Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-276
2 Âz országgyűlés képviselőházának 276. ülése 1938 március 3-án, csütörtökön. Napirend szerint következik a gazdasági munkavállalók öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom. 545, 551.) .Szólásra következik Antal István képviselő úr. Antal István: T. Ház! Talán az első szempillantásra különösnek látszik, hogy a magyar agrártudományok, a magyar agrárpolitika és a magyar szociálpolitika olyan sok kitűnő szak-értője és (reprezentánsa után, akik ehihem 'a javaslathoz a vita során hozzászóltak s annak anyagát úgyszólván teljes mértékben kimerítették, a vita befejezte felé, annak úgyszólván a lezárása előtt, én is szót emelek. Különösnek látszik ez, mert hiszen a napirenden lévő kérdés olyan témára, a gazdásági »munkávállaílóik kötelező öregségi .biztosítására vonatkozik, amelynek látszólag .semmi szerve» avagy logikai összefüggése nincs azokkal a jogi, illetőleg közjogi problémákkal, amelyekkel én az eddigi igénytelen parlamenti munkásságom során foglalkozni szoktamNagy tévedés volna azonban ezt a javaslatot egy merőben agrárpolitikai, helyesebben agrár szociálpolitikai javaslatnak tekinteni és súlyos hibába esnénk az által is, ha nem ismernők; el "az ebben a - javaslatban foglalt rendelkezéseknek elsőrendű nemzetpolitikai, sőt közjogi jelentőségét. T. Ház! A javaslat tartalma, rendelkezései, szelleme, intenciója és várható kihatásai messze túlhaladják egy szociálpolitikai jelentőségű szakjavaslat kereteit és olyan széles területeit fogják át a nemzeti problémáknak, amelyeiknek mikénti megoldásától nem csupán az érdekelt néprétegek életviszonyainak alakulása, dé az egész nemzeti társadalomi jövő fejlődésének kiformálódása és az, ezen a társadalmon felépülő nemzeti állam létének, biztonságának és fejlődésének, avagy pedig mindezek ellenkezőjének a sorsa függ. Ezek a szempontok adják meg véleményem szerint a javaslat nemzetpolitikai jelentőségét. De közjogi jelentősége is vari a javaslatnak, még, pedig jelentős 'közjogi jelentősége. A modern alkotmányfejlődés mai iránya, a mindén jogállamnak és minden alkotmányos berendezkedésnek fundamentumát tevő szabadságjogokat, à szabadságjogok belső tartalmát, hatóerejüknek akciórádiuszát egyre erőteljesebbeny egyre szembetűnőbben a szociális jogok irányában tágítja ki« (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) A közjogi tartalmú emberi jogok, a közjogi szabadságok csorbítatlan birtokállománya mellett az emberéknek a gazdasági és szociális függetlenséghez, a szociális jogegyenlőséghez, a gazdasági és szociális autonómiához való ^jogait igyekszik közjogi eszközökkel alátámasztani és közjogi biztosítékokkal körülbástyázni, bizonyára abból a prineipiuanbol kiindulva, hogy nem elég a közjogi jellegű szabadságjogokat, a törvény előtti egyenlőséget, â gondolatszabadságot, a munka és a gazdasági élet szabadságát az alkotmány homlokzatára írni, az alkotmányos alaptörvények erejével hirdetni, ha viszont a gazdasági és szociális élet, a fennálló gazdasági és szociális rend lehetetlenné te szák a nemzeti társadalom nagy tömegei számára; e szabadságjogokkal y aló élést. -^ Felfog-ásorh szerint éppen ez a momentum adja iníeg^a törvényjavaslat közjogi jelentőségét azáltal, hogy kiterjeszti á szociális gondoskodás kereteit csaknem % millió magyar testvérünkre, akiknek számára a közjogi jelentőségű szabadságjogokat, a törvény előtti egyenlőséget, a gondolatszabadságot és a többi szabadságjogokat már 100 évvel ezelőtt megadták; biztosítja számukra a szociális gondoskodásnak, a szociális védelemnek és a szociális autonómiának a minimumát, teljessé téve t ezáltal a valódi, lényegbeli gazdasági és szociális tartalommal bíró állampolgári jogokat. A szabadság eszméje a mai modern kapitalista rendben a szociális védelem» a szociális gondolat védő pajzsa nélkül csak üres és értéktelen szólammá devalválja ezt a szent ideát, amelyért annyi vér folyt az évszázadok folyamán és amidőn a: francia irodalomnak egyik szkeptikus, voltaireiánus gondolkozója felkiált, hogy mi az emberi szabadság, talán az, hogy a gazdag embernek és a szegény embernek egyaránt szabad a híd alatt aludni, ezzel a cinikus és groteszk beállítással voltaképpen azt a tételt akarja illusztrálni, hogy a szabadságjogok korlátlan érvényesülése a mai kapitalista- gazdasági rendszerben, in ultima analysa voltaképpen . a legigazságtalanahb gazdasági 'elnyomásra ; és a legszörnyűbb szociális egyenlőtlenségre^' vezethet, ha e szabadságjogok érvényesülését nem kíséri nyomon az állaim szociális gondoskodásának; áz állam szociális (beavatkozásának, az állam szociális védelmének •cLZ EL kényszerű gesztiója, amelynek hatásaiként a közjogi szabadságjogokkal bíró állampolgárból gazdasági és szociális autonómiával rendelkező állampolgár lesz. Felfogásom szerint ez a momentum, amely a törvényjavaslat szelleméből és intencióiból világosan kitűnik, adja meg annak valóban súlyos közjogi jelentőségét az által, hogy a szociális gondoskodás keretei íközé vonva ibe csaknem, háromnegyed millió testünkből és vérünkből való magyar testvérünket, akiket a gazdasági élet deformált fejlődése, a magyar közgazdaság sok tekintetben antihnniániis .szerkezete, a (magyar ingókapitalizmus rideg és öncélú politikája, (Ügy van! Ügy van! jobpfelől.) a nemzeti jövedelem megoszlása-terén tapasztalható ellentétek, a: földbirtokmegöszlás tekintetében fennálló kontrasztok, a- mezőgazdasági szociálpolitikának hosszú ideig elhanyat gólt állapota és — legyünk őszinték — a magyar múltnak érzéketlensége fajunk igazi reálpolitikai problémái iránt, mindezek az okok a gazdasági nincstelenség és szociális bizonytalanság mélyébe taszítottak, e javaslat segítségével megkapják annak a szociális biztonságnak,_[ f annak a szociális nyugalomnak és ellátottságnak minimumát, amely nélkül a formai iszabadság és lényegbeli kiszolgáltatottság ellentétjének keserű érzése születnék meg e hatalmas néprétégben. (Esztergályos János: Mi történik a másdk kétmillióval?,) T. Képviselőház ! Méltóztassanak most meg* engedni, hogy a probléma nemzetpolitikai.es .közjogi jelentőségének általános szempontból' való r érintése után közelebb menjek magához a törvényjavaslathoz, előrebocsátva azt, hogy ezúttal nein kívánok a javaslat részleteinek boncolgatásába bocsátkozni, mert elvégezték jezt^ helyettem bizonyára hivatottabb személyek. Ezért, ha meg méltóztatnak engedni, én csak azokra a kérdésekre igyekszem választ^ adni, hogy ennek a javaslatnak a rendelkezései, á 'javaslat szelleme és várható kihatásai hal.érin'tik,.. hol találkoznak azokkal a külső és belső nagy magyar nemzeti és faji probámákkal, amelyeknek mikénti megoldásától a magyar-
