Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-279

Az országgyűlés képviselőházának 279, szőlőt termelnek, különösen a hegyvidéken, az adóhátralék 250, sőt 300 százalékra is felmegy. De ez még nem minden; ma már elnéptelenednek ezek a szőlővidékek, elköltöznek onnan az emberek, gyermek már kevesebb születik, itt lesz az egyke magva ezeken a vidékeken. Minthogy a minisztérium intézkedései ezekre a borvidékekre eddig nem terjedtek ki és mert határozott ígéretet sem kaptam, nem vagyok abban a helyzetben, hogy az államtitkár úr válaszát tudomásul vehessem- (Helyeslés a balközépen.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az államtitkár úrnak a földmívelésÜP'vi miniszter úr nevében adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Petro Kálmán képviselő urnák a földmívelésügyi és pénzügyminiszter urakhoz intézett interpellációja. (Halljuk! Halljuk! a Jobboldalon.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Beterjeszti-e a kormány a hegyközségi és szesztörvényjavaslatokat oly időben, hogy az még a költségvetés letárgyalása előtt letárgyalható legyen?« . • 1 •' Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Petro Kálmán: Igen t. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy két gondolatot lopjak el Meizler képviselőtársam és Marschall államtitkár úr beszédéből. Meizler képviselőtársam azt mondta, hogy jubileumi beszédet mond. Engedjék meg, hogy én is azt mondjam, hogy jubileumi beszédet mondok, de nem egyéves, hanem legalább tízesztendős jubileumi beszédet, mert ebben a Házban már több mint tíz esztendeje követelik azt, amiről én ma fogok beszélni. (Ügy van! balfelöl.) Méltóztassék azt is megengedni, hogy Marsehall államtitkár úrnak igazat adjaik abban, hogy a borkérdésben ő magyar kérdést, akar elintézni. En a szeszkérdésben ugyancsak magyar kérdést kívánok látni. {Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. — Mojzes János: Fellmer elment!) Magyar kérdésnek tekintem és ebből a szemszögből vizsgálóim meg. Nagyon szomorúan kell megállapítanom azt, igaza van Meizler képviselő úrnak, hogy ebben a Házban a, szeszikérdésben egyöntetű a vélemény, egy, vagy két képviselőben van el len zeke ennek a kérdésnek és mégis mi történik? (Nagy zaj. — Alföldy Béla: Szegyeijük őket! — Horváth Zoltán: Mi lesz a pártkaszszával? — Farkas István: Szeszeznek az urak' — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Petro Kálmán: A pénzügyminiszter és n minisztereklök ígéretet tett a szesztörvényjavaslat beterjesztésére, s a képviselőház gróf, Károlyi Viktor képviselőtársunk indítványára' utasította a kormányt arra, hogy a szesztörvényjayaslatot terjessze be, de annaik ellenére, hogy a múlt esztendőben november 10-én meginterpelláltam a pénzügyminiszter urat. és ő a következő ki jelentésit tette — (olvassa): »erre a válaszom az, hogy a szesztörvény tervezete a jövő héten kerül az érdekeltségek elé és miután egy határozati javaslathoz hozzájárult a (kormány, mely szerint a szesztörvényt e naptári év végéig beterjeszti — és még soha ígéretet meg nem szegtem, (Meizler Károly : Hol n pénzügyminiszter úr? — Farkas István: Holnap már nem lesz itt!) lehet, hogy az a hibám, hOigy keveset ígérek, de azt megtartom, — azért ülése 1938 március 9~én, szerdán. 101 kijelentem, hogy a szesztörvényjavaslat be fog terjesztetni« — a szesztörvény nincs beterjesztve. Igen t. Ház! Legyen szabad nekem a nagy sajnálatomra távollévő miniszter úr helyett (Felkiáltások balfelöl: Hol van?) bejelenteni azt, hogy a beterjesztés elmulasztása nem minden tekintetben az ő hibája, mert a pénzügyminiszter úr, bár nem egy héten belül adta ki az érdekeltségnek az előadói tervezetet, hanem később, három hét múlva, december első napjaiban, amikor az érdekképviseletek nem tudták kellően letárgyalni és megtárgyalni a szesztörvényjavaslatot, a maga részéről éppen karácsonyi ünnepeit, a karácsony és újév közötti vakációt és újév napját használta fel a szesztörvényjavaslat tárgyalására. Akkor az érdekeltek egy része azt kívánta tőle, hogy ne teljesítse azt az ígéretét, hogy a szesztörvényjavaslatot 1937 december 31-ig beterjeszti. (Alföldi Béla: Kik voltak azok? — Felkiáltások: Tessék megmondani! Neveket kérünk! — Zaj.) Pedig úgy volt, hogy a Ház 1937 december 30-án vagy 31-én éppen erre a célra egy ülést fog tartani. ígéretet kaptunk azonban, hogy a szesztörvényjavaslatot 1938-ban az első ülésnapon a pénzügyminiszter úr beterjeszti. (Czirják Antal: Ha nem kartel volna az úr!) Az első ülésnap régen elmúlt. Én interpellálni szerettem volna már hetekkel ezelőtt, de az volt a kívánság, hogy ezt ne tegyem meg, mert a szesztörvény javaslatot rövid időn belül beterjesztik. Tovább azonban nem lehet várni, annál is kevésibbé, mert nem tudom, hogy módja lesz-e a pénzügyminiszter úrnak Gömbös Gyula azon hagvatékát és kérését teljesíteni: »Tihamér, csináld meg a szesztörvényt!« (Derültség 'és mozgás. — Gr- Festetics Domonkos: Még belebukik szegény! — Farkas István: Tihamér már nem csinálja meg. sokkal kellemesebb foglalkozása lesz! — Elnök csenget.) Leseyen szabad rátérnem arra a. kérdésre, hogy miért is nem került betei'iesztére a szesztörvényjavaslat. (Halljuk! Halljuk!) Amikor az előadói javaslat elkészült, ez ellen mindenkinek volt kifogása; csak egyedül a pénzügyminiszter, Fabinyi Tihamér volt őszinte, egyenes és becsületes, hogy úgy mondjam önzetlen, mert ő meg akarta csinálni ezt a szesztörvényt, (vitéz Csicsery-Rónay István: Meg is fogjuk!) Más okok miatt nein lehetett megcsinálni. Azért nem, mert mindenkinek kifogása volt az ellen az előadói tervezet ellen, amelyet előterjesztettek. (Baross Endre: Nekem nem! Egyetlen voltam!) Akkor a pénzügyminiszter úr annyira ambicionálta ezt a dolgot, hogy megpróbálta a békés megegyezést és összehívni az érdekeltségeket. Először a borérdekeltséggel tárgyalt és ezt össze akarta egyeztetni az ipari szeszérdekeltséggel. Éppen a pénzügyminiszter úr határozott kívánságára létre is jött egy egyesség, amely a következőképpen festett. Az ipari szeszérdekeltség és ennek révén a Szeszértékesítő Szövetkezet — amelyet már nem merek igazi nevén szeszkartelnek nevezni, mert ezt mindig kikéri magának, mert szégyenli, ha így nevezik — (Alföldy Béla: Operabarátoknak^ nevezi magát! — Derültség.) hajlandó volt átvenni 25.000 hektoliter borból főzött szeszt, abban az esetben, ha a seprős bor ára Malligand-f okonként lesüllyed 1-4 fillérre, abban az esetben, ha 9 fillér lesz a szőlő ára és abban az esetben, ha 9 fillér lesz cukorfokonként a must ára. De csak 1 akkor, ha egyszersmindenkorra eltörlik a tör15*