Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-272

556 Az országgyűlés képviselőházának 2

1

} nem is tartottuk teljes egészében helyesnek és ha azokon módosításokat is kívántunk, mégis üdvözöljük a kormányt minden jó úton járó javaslatáért. Nem az a célunk ugyanis, hogy a kormányt munkájában elgáncsoljuk, hanem az, hogy a kormány törvényjavaslatait és működését tárgyilagosan bíráljuk, márpedig csak akkor vagyunk tárgyilagosak, ha a jó javaslatokat el is fogadjuk, vagy pedig, ha azok nem egészen kielégítőek, akkor azokon módosításokat kívánunk. "

r Az előttünk fekvő törvényjavaslaton is sok módosítást kívánunk, mégis elismerjük, hogy ezzel a javaslattal segíteni kíván a kormány a mezőgazdasági munkásokon. Az előző kormányok alig foglalkoztak a mezőgazdasági munkáskérdéssel, most pedig a képviselőház elé került^ez a kérdés, bízhatunk tehát abban, hogy a jövőben a kormány fokozatosan tovább fog haladni ezen az úton. Ennélfogva és mivel remélem azt, hogy ha máshol nem, a végrehajtási utasításban meg fognak történni a módosítások, a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés.) Elnök: Vitéz Árpád képviselő úr következik szólásra. Vitéz Árpád: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy igénytelen felszólalásomban ne menjek vissza az elmúlt századok jobbágyviszonyaira, ne fessek le 200—300 év előtti állapotokat, ne próbáljak könnyeket fakasztani, és ne hívjam tetemre elődeinket az elmulasztott szociális intézkedések és törvényalkotások miatt. Előttem szólott igen t- képviselőtársaim ezt a témakört már alaposan kimerítették. Hasonlóképpen kimerítették és részletesen megtárgyalták a törvényjavaslat intencióját és minden intézkedését. Ha ennek ellenére az igen t. Ház türelmét néhány percre mégis igénybe kívánom tenni, teszem ezt azért, mert a törvényjavaslattal kapcsolatban (bizonyos oldalról disszonáns hangokat is hallottunk (Ügy van! jobbfelől.) és szükségesnek tartom azt, hogy a közvélemény ezekkel a disszonáns hangokkal széniben minél többször halljon józan és komoly hangot is. fBárezav János: Nagyon helyes!) T. Ház! Az elhangzott disszonáns hangok között talán a legkirívóbb volt Matolosy Mátyás igen t. képviselőtársamnak az a megjegyzése, (Haám Artúr: Megszoktuk tőle!) amely a következőkéíppen hangzik: sajnálattal látom azt <a politikai szempontot, amely ennek a javaslatnak: hátterében meghúzódik. Az a tény, — folytatja Matolosy (Br. Vay Miklós: Rövidlátó volt mindig!) — hogy ezt a javaslatot a titkos választójogi javaslattal egyidejűleg terjesztették a Ház elé, igen kitűnő alkalom a választók megdolgozására, ügyes párttaktika. Meg vagyok arról győződve, hogy Matolosy igen t. 'képviselőtársam ezzel a feltevéssel nagyon is egyedül maradt a t. Házban és airról is meg vagyok győződve, hogy nincs szüksége a Javaslatot előterjesztő Darányi miniszterelnök úrnak arra, hogy ezzel a váddal szemiben őt bárki is megvédje. Én sem akarom ezt tenni, inert hiszen ezt a vádat lényegében már 'megcáfolta Tildy Zoltán ós Dulim Jenő igen t. képviselőtársaim felszólaláisa. Caak azt kívánom megjegyezni, hogy Matolosy igen t. képviselőtársam feltevéséből logikusan az következik, hogy a kormány az új választások előtt nelm is terjeszt2. ülése 1938 február 22-én, kedden. i hetne el ő semmi féle hasznos, üdvös és szociális vonatkozású törvényjavaslatot a nélkül, hogy ne lehetne ezzel a Matolosy igen t. képviselőtársam által hangoztatott váddal illetni. (Br. Vay Miklós: Ügy van!) Matolosy képviselőtársam beszéde f olyaimáai az öregségi járadék összegét szembeállította a közalkalmazottak, nyugdíjával is. Nem tételezem fel róla és el sem akarom hinni, hogy ez a szembeállítás célzatos volt, (Br. Vay Miklós: Olcsó demagógia!.