. Olvassa a 25. §-t.) Takács Ferenc! Elnök: Takács Ferenc képviselő urat illeti a szó. Takács Ferenc: Igen t. Ház! A 25. § egy bizottságot létesít, amely a munkavállalóknak bizonyos felszólalásait van hivatva elbírálni, llése 1938 március 11-én, pénteken. 149 Ez a bizottság négy tagból áll. A javaslat ér­telmében a bizottság két munkaadó tagja közül az egyiket az Országos Mezőgazdasági Kamara, a másikat az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a két munkavállaló tagot pedig az Országos Mezőgazdasági Kamara nevezi ki. A javaslat tehát a munkaadók szabad érdekkép­viseleti szervének, az Omge.-nak juttat kineve­zési jogot, ezzel szemben nem gondolnak arra, hogy a munkások szabad érdekképviseleti szer­vének is ilyen jogot biztosítsanak. (Úgy van! Ügy ven! a szélsőbaloldalon.) A miniszter úr előbb azt mondotta, nem akarjáik, hogy az önkormányzatba politikát vi­gyenek. Vájjon az Omge. hová tartozik politi­kailag? — ha szabad érdeklődnöm. (Herteleudy Miklós: Az tiszta gazdaérdekképviselet!) A Mezőgazdasági Munkások Országos Szövetsége alapszabályok szerint működik és alapszabá­lyaiban kifejezetten benne van, hogy politikai kérdésekkel nem szabad foglalkoznia, miután gazdasági szervezet. A Mezőgazdasági Munká­sok Országos Szövetsége sem foglalkozik tehát politikai kérdésekikel, az is gazdasági szerve a mezőgazdasági munkásoknak. Próbálnák csak meg a munkások szakszervezetei politikai kér­déseikkel foglalkozni! Hiszen a rendőrség újab­ban még azt sem engedi meg, hogy abban a helyiségben, ahol a szakszervezetek vannak, po­litikai gyűlést lehessen tartani olvankor, mikor nincsenek is ott a szakszervezetek tagjai. A hatósáp-ok szigorúan ellenőrzik a mun­kások szervezeteit, de ezt az ellenőrzést nem látjuk a munkaadók szervezeteinél. A munka­adók különböző szervezetei szabadon tartozhat­nak akármelyik politikai párthoz. Számtalan olyan munkaadói szervezet van, ahol a NeD.­nek ott van a vidéki irodája s a Nep, tagjai szabndon politizálhatnak a munkaadói szerve­zetekben. V Biztosítani kell tehát a munkások szerve­zetének is azt^a jogot, hogy legalább a bizto­sítottak részéről delegálhassák a tagokat 1 . (Her­telendy Miklós: Biztosítva is van!) Az Országos Mezőgazdasági Kamara rend­szerint olyan munkásokból áll. illetőleg a mun­kásszakosztályok túlnyomó többségben olyan munkásokból állanak, akik a jegyző befolyása következtében lettek mezőgazdasági bizottsági tagok (Hertelendy Miklós: Akiket megválasz­tottak!) és így megy ezfel egészen a kamaráig. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogyan történnek a mezőgazdasági bizottsági tagválasztások. (Far­kas István: Szegény magyar paraszt! így van ez ezer éve!) Most voltak a névjegyzékössze­állítások és mi, akik ezeket a kérdéseket ter­mészetesen figyelemmel kísérjük, látjuk, hogy már a névjegyzékek összeállításánál lehetőleg mellőzték azokat a mezőgazdasági munkavál­lalókat, akiktől tartani lehet olyan szemuont­ból, (Hetelendy Miklós: Nem is mellőzhetik őket, mert maguk választják a kúriákban!) hogy tényleg a munkások érdekeit védik majd a mezőgazdasági bizottságban és a kamarában. Én tehát indítványozom, hogy a szakasz (2) bekezdésének 12. és 13 sorában előforduló »to­vábbi két tagsáeri helyét pedig az Országos Mezőgazdasági Kamara« szavak helyett »to­vábbi két tagsági helyét pedis? a Magyaror­szágig Földmunkások Országos Szövetsége« ki­fejezést iktassuk. (Helyeslés a szélsőbalolda­lon.) A munkások szervezkedését nem megaka­dályozni, hanem támogatni kellene. (Úgy van! a szélsőbaloildalon.) Az vo^na a kormány köte­lessége, hogy pártatlanul és jóindulatúlag

Next

/
Oldalképek
Tartalom