Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-255

70 Az országgyűlés képviselőházéinak 255. és nem esetlegesek, hanem a meggyőződéseknek, a lelki beállításnak, az alapvető kérdésekben való törekvéseknek különbözőségével állunk szemben és ez a különbözőség oly fejlődést ért el, amelyet a jövőre fenntartani nem lehet.« (Úgy van! Ügy van! balfelöl.) Gladstone szavai után tízéves átmeneti nyugalmi állapot jött. Miért volt ez a nyugaimi állapot? Azért, mert a konzervatív gondolat alapján egybeülő lordok háza párhuzamosan működött az időközben az afrikai hadjárat után nagy többségeit szerzett konzervatív kormánnyal, az unionisták kormányával. Amint azonban ez az unionista kormány 1906ban megbukott, abban a pillanatban fekVedt & lordok háza és a képviselőház közötti ellentét. Ezeknek az ellentéteknek a során számos törvényjavaslat került az összeütközés közepébe. A lordok háza visszautasítja a többes szavazati jog megszorításáról szóló törvényjavaslatot, a tanügyi javaslatokat pedig olyan módosításokkal küldi újból vissza, hogy az alsóház kénytelen azokat elejteni. A kábítószerek árusítását engedélyhez kívánja kötni az alsóház és a lordok háza visszautasítja a törvényjavaslatot. Olyan élessé válik a helyzet és a lordok háza az elért sikerektől annyi felbátorítást kap, hogy 1909-ben magát a költségvetést, a pénzügyi bilit is visszautasítja. Ekkor érte el a krízis a tetőpontját. Ha most azt nézzük, hogy ez a költségvetés, amelyet ott »people-budget«-nek, népi költségvetésnek neveznek, miért váltott ki ekkora ellentétet, — amint erre Buehinger t. képviselőtársam is utalt — azt látjuk, hogy ez azért történt, mert az új flottaprogramm költségeit és az új szociális alkotások költségeit, az aggkori biztosítás költségeit az akkor uralmon lévő liberális kormány új fedezetek feltárásával kív-ánta fedezni és ezek közé az uj fedezetek közé bevette az egyenesadók emelését, az 50%-os ingatlanörökösödési adót és 15%-ról 17%-ra emelte fel a jövedelmi adó kulcsát, viszont csökkenteni akarta a fogyasztási adókat. (Egy hang a baloldalon: Mikor kerül erre nálunk sorf) Nem akarok ezeknek a javaslatoknak az érdemi bírálatába belemenni, mert hiszen abból, hogy Angliában a két Ház között összeütközés történt, mi innen, nagy idő- és térbeli távolságban, nem vonhatjuk le azt a konzekvenciát, hogy a lordok házának volt-e igaza, vagy a képviselőháznak és ha felhozom ezeket a körülményeket, ezt csak azért teszem, hogy^ rámutassak arra, hogy itt nem etikettkérdésről és ildomossági kérdésről volt szó, (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) hanem mélyreható, érdemi kérdésekben történt összeütközés a lordok háza és a képviselőház között. Hogy ennek elintézése nem volt egyszerű, az abból is kiderül, hogy kétszer is házfeloszlatás következett be és a kérdést csak az döntötte el, hogy az akkori miniszterelnök egy kissé homályos nyilatkozatban hivatkozhatott egy királyi ígéretre, amely biztosítékot adott volna az Ő számára arra, hogy ha a lordok házának ellenállása nem törik meg, akkor új kinevezett peer-eknek a segítségével biztosíthat magának többséget. Kérdés, hogy ez az ígéret ilyen konkrété elhangzott-e, vagy sem, az azonban bizonyos, hogy a fejlemények további alakulásában ez szerepet játszott, S akkor létrejött a már annyiszor emlegetése 1937 november 18-án, csütörtökön. tett 1911. évi parlamenti törvény. Ennek a parlamenti törvénynek a tartalma kétségkívül érdekes reánk nézve ebben a pillanatban. Ezt a törvényt sokszor úgy állítják be nálunk az irodalomban és a beszédekben is, mintha ez a lordok jogát csak a pénzügyi törvények tekintetében korlátozta volna. Ezzel szemben háromféle korlátozás történt. Az egyikben — és ez nagyon érdekes — meghagyta a régi állapotot s ez a képviselői mandátumok meghoszszabbításának a problémájára vonatkozott. Ebben a tekintetben ma is fennáll a lordok háza aak teljes régi jogköre. A pénzügyi javaslatok tekintetében azonban a törvény még a felfüggesztő jogot sem adta meg, mert hiszen egy hónapra korlátozta a visszatartás lehetőségét, a többi javaslatok tekintetében pedig két esztendeig terjedhető felfüggesztő hatályt adott a lordok házának. Ez ennek az 1911. évi parlamenti bill-nek a tulajdonképpeni lényege és tartalma. Meg kell állapítanom tehát, hogy nem ildomossági kérdésről volt szó, mert ha a lordok csak ildomosságból mentek bele a képviselőházzal való küzdelembe, akkor meg kell állapítanom azt, hogy nagyon makacs, kitartó ildomtalanságot követtek el. (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Amikor az 1926. évi XXII. tc.-et megalkottuk, akkor kétségkívül a szemünk előtt volt ez a nagy parlamenti krízis és annak eredménye a maga valóságában. De meg kell állapítanom azt, hogy az 1926. évi XXII. te. nem ment el olyan messzire a korlátozásban, mint az angol törvényhozás. Nem ment el olyan messzire, mert mi is kimondottuk azt, hogy a költségvetési és a felhatalmazási javaslatokkal szemben a felsőháznak tulajdonképpen még felfüggesztő hatályú jogköre sincs, azonban nem mondottuk ki a pénzügyi javaslatokra vonatkozólag, pedig ezek a pénzügyi javaslatok legalább akkora fontosságúak. Míg ma Angliában felfüggesztő jogkör sem létezik a lordok házánál a pénzügyi javaslatok tekintetében, amelyekhez hozzátartoznak még a kölcsönre vonatkozó törvényjavaslatok is, addig minálunk a felsőháznak egy meglehetősen hosszú időre biztosított felfüggesztő joga kizárólag a költségvetés és a felhatalmazási javaslatok tekintetében van kizárva. (Andaházi-Kasnya Béla: És a 33-as bizottság?) Meg kell állapítanom, hogy a nemzetgyűlés helyesen látta ennek az angol alkotmányreformnak a jelentőségét, de különösen helyesen látta meg az összefüggést a szervezet és a hatáskör tekintetében. A szervezet és a hatáskör tekintetében azért, mert már Angliában akkor is össze volt kapcsolva az egész reform a felsőháznak, a lordok házának demokratikus átalakításával és van adat arravonatkozólag, — ezt alátámasztja az 1917, évi úgynevezett Briceféle tárgyalás — hogy ez a korlátozás az angol lordok házával szemben szuszpendálva volt attól, hogy vájjon a lordok háza egy demokratikus átalakuláson fog-e keresztülmenni. Amikor 1917-ben megpróbáltak egy új szisztémát felépíteni, akkor már látjuk, hogy az összeütközések elkerülésénél sokkal meszszebb mentek el, mint ami az 1911-es törvényben a lordok háza jogkörének korlátozása tekintetében meg lett állapítva. T. Ház! Ez a jelenlegi törvényjavaslat ezt az 1926. évi helyes meglátást akarja most összes konzekvenciáival együtt hatályon kívül helyezni és itt önkéntelenül meg kell kérdez-