Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-273
570 Az országgyűlés képviselőházának 2? Igen fontos kérdésnek tartom a házhelyjuttatási .akciót. Itt is hangot kívánok adni annak, hogy kívánatos lenne, hogy a mezőgazdasági munkásság részére a múlthoz hasonlóan, de a múlt hibáit kiküszöbölve, a házhelyjuttatási akció minél nagyobb mértékben keresztülvihető legyen. Az elmúlt házhely akció ugyanis iskolapéldája annak, — általánosságban beszélek — hogyan nem szabad ilyen akciót lebonyolítaná. Tudom azt, hogy a telepítési törvény módot nyújt erre az akcióra és ezt a mezőgazdasági munkásság helyzetének enyhítése érdekében szükségesnek is tartom, de a házhely juttatási akció végredeményben csak félintézkedés. A kívánatos az lenne, hogy ezeken a területeken fel is építsék a házakat. Tudom, hogy e pillanatban erre a célra hoszszúle járatú kölcsön nem áll a kormányzat rendelkezésére, méltóztassék azonban megengedni, hogy megjelöljek egy ilyen fedezetet; ott vannak; az Oti., a Mabi. biztosítók tartalékai. Ezeket a tartalékokat nemcsak a nagy intézmények, nemcsak az ipari munkásság, nemcsak az ipar fizeti be, hanem a mezőgazdaság is, éppen úgy jogot formálhat tehát arra, hogy ezekből a tartalékokiból a mezőgazdaság is hoszszúlejáratú hitelhez jusson. Necsak nagy szállodák, nagy bérházak és paloták építésére lehessen az Oti. tartalékait igénybe venni, hanem igenis, kis mezőgazdasági munkásházak építésére is. Tudomásom szerint az Országos Központi Hitelszövetkezet vállalná is ennek a kérdésnek .a lebonyolítását. Jó lenne, hogy az Oti. és a Mabi. helyezzen el betéteket az Orszászágos Központi Hitelszövetkezetnél, amely betétek az előbb említett célra igénybevehetők lennének. Meg kell említenem az idei tél folyamán a kormányzat által bevezetett olcsó ruházati akciót. Csak a legnagyobb elismerés hangján tudok erről az akcióról beszélni. Nem volt a múltban a mezőgazdasági munkásság szempontjából olyan akció, amely annyira bevált volna, annyira megfelelő lett volna s olyan megelégedést keltett volna, mint ez az olcsó ruházati akció. T. Ház! Amikor a mezőgazdasági munkásság sorsáról beszélünk, amikor a mezőgazdasági munkásság egyik szociális törvényjavaslatát tárgyaljuk, akkor keresnünk kell más úton-módon is a segítés lehetőségét. A mai adottságok és a mai körülmények fcözt is lehet a mezőgazdasági munkásság helyzetén segíteni. Kiindulok az átlagos udvartípusból, kiindulok a mezőgazdasági munkás házatájékáról. A helyzetet ismerő szakember azonnal látja a segítés módjait ós bizonyos, hogy ezeken a helyeken hathatósan tudnánk kis segítséggel is nagyot alkotni. Ha megnézzük ugyanis a mezőgazdasági munlkás udvarát, azt látjuk, hogy az legtöbbször sivár, fátlan, állattalan. Ha bizonyos állami segítséggel, állami akciókkal apró állatokat s megfelelő gyümölcsfákat tudnánk a mezőgazdasági munkásoknak juttatni, s ezekben az ud váróikban legalább a konyhakert termeivényeit meg tudnánk honosítani, egészen bizonyos, hogy mindez nagyban hozzájárulna a (mezőgazdasági munkásság nehéz sorsának enyhítéséhez. Hogy mennyire jól beválnak ezek az intézkedések, arra csak egy példát mondok. Két évvel ezelőtt kaptunk a földmívelésügyi miniszter úrtól pár. ülése 1938 február 23-án, szerdán. száz darab házinyula^ kiosztás céljaira. A munkásság 'körében széjjelosztottuk ezeket azzal, hogy a (szaporulatból visisaa keli szolgáltatni a (kapott mennyiséget. Ma már ilymódon egy-egy községben a házinyulat sikerült teljesen elterjeszteni, amivel végeredményben szintén tudtunk a /mezőgazdasági munikás sorsán enyhíteni. T. Ház! Még egy kérdést szeretnék a mezőgazdasági munkások helyzetének enyhítésével kapcsolatosan megemlíteni és ez a kérdés, amelyet nem győzök eléggé hangsúlyozni, a háziipar kérdése. A háziipart a magyar mezőgazdasági muníkásság sorában minden módon, minden rendelkezésre álló eszközzel el kell terjeszteni. Tapasztalatom szerint a magyar nép kiváló érzékkel rendelkezik a háziipari munkák iránt, bár a legtöbb helyen nem nézik sokra, s lebecsülik. Pedig a háziipar révén is, ha megfelelőképpen megszervezzük, hozzá lehet juttatni a mezőgazdasági munkást valami ikeresethez a téli hónapokban is, amikor munka nélkül van. Nemcsak a kereseti lehetőségekben látom ennek a jelentőségét, hanem abban is, hogy minden körülmények között el kell kerülnünk és meg kell szüntetnünlk, a téli munkanélküli tétlenséget. Nem helyes állapot az, amikor a falvakban egészséges, erőteljes munkásemberek télvíz idején — különösen az utóbbi időben — egész idejüket munka nélkül, tétlenül, legtöbbször meddő politizálással töltik el. A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat módot nyújtott nekem arra, hogy a mezőgazdasági munkássággal, a mezőgazdasági munkások sorsával kapcsolatos kérdésekről is megemfLákezzem. Láthatjuk, hogy az előbb felsoroltakon kívül számtalan mód és lehetőség kínálkozik és nyílik arra, hogy a mezőgazdasági munkás sorsán enyhíthessünk. Kétségtelen, hogy az általam említetteken kívül számtalan olyan kisebb jelentőségű kérdés van, amelyek nem mind új gondolatok ugyan is amelyek talán részletkérdéseknek látszanak, azonban bizonyos, hogy ezek összességükben alkalmasak arra, hogy velük a mezőgazdasági munkás sorosán javítani lehessen. Nem vagyok hajlandó arra az álláspontra helyezkedni, hogy a mai adottságok és keretek közt nem lehet a helyzeten segíteni. Igenis lehet, ha bármilyen, látszólag kisjeleníőségű eszközökkel is, mert ezek Összhatásukban feltétlenül alkalmasak arra, hogy a nehéz sorsban élő társadalmon ós munkástestvéreinken segítsünk. , Én a főnehézséget abban látom, hoery nincs olyan intézményünk, amely az előbb említett kérdésekkel szorosan és kizárólag foglalkozik. Elismerem, hogy történtek intézkedések, ezek azonban a gyakorlatban már osiak azért seirn váltaik be, mert ezeket egymástól függetlenül, minden rendszer nélkül vitték keresztül. A munkás ügyi kérdések — a mezőgazdasági munkásság megsegítésével kapcsolatos kérdések — a legtöbb esetben több minisztérium több osztálya között oszlanak meg és ezek a legtöbb esetben egymástól függetlenül, rendszertelenül intézik ezeket a kérdéseket. Bizonyos, hogy ha volna egy olyan intézmény, amely tisztán ós kizárólag mezőgazdasági munkáskérdésekkel foglalkoznék, akkor az előbb említett kérdéseket is eredményesebben, gyorsabban és jobban lehetne megoldani. Csak akkor válnék lehetővé ennek az annyira égető kérdésnek a megoldása, amely véleményem szerint nem tűr halasztást, ha lenne egy