Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-260

Áz országgyűlés képviselőházának 260. árvaezéknek és a szintén neki alárendelt vár­megyei tisztifőorvosnak összeférhetetlenségét már eleve bejelenti, aligha kellett volna meg­ismernie feleségének az elmegyógyintézet zárt celláját.. A »Miért bántottam volna, ha nem kívánja súlyos közérdek? Sokminden egyébért sem érdemli a derék Csongrád vármegye a balsorsot, hogy ön legyen a főispánja!« »Mr. Jemmy Twitcher, meg ön vádol ?« A eikik. egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő és a 9. §. 6^ pontja értelmében felhatalmazásra hivatal­ból üldözendő sajtó útján elkövetett rágalma­zás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A m. kir. belügyminiszter, mint a sértett felettes hatósága, a; bűnvádi eljárás lefolyta­tásához szükséges felhatalmazást 1937. évi jú­nius hó 18. napján 3236/1937. eln. szám alatt megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg, de a nyomozás adatai szerint a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Kú­pért Rezső országgyűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az Ösz­szefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétsé­ges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Rupert Rezső or­szággyűlési képviselő mentelmi, jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a men­telmi bizottság javaslatát elfogadja és Rupert Rezső képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 468. szá­mú jelentése. Kérem az előadó urat, szíves­kedjék a jelentést ismertetni. Huszovszky Lajos előadó: Tisztelt Képvi­selőház! A budapesti kir. főügyészség 7532— 1937. f. ü. szám alatt Esztergályos János or­szággyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert a budapesti kir. bün tető törvényszék B. XXXV. 7016/2—1937. szá­mú megkeresése szerint nevezett képviselő el­len eljárás indult azon a címen, hogy a »Nép szavas című politikai napilap 1937. évi ápriTi** hó 21. napján kiadott 90. számában »Utcai me­rényletre béreltek fel egy boxbajnokot?« fel­irat alatt aláírás nélkül megjelent cikk tar­talma az 1912 : LIV. te. 96. §-ába ütköző tiltott közlés vétségének jelenségeit látszik feltün­tetni, mert a cikk Kálmán László ellen ha mistanuzásra való csábítás és súlyos testi­sértés bűntette miatt folyamatba tett bűnvádi ügyben a hatósági iratok tartalmát részben leközölte anélkül, hogy a közlésre az arra ille­tékes hatóság engedélyt adott, vagy az ira­tok tartalmát nyilvánosságra hozta volna. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg, a nyomozás során kihallgatott tanuk a cikk szerzőjét vagy közzétevőjét meg­nevezni nem tudták és nem tudtak a lap fele­lős szerkesztőjén kívül olyan egyént megne­vezni, aki a szerzőt vagy közzétevőt ismerné. A lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerző­jét tfelhívás dacára nem nevezte meg s a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél ülése Í9É7 december -i-án, pénteken* 217 fogva a vád tárgyává tett hírlapi közlemé­nyért az 1878: V. te. V. fejezete értelmében Esz­tergályos János országgyűlési képviselőt ter­heli a felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem kétséges, zak­latás esete nem forog fenn, javasolja a t. Kép­viselőháznak, hogy Esztergályos János or­szággyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadnia (Igen!) A Ház a men­telmi bizottság javaslatát elfogadja és Eszter­gályos János képviselő úr mentelmi jogát eb­ben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 467. számú jelentése. Kérem az előadó urat, szíveskedjék a je­lentést ismertetni. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 6391/1937. f. ü. szám alatt vitéz Benárd Ágost országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíró­ság B. VI. 49.792/4—1936. számú megkeresése szerint Simkó István pestszenterzsébeti lakos főmagánvádló nevezett képviselő ellen felje­lentést tett az 1914:XLI. te. 2. <j-ába ütköző be­csületsértés vétsége miatt, amelyet azzal köve­tett el, hogy 1936. évi december hó 1. napján, amikor ő a vitéz Benárd Ágost országgyűlési képviselő által elvesztett ,s általa megtalált, majd az Országos Társadalombiztosító Inté­zetnek beszolgáltatott iratok fejében vitéz Re­nárt Ágost országgyűlési képviselőnél a re­mélt jutalomért jelentkezett, nevezett képviselő vele szemben a következő kitételeket használta: »az iratokat ellopta!* A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy vitéz Benárd Ágost or­szággyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni ezt a javas­latot? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadja és vitéz Benárd Ágost képviselő úr mentelmi jo­gát ez ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 475. számú jelentésének a tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó (olvassa): »T. Képviselőházi A budapesti kir. főügyészség 7832/1937. f. ü. szám alatt Drozdy Győző ország­gyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesz­tését kérte, mert a Dudapesti kir. Düntető tör­vényszék B. XXXV. 5810/4—1937. számú meg­keresése szerint a bíróság nevezett képviselő ellen Czirják Antal országgyűlési képviselő feljelentésére büntető eljárást indított azéri, mert a budapesti kir. büntető törvényszéken B. XXXV. 6911/1936. szám alatt Oláh János hírlapíró ellen folyamatba tett bűnügyben 1936

Next

/
Oldalképek
Tartalom