Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-269
Áz országgyűlés képviselőházának nevezni vagyok kénytelen — mint erdélyi szászok Magyarországon az itteni svábságnak, németségnek vezetőiként lépjenek fel, mi pedig szerintük ennek árulói legyünk. Ez meghamisítása a tényeknek. (Mozgás és zaj.) Amikor a kultuszminiszter úrhoz intézem szavaimat és tőle kérek választ, kénytelen vagyok visszatérni arra,, amit kezdettől fogva mondtam, hogy ebben az országban úgy állítják be éppen a Gratz Gusztáv t. képviselőtársam vezetése alatt álló Magyarországi Német Népművelési Egyesületet, az Ungarlándischer Deutsche Volksbildungsvereint, mintha ebből az egyesületből őket kvázi kidobták volna és a mostani vezetőség bitorolná ott a hatalmat. Oiyan hangot ütnek meg Gratzékkal szemben a külföldi sajtóban, hogy mint árulókat állítják őket oda, pedig állítom és tartozunk a vezetőségnek azzal, hogy megállapítsuk, hogy 1935-ben, amidőn az akkori bonyhádi választás és Bleyei* Jakab halála után Gratz Gusztáv állott élére ia Maigyaroínszági Német Népművelési Egyesületnek, — magam voltam szem- ós fültanuja több bal- és jobboldali képviselőtársammal együtt, akik bent voltunk az egyesületben — Gratz Gusztáv mint eluök a legmesszebbmenő lojalitással akarta az ügyeket akkor likvidálni. Ez az ügy abban állott, hogy a két fokon nemzetgyalázasért elítélt Basch Ferenc főtitkárt felkérte, hogy .mindaddig,'amíg az ő ügye jogerősen a legreUotb bíróságon elintézést nem nyer, menjen szabadságra, mert lehetetlennek tartja, hogy egy nemzetgyalázásért két fokon elítélt főtitkár vezethesse tovább ezt az egyesületet. (Ügy van! jobbfelől.) Ez a legkorrektebb álláspont. Meg kell állapítanom azt is, hogy ebben a Kérdésben a legnagyobb opponálást éppen fluss Richárd egyetemi tanár fejtette ki, aki mint magyar egyetemi tanár összeférhetőnek lar totta azt, hogy egy nemzetgyalázásért — még ha nem is jogerősen — elítélt egyén álljon annak az egyesületnek élén. És midőn nem volt rá mód és lehetőség, hogy szavazás útján döntessék el a kérdés, midőn Gratz Gusztáv mint elnök, nagyon helyesen, a főtitkárt egyszerűen felfüggesztette állásától, utána a legféütelenebb agitáció, izgatás vette kezdetét ellene és az egyesület ellen. Tovább megyek- A debreceni királyi magyar egyetemi tanár úr — ez leginkább a kultuszminiszter urat illeti — a legféktelenebb izgatást folytatta a Deutsche Volksbote-ban, amely az ő hivatalos lapja. Erre vonatkozólag a következők érdeklik leginkább az igen t. kultuszminiszter urat. A Deutsche Volksbote — amelynek Huss Richárd egyetemi tanár úr a kiadója — a lap 1937 januári számában ezeket írja (olvassa): - »Wir brauchen Erzieher, die sich selfast auch zum deutschen Volke bekennen. Alsó Gesinnungslehrer.« Magyarul: »Nekünk olyan nevelőkre van szükségünk, akik németeknek vallják magukat. Tehát érzelmi alapon álló tanítókra.« Az 1936 márciusi számban síkra száll a németnyelvű nevelésért, majd ezt írja (olvassa): »Dass dies aber wieder nur durch eigenstámmige Lehrer geschehen kann, ist auch eine elementare Tatsache.« Magyarul: »Hogy ez megint csak fajbeli tanítókkal történhetik, szintén elemi tény.« Az 1937 decemberi számiban a kisebbségi iskoláról elmélkedik ós ezt írja (olvassa): »Es ist erst recht keine Lösung, wénn eine solche Schule noöh diazu einer eigenen völkischen Lehrerbildungsanistalt entbert, alsó nieht völÉ69. ülése 1938 február 16-án, szerdán. 