Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-273

Az országgyűlés képviselőhÁmiak 273. \ nem ismeri, mivel éppen a mezőgazdaság: az, amely a szociális gondolkodásból kifolyólag mellőzi bizonyos gépek alkalmazását. A gépek egész tömegét fel tudnám sorolni, — aratógépeik, lókapák, stlb. stb. — amelyekkel az emberi munkát meg lehetne takarítani. Egészen bizonyos, hogy így a mezőgazdasági üzem rentabilitása fokozódnék, de a mezőgazdaság éppen azért, mert szociális gondolkodású... (Buchinger Manó: Ezt maga se hiszi el!^ Nem hiszi el, amit mond!) Kedves képviselőtársam, ilyen komolytalan közbeszólásra nem is válaszolok. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Buchinger Manó: Ehhez joga van!) Elnök: Csendet! kérek, Buchinger képviselő úr! Megay Meissner Károly: Annál inkább nem válaszolok, mert úgylátszik, önök önmagukból indulnak ki, amikor olyan dolgokat beszélnek a képviselőházban, amelyek tényleg komolytalanok és amiket önök maguk sem hisznek el. (Buchinger Manó: Ehhez joga van. de a mezőgazdasági munkásságot éheztetni nem szabad. — Zaj.) Elnök: A képviselő úrnak pedig nincsen joga ahhoz, hogy közbeszóljon. (Vitéz Árpád: Az a szerencse, hogy nem hallgatnak rá! — Buchinger Manó közbeszól.) Csendet kérek, Buchinger képviselő úr! Megay Meissner Károly: Majd ha önök. mintt Bip van Winkle, felébrednek, akkor nagyon szívesen beszélhetünk erről- Kénytelen vagyok azonban a közbeszólásból megállapítani, hogy látszóan olyau mély szakadék van a szociáldemokrácia és a mezőgazdasági munkásság között,... (Proppcr Sándor: Azt nem ön állapítja meg! — Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ezt a mezőgazdasági munkásság állapítja meg. örömmel veszem t. képviselőtársam, ha az, ön gyönyörű magyaros megjelenésével megjelenik a falumban (Buchinger Manó: Maga se egy Psylander! — Derültség jobbfelől.) és megpróbál a mezőgazdasági munkásság körében híveket szerezni, önök a múlt. amelyen a történelem szekere végigdübörgött. (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon. ~ Propper Sándor: Meissner úr, ez jellemző magára! — Buchinger Manó: Maga se egy Psylander! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Propper Sándor és Buchinger Manó képviselő urakat figyelmeztetem, maradjanak csendben! (Buchinger Manó: Ön a világon sem volt, amikor én már parasztvidékeken agitáltam.) Buchinger képviselő urat rendreutasítom. (Propper Sándor: Meissner a fajvédő!) Propper képviselő urat is rendreutasítom. (Buchinger Manó ismét közbeszól.) Buchinger képviselő urat másodszor utasítom rendre. (Propper Sándor: Meissner úr, nagyon elvetette a sulykot!) Propper képviselő urat másodszor utasítom rendre. Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét folytatni. Megay Meissner Károly: Kétségtelen, hogy az a beállítás, amely szerint a mezőgazdasági munkásság életszínvonala, a mezőgazdasági munkásság biztosítása és szociális ellátása tekintetében alacsonyabb, mint az ipari munkásságé, tényleg így is van, azonban a mezőgazdasági munkaadók nem örülnek ennek. Állítom és hangoztatom, hogy az ipari munkásság fokozódó szociális igényeinek kielégítését is a mezőgazdaság viseli. (Úgy van! Ügy van! jobbfelőh) Tehát ez a teher is a mezőgazdaXlése 1938 február 23-án, szerdán. 569 ságó. Hiszen éppen az autonóm vámtarifa következtében az ipar úgyszólván önhatalmúlag állapíthatja meg az iparcikkek árát és a munkásság szociális igényei az iparcikkek árában jutnak kifejezésre. (Ügy van! Úgy van! jobbfelől.) Mivel pedig a mezőgazdaság a legnagyobb fogyasztó, tehát az ipari munkásság jobb szociális ellátásának terhét a mezőgazdaság viseli. (Br. Vay Miklós [a szélsőbaloldal felé]: Tanulhatnak!) Bizonyos, hogy ha a mezőgazdaság rentabilitása fokozódik, ha a mezőgazdaság jövedelmezősége növekszik, akkor jobb lesz a mezőgazdasági munkásság sorsa is és a magyar mezőgazdaság lesz a legboldogabb, ha a magyar mezőgazdasági munkás életszínvonalát emelni, biztosabbá és jobbá tudja tenni. A mezőgazdasági munkásság problémáinak tárgyalásánál szükségesnek tartom megemlíteni a mezőgazdasági munkásközvetítés kérdését. Tudom, hogy ma is meg van szervezve a hatósági munkásközvetítés, amely a mezőgazdaság terén a mezőgazdaság és a földmunkás kereslet és kínálat kiegyenlítését lenne hivatva elősegíteni, azonban az is bizonyos, hogy a jelenlegi szervezet mellett ez a szervezet ennek a feladatnak nem felel meg, aminthogy nem is felelhet meg. A hatósági munkásközvetítés jelenlegi szervei, az országos mezőgazdasági munkásközvetítő iroda és a vármegyei és községi mezőgazdasága munkásközvetítő. Mivel ez az intézmény jelenlegi szervezetében a kitűzött célt nem éri el, szükséges volna ezt az intézményt átszervezni és átalakítani olyan módon, hogy a mezőgazdasági muinkásközvetítéssel a valóságnak megfelelőleg gyakorlatilag is foglalkozzék. Minden hónapban kétszer megjelennek ugyan azok a bizonyos kimutatások, amelyek a munkáskeresletet és kínálatot tüntetik fel, azonban ennek a szervnek e kimutatás közzétételétől eltekintve más gyakorlati haszna ebben a percben nincs. A munkásközvetítés hiánya és ennek következtében a szervezetlenség az oka annak, hogy az országban sok helyen, esetleg a Dunántúl munkáshiány, ia Tiszántúl pedig munkásfelesleg mutatkozik. Bizonyos, hogy ebben a kérdésben szervezéssel is sokat lehet segíteni. A mezőgazdasági munkásközvetítés, mint mondottam, ebben az országban teljesen szervezetlen. Ha a Dunántúl nagyabb közmunkák indulnak meg, sok esetben előfordul, hogy a dunántúli mezőgazdaság nem kap megfelelő munkást ugyanakkor, amikor a Tiszántúl és az Alföldön nagy munikiásfelesilegek állnak rendelkezésre. T. Ház! Ha megnézzük az aratási szerződéseket, akkor is látjuk ennek a kérdésnek rendszertelenségét és szervezetlenségét. A Dunántúl igen gyakran 10—12—14 katasztrális hold esik egy-egy pár aratóra , míg Tiszántúl vannak vármegyék, ahol ez az átlag a négy katasztrális holdat alig haladja meg. Ha az állam által előirányzott közmunkák nagyobb mértékben megindulnak, akkor lesz elsősorban szükség hatósági munkásközvetítésre. Tudom azt, hogy az ilyen (közmunkáknál ma is figyelembe veszik a helyi munkapiacot és csak esetleges hiány esetén (hoznak távolabbról munkásokat. A munkáskereslet és kínálat t kiegyenlítődését, a munkáskereslet és kínálat rendszerét azonban nem lehet az országos munkáspiac kérdéseivel ismeretlen munkavezetőkre bízni, hanem ezt intézményesen kell szabályozni. 86*