Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.

Ülésnapok - 1935-279

Àz országgyűlés képviselőházának 279. ülése 1938 március 9-én, szerdán. 93 ez így van, akkor kérem, méltóztassék ezt az egész vonalon végrehajtani és az ott lakó szegény embereket valóban nem ki-, hanem áttelepíteni. Az áttelepítés ellen senkinek kifogása nem lesz, különösen, ha jobb, egészségügyi szempontból elfogadhatóbb lakásokba helyezik át ezeket az embereket. Az erkölcsileg inételyezőket természetesen nem védelmezem. Nem tudom, mi rejlik e mögött, de remélem, hogy nem a Nep.-től eltérő politikai álláspontjuk kinyilatkoztatása. Politikai szempontból igazán nem volna tűrhető, hogy valakit e miatt lakásából kitegyenek. Ha nem ez a helyzet áll fenn, ezt szívesen tudomásul veszem, csak arra hívom fel a figyelmet, hogy ennek az elméletnek ne mondjon ellene a gyakorlat. A miniszter űr azt mondotta, hogy március és április elsején kellett volna több családnak kiköltöznie. Március 1-én senki sem költözött ki, április 1-én azonban öten ki fognak költözni — a miniszter úr megmondta a számukat is. Az, hogy március 1-én nem költöztek ki, csak a tolerancia eredménye és tudjuk, mit jelent az, hogy kegyelemből iakik valaki valahol. (Zaj. — Elnök csenget.) Azt jelenti, hogy minden félórában kitehetik az illetőt. Ezt a kérdést valahogyan jogszerűen kellene elintézni. Az, hogy az illető felmondásban áll, 'de még nem telepítették ki, csak napokra halasztja el az illető szerencsétlenségét, de nem akadályozza meg. Éppen ezért arra kérem a miniszter urat, legyen szíves alapozza ezt meg jobban jogilag, hogy az illetők jogszerűen maradhassanak, vagy pedig telepíttessenek át más lakásokba. Nem hallottunk a miniszter úrtól tervet vagy ígéretet arra, hogy mi történik a lakbérdrágítás tekintetében és mi lesz az új lakások előállításával, pedig ebben a kérdésben ez is igen fontos szerepet játszik. Ez az egész kérdés, ez a szegényügy, az állami és egyéb lakótelepeknek nyomorúsága mindjárt veszít jelentőségéből, ha megfelelő számú munkás- és tisztviselőházakat építenek. En tehát szerettem volna a miniszter úrtól ígéretet kapni arranézve, hogy egyrészt ilyen _ munkáslakótelepek létesülni fognak a közeljövőben, gyorsan, megfelelő minőségben és mennyiségben, másrészt pedig szerettem volna valamit hallani arra vonatkozóan, hogy mit szándékozik tenni a miniszter úr a tapasztalható veszedelmes lakbérdrágítások ellen, mivel, hogyan, miképpen akarja a lakókat e hadjárat ellen megvédelmezni. Mivel ezekre a kérdésekre, sajnos, nem kaptam kielégítő választ, a miniszter úr válaszát nem vehetem tudomásul. Elnök: Kérdem at. Házat, m éltózta tik-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni? {lge.nl

) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Meizler Károly képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyig miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a Balatoni Múzeum épülete készen és üresen, a múzeum anyaga pedig ládákba zárva várja a múzeum megnyitását 10 év óta? Hajlandó-e a miniszter úr SL Balatoni Múzeum megnyitását lehetőleg még az eucharisztikus kongresszus idegenáramlása előtt biztosítani? Budapest, 1938 február 22. Meizler Károly, s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Meizler Károly: T. Ház! Látszólag vicinális problémát érint mostani felszólalásom, valójában azonban nem, hiszen egyrészről ezek a vicinális problémák együttvéve néha. az egész ország arculatát mutatják meg, másrészről a Dunántúl nagyon fontos kulturális kérdéséről van szó, a Balaton idegenforgalmán keresztül pedig országos problémáról. Tavaly a Balatoni Társaságban 30 törvényhozó jött össze, vitatta meg a Balaton kérdéseit, és a költségvetésileg megoldandó kérdések sorában első helyre a Balatoni Múzeum kérdését tette. A századforduló gazdasági és kulturális fellendülése idején, különösen a millenniumi hatalmas, gyönyörű ünnepségektől fellelkesülve, a vidéki intelligencia egyrésze kutatni kezdte történeim dus, országunk és nemzetünk régi emlékeit és ezekét múzeumokba gyűjtötte össze. Átérezték azt, hogy nemcsak a termelésnek magas, Kiváló nagy számoszlopai adjak a nemzet lelkét, hanem a történelmi emlékek is és ezek összegyűjtése szükséges. A Balatoni Múzeum nagy anyagát is ab ban az időben kezték gyűjteni. Most már négy évtized fáradhatatlan és állandó munkájával igen jelentékeny és a vidéki múzeumok mindegyikét felülmúló nagy értéket gyűjtöttek össze. Ebben a nagy munkában résztvett Lóczy Lajos, Cholnoky, Kvaasay,, Kuzsinszky Bálint, Csáky, Darnay és Gaal Gaston, akik nemcsak az anyag gyűjtésével, hanem rendszerezésével, muzeális és irodalmi feldolgozásával is tevékenykedtek. A múzeum másfél évtizeden keresztül nyitva volt és akik annak idején megtekintették, mély impressziókkal távoztak, különösen azok, akik Pannónia ősi földjét szeretik s a külföldiek szempontjából igen fontos és a Balaton újabb felvirágoztatására alkalmas tényezőt láttak benne. így volt ez mindadig, amíg a múzeum anyaga annyira fel nem gyülemlett, hogy a kis épületben elhelyezhető nem volt, úgy, hogy a múzeum tulajdonképpen raktárrá zsúfolódott. Eddig mitsem kértek az államtól. Az új épület felépítéséhez azonban nem volt elegendő a társadalom spontán megnyilatkozó ereje, amikor tehát az új épület felépítésére került volna a sor, — herceg Festetich Tasziló igen nagy értékekkel, az épületanyag 80%-ával, a telek adományozásával, Keszthely városa több, mint 100.000 pengővel járult hozzá —": a balatonkörnyéki vármegyék gyűjtéssel, egyéni és országos gyűjtéssel szedték össze ennek a hatalmas épületnek költségeit; de a kultuszminisztérium segítségére is szükség volt és így több mint 500.000 pengőt fektettek bele és ez a hatalmas mű csakugyan megépült, a gyönyörű múzeumi palota áll már 10 esztendő óta- A másik részről pedig összegyűlt a múzeum anyaga is, de a múzeum még sem tud niegnyílnL Az, hogy az épület elkészült, az államtitkár úrnak bátor voltam odaadni két fényképet, az egyik a múzeum külső alakját mutatja, —- gyönyörű szép palota a Balaton partján, nagyon szép környezetben — a másik pedig nagyon csúnya ládákat mutat, amelyek a múzeum anyagát tartalmazzák. Az épületen vannak hiányosságok. így talán néhány terem fala vakolatlan, festetlen, padlózata talán nem kielégítő, azonban az épület mégis készen van, 19 nagy, világos terem áll rendelkezésre a múzeum céljaira a kiállítási nagyterem és az előadói nagytermen kívül, s ezenkívül vannak 14*