— Megay Meissner Károly: Az volt!) megállapítom azonihan, hogy ez az öslszehaisonlítás minden körüllmények között ibsfzonyos nyugtalanságot okoz az érdekeltek körében. (Br. Vay Miklós: Nem veszik komolyan! — Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ha nem veszik komolyan, annak örülök. T. Képviselőház! Ghriger Miklós igen t, képviselőtársam pénteken elmondott nagyon érdekes ós történeti refleksziókkal gazdag és; értékes beszédében gyönyörű s egyben megható szavakkal jellemezte a magyar parasztot ós annak sorsát. Sajnálatos azonban az a mód, ahogyan az úgynevezett falulkutatókról megemlékezett. Ez a megemlékezés, ugyanis sokakban talán .azt a hitet keltheti, mintha a falu sorsával,, szociális problémáival ezeken a falukutatókon kívül senki -más nem foglalkozott volna. Ez a feltevés nagyon helytelen. (Br. Vay Miklós: Jó sajtót •akart!) ós voltaképpen nagyon súlyos, vádat tartalmaz nemcsak a kormánnyal és a kormányt támogató többségi párttal szeimiben, hanem magával az egész törvényhozással, az összes ellenzéki pártokkal éa az ellenzéki pártok tagjaival szemiben is. T. Ház! Falukutatás kétféle van. Az egyik falukutatás aa, amely a nyomorúságok felisimerésével, de a lehetőségeknek számbavételével is zajtalanul, de a dolgokat állandó figyelemmel kísérve, igyekszik segíteni a falu szociális pnoiblémáján. (Ügy van! a jobboldalon.) A másik falukutatás az, amely csak a nyomorúságot kutatja (Br. Vay Miklós: És üzletet, pénztakar •belőle osinálni!) és a nyomorúság zajos kiteregetésével igyekszik magának politikai vagy egyéb tőkét kovácsolni- Ezek a falukutatók jól tennék, (Br. Vay Miklós: Ha ; az északi sarkra mennének kutatni!) ha már egyszer rátérnének a nyomorúság mélyebb okainak kutatására, azoknak az okoknak kutatására, amelyeknek szálai messze visszavezetnek a mezőgazdaság keretein és lehetőségein túl. Griger Miklós t. képviselőtársam aggályának adott kifejezést aomezőgazadsági munkásoknak a német birodalom területén való szerződtetésével szemben. Aggályait alátámasztotta a propagandával, amelynek a magyar munkások szerinte ki vannak téve, vagy ki 'ehetnek téve. Alátámasztotta továbbá azzal, hogy esetleg az ! ottani jobb keresti lehetőségek elégedetlenné fogják tenni nemcsak a kint dolgozó munkásokat, hanem az itthoniakat is és ha a ku földön levők hazakerülnek, akkor talán az ottani kereseteket kívánják majd, sőt összehasonlítva, a hazai viszonyokkal az ottani politikai _ és gazdasági berendezkedést, esetleg ezt fogják kívánni. Erre a feltevésre a választ már megadta Tildy Zoltán t. képviselőtársam, '. Griger képviselőtársamat megelőzőleg a vitában^ elmondott nagyszerű beszédében. En sem félek ettől a lehetőségtől, (Helyeslés jobbfelől)^ mert hiszen a magyar mezőgazdasági munkásnak, mondjuk, a magyar parasztnak józan ítélő-, képessége mindig kellő összehasonlítást tudott, tenni a magyar viszonyok és a külföldiek kö-