479 kische Lehrer, die deutsche Muttersprache beberrsehen würden* in solcher Zwiespaltschule unterrichten sollein.« Magyarul: »Éppen nem megoldás, ha eigy ilyen iskola nélkülözi a völkisch tanítóképzőt, vagyis egy ilyen kétarcú iskolában — értsd magyar ós német tanítással — nem völikiisch érzaellmiű tanítók tanítanak, •akik a német anyanyelvet bírják.« Ebben a lapban a többi cikk is hasonló szellemben van megírva. Az 1937 júniusi számában a miniszterelnök 'beszédével kapcsolatban ez áll (olvassa): »Bestiimimend für diese unsere Stellungnahme war in der Hauptsache der Umistand, daas wiír keine eligenvöilk'iisohe, sich vorbebaltlos zu unserem deutschen Volke bekennende Lehrerischaft babén .. . Die Lösung brácihte nur edne deutsche, von Gesinnungsdeutschen geledtete eigene Lehrerbild'unigBanstalt.<< Magyarul: »A mi álláspontunkat főleg az a körülmény (befolyásolja, hogy nincsen saját tanítóságunk, amely ^ feltétel nélkül a mi német népünkhöz tartozónak vallja magát ... Megoldást csak német tanítóképző jelenthet, amelyet meggyőződéses németek vezetnek.« Az 1937 augusztusi szám Széll belügyimliniszter nyilatkozatával foglalkozva, ezt úr ja: (olvassa): »Wir... fordern für unsere Volksgruppe die deutsche Schule mit in ihrem deutsohen Volkstum bewusst verankerten deutschen Lehrern.« Magyarul: »Nópcsoportuntk iszámára a német iskolát követeljük olyan tanítókkal, akik a német nópiségben tudatosan vannak meggy Ökerezve.« Ilyen szellemiben ír az 1937 novemiberi szám is a miniszterelnök nyilatkozatával kapcsolatiban. A nevelés céljáról és feladatáról az 1927 februári számban ezt olvassuk: (olvassa): »Für eine Volksgruppe tmuss aber die Gestaltung ithrer Weltauffasisung, die Erzieíiung zu den ewigen und tiefsten Werten des Volksi tums zweifellos der ainfachen WisHensvermittlung die Wage halten.« Magyarul: »Egy népcsoport számára világnézetének kialakítása, a népiség örök és mély értékeinek szellemében való nevelése éppen olyan fontos, imiint egyszerű iisimeréteikmek a tauítása.« Elnök: Képviselő úr beszédideje lejárt. Klein Antal: Kérek 15 perc meghosszabbítást! Elnök: Méltóztatnak a 15 perc meghosszabbítást megadni I (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Méltóztassék folytatni. Klein Antal: A magyarság ós a hazai németség viszonyára vonatkozólag a következőket írja: (Felkiáltások: Csak magyarul kérgük! — Gaal Olivér: Németül is megértjük!) (olvassa): »Magyaroirszág német népe tudja azt, hogy népi út jai az anyanéphez nem a politikán át vezetnek^ hanem tisztán lelki ós szellemi természetűek es azoknak kell maradniuk minden időben. De azt is tudja, hogy mindalanellett az állammal szemben is vannak kötelességei, aminthogy önmagával szemben is vannak kötelességeid •• ( í Ugyanezt a gondolatmenetet fo'ytatja még az 1936 májusi szám (olvassa): »A népiséget a vér ós föld teszii HZZ3L Népiség azonban lelki önéletet is jelent. A mi népünk az állampolgárok sorsközösségén kívül azt a lelki közösséget is ismeri, amely az anyanéppel köti össze.« Ha ezeket a nyilatkozatokat alaposabban analizáljuk, akkor meg kell állapítanunk, hogy azok az elvek, amelyeket Huss Richárd vall, összeférhetetlenek azzal a közéleti pozícióval,
