Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-254
Az országgyűlés képviselőházának 254. • rántsam lesz. olyan nagy, mint amekkorák a forgalomba hozott számok voltak, ellenben mégis jónéhány ifjúnak elhelyezését fogja biztosítani. A többi ilyen intézkedés, amely >az ^ifjúságnak a gazdasági élet felé való irányítására történik, a mi közoktatásügyi politikánk: feladata. Ezen intézkedések tekintetében a közeli hetekben fogok a t. Ház elé jönni tör vény javaslatokkal, amelyek egyrészt a gyakorlati gazdasági középfokú oktatásnak — kereskedelmi, ipari és mezőgazdaságig oktatásnak — gyakorlati irányba való tereléséről, másrészt pedig egy gyakorlati irányú, háztartási, nevelési és szociális irányú női iskola létesítéséről szól> nak, n továbbá ideiglenesen és átmenetileg átképző tanfolyamok létesítéséről van szó, amelyek egyes oldalak részéről kifogásoltattak, de amelyek, úgy hiszem, eredményt fognak hozni abban az irányban, hogy az egyetemet végzett főiskola^ hallgatók egy része a gazdasági pályákra térjen át. Ami az önállósítási alapot illeti, amit szintén kiemelek, mint a kormány egyik intézkedését, ennek működésére vonatkozólag 'mindössze néhány hétről lehet szólani, mert csupán hat hét óta működik az önállósítási alap és amelyben olyan elfoglalt urak ülnek, akik díjtalanul végzik ezt a funkciót s akiktől nem lehet kívánni, hogy napról-napra összeüljenek, de -mégis rendkívül gyors ütemben dolgoznak, alapos e^tanulmányok után és a beérkezett kérvényeknek ikb. 20—25%-át már fel is dolgozták. Eddig 810 olyan kérvény érkezett be, amelyet igényjogosultak nyújtottak be, természetesen jött vagy 500 olyan 'kérvény is, amelyeket egyáltalában nem lehet figyelembe venni, mert semmiféle konkrétumot nem tartalmaznak, csupán pénzt kérnek, holott nem segélyezésről van szó, hanem új életpályák megindításáról A 810 kérvényben összesen 5,194.000 pengőt kértek^ természetesen ez olyan összeg, amelynek kifizetése nem teljesíthető a hitelekből, de egyébként is egyes kérvényezők félreértették a dolgot és egész kis vagyontőkóket kérnének a tanácstól, aimire pedig az nem hivatott. Kedvezően elintéztetett eddig 69 kérvény, amelyben a kérvényezők jobbára megkapták azt az összeget, amelyeit kérelmeztek és ez a 69 fiatalember már megindult az élet útján a Nemzeti Önállósítási Alap támogatásával és remélem, hogy az önállósítási alap elnöke, Keresztos-Fischer Ferenc a költségvetési év véigén az összes kérvényekről és ezenfelül .még más kérvények elintézéséről is beszámolhat. Akkor már nagyobb száraokkal fogok szolgálhatni. Ez a 69-es szám mindenesetre azt mutatja, hogy az önállósítási tanács komolyan foglalkozik dolgával és igyekszik a kéirvényeket alapos elbírálás után eredményhez juttatni. Ezekben volt szerencsém a t. Házat az önállósítás! alap eddigi működéséről tájékoztatni és kérem a t. Házat, méltóztassék válaszomat tudomásulvenni. (Élénk éljenzés és taps jobbfelől és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Horváth Ferenc: T. Képviselőház! A vallásés közoktatásügyi miniszter úr válaszából megnyugvással láthattuk azt, hogy az állástalan KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVI. ülése 1937 november 17-én, szerdán. 33 diplomások közül az elmúlt év folyamán álláshoz jutottak és a közel jövőben álláshoz jutók száma 8000-re emelkedik. Ezzel kapcsolatban azonban nem tudom osztani azt az optimizuoiust, amelyet a miniszter úr egy másik számadathoz fűzött, hogy tudniillik a szeptemberi új ieivételek során csak 5556 jelentkező akadt. Ennek az araoiylag alacsony száuiinