Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-279
Az országgyűlés képviselőházának Ê79. 1. Vau-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy Rákoscsabán közei kétezer házat építettek lel egy rendszertelen parcellázás folytan olymódon, nogy sem a vizoevezetésrői, sem utakról, sem közvilágításról nem gondoskodtak! 2. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy Rákoscsabán a tavaszi és az őszi esőzések idején az újonnan épült telepeken nem lehet közlekedni, a szülök a gyerekeiket a hátukon viszik az iskolába? 3. Hajlandó-e a belügyminiszter úr s vizsgálatot indítani, mi lett a parcellázott területek új tulajdonosai által a községházán befizetett illetékekkel s kivizsgáltatni, miért nem gondoskodtak a hatóságok arról, hogy a telepen a megfelelő utak és közmüvek létesüljenek? 4. Hajlandó-e a miniszteri úr a soroksári újtelepen uralkodó állapotúikat megvizsgáltatná? Budapest, 1938 március 6- Fábián Béla -s. k., országgyűlési képviselő.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. , Fábián Béla: T. Képviselőház! Egy olyan anomáliáról akarok a t. Képviselőháznak jelentést tenni & egy olyan kérdésre akarom a miniszter úr és az összkormány figyelmét felhívni, amelyben, remélem, sikerül az egész Ház együttérzését azok részére megszereznem, akik egész vagyonukat veszélyeztetve látják. Kistisztviselők, állami altisztek, városi altisztek mentek ki Rákoscsabára, amikor ott megindult a nagy parcellázás és vásároltak telkeket négy-öt-hiat-hét pengőért négyszögölenként. Amikor megvásárolták -a telkeket, a parcellázási irodáktól megkapták az ígéreteket arra, hogy a. közvilágításról, az utakról és a víz levezetéséről gondoskodás fog történni. Kétezer ház épült fel Rákoscsabán, lkétezer család verejtékéből és megspórolt krajcáraiból- Méltóztassanak elképzelni, mit jelent az, amikor egy állami vagy városi altiszt, vagy más effajta kisember 4—5000 pengőt megtakarít és elhatározza, hogy Budapestről kimegy Rákoscsabára lakni és -még adásságokba is veri magát, (Payr Hugó: Es koplal!) Ezek az emberek, mint Payr képviselőtársam mondja, koplaltak, a szájuktól vonták el a falatot, hogy maguknak családiházat teremthessenek. Ezek állampolgári szempontból az államra igazán a legkívánatosabb elemek, — ha már a polgárok között különbséget teszünk — mert hiszen -a maguk kis keresetét nem költötték el, nem jártak kocsmába, mulatóba, hanem maguknak és családjuknak kis házat építettek. Es mégis, Rákoscsaba-telepen e 2000 házban lakó emberek részére nincs közvilágítás, út és vízlevezetők. Hogy a közvilágítás hiánya mit jelent, azt azok a képviselőtársaim jól ismerik, akiknek alkalmuk van falvakban megjelenni. Itt este lefekszenek az emberek, de Pestkörnyékén olyan emberek élnek, akik késő éjjel járnak haza, például a vasúti szolgálatból és akik a közvilágítás hiánya mLatt nem tudnak közlekedni. Emellett Ősszel és tavaszszal szörnyű nagy a sár, avíz. A -szülők, hogy gyermekeik az iskolákat látogathassák, a hátukon kénytelenek a gyerekeket az iskolába Vinni és hazahozni. Ha ez a szörnyűség valahol Budapesttől 150—200 kilométernyire volna, nem szólnék semmit, de 15 kilométernyi távolságra van mindez a fővárostól. Az emberek azt kérdezik, hova^ lett az a pénz, amit a községházán a parcellázott KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVII. ülése 1938 március 9-én, szerdán. ÍÖ7 . telkek megvételével kapcsolatban 'befizettek és hogy mi leszi (Takács fi'erenc: Ez is egy eszmei község, ahol ellopják a pénzt?) .Meddig kénytelen ez a 2000 háztulajdonos-család tűrni, hogy a főváros közvetlen közeieoen ázsiai eletet éljen, hogy ki legyen téve az időjárás viszontagságainak, hogy se a vízlevezetesról, se az utakról, se a közvilágításról ne gondoskodjanak. Végtelenül sajnálom, hogy nincs itt a belügyminiszter úr, mert ez a 2000 család megérdemelné, hogy ezzel a kérdéssel a közigazgatás, az állam vezetősége foglalkozzék. T. Ház! Ugyanez a helyzet a vizes falak és a lakhatatlan lakások szempontjából az úgynevezett soroksári magyar telepen is. Soroksár mellett alakult egy telep, amelynek lakossága tiszta magyar, míg a községé sváb. Ezen >a telepen más leimé veres magasságban vizesek a faiak. Lehetetlen az élet az egész telepen. Nincsen egy orvos sem, helyesebben most még van egy orvos, azonban ennek a székhelyét is beteszik a községbe. Nagyon kérem a kormányt és a belügyminiszter urat, aki nincs jelen, szíveskedjenek a pestkörnyéki parcellázások kérdésével foglalkozni, itt r az utakról, a vizek levezetéséről és a közvilágításról gondoskodni, mert a szerencsétlen családok ezrei szereznek súlyos betegséget és pusztulnak el ezen elintézetlen problémák miatt. tilőre tisztelettel bejelentem, hogy én ezt ia kérdést feküdni hagyni nem fogom és abban az esetben, ha a belügyminiszter úr részéről ebben a kérdésben a legsürgősebben választ és a válasz mellett intézkedést nem kapok, kénytelen leszek ezt az ügyet mé^egyszer idehozni a képviselőház nyilvánossága elé, de akkor részletesebb adatokkal arra vonatkozólag, hogy volt szántóföldeket milyen áron adtak el, kik és mennyiért árusították ezeket és azok az emberek, akik megvették ezeket a területeket, milyen pénzeket fektettek bele ezekbe a házakba. Innen kérem a távollevő belügyminiszter urat, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni szíveskedjék és szíveskedjék kiküldeni egy vizsgálóbizottságot, amely megállapítja, . kik voltak a vásárlók és kik az eladók s vállalták-e magukra a parellázást csinálok a kötelezettséget az utakra vonatkozólag? Méltóztassék egyúttal megvizsgáltatni azt is S/ hogy milyen volt Rákoscsaba község vezetőségének szerepe ebben a kérdésben és mi lett azzal a pénzzel, amelyet azok, akik parcellákat vásároltak, az útrendezés céljaira befizettek. Elnök: Az interpelláció kiadatik a (belügyminiszter úrnak. Következnék Bárczay János képviselő r úr interpellációja, aki azonban interpellációjának elmondására halasztást kapott. Következik Malasits Géza képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, az interpelláció szövegének felolvasására. Csikvándi Ernő jegyző (olvassa): »Interpelláció a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy az erőltetett vágómarha, hasítottsertés, zsír és zsírszalonna kivitele következtében a húsneműek és zsiradékok ára oly magasra szökött fel, hogy a dolgozó néposztályok ezeket a rájuk nézve nélkülözhetetlen tápszereket alig képesek megfizetni 1 ? , Mivel indokolja a minisztérium a Romániából, Jugoszláviából és Lengyelországból 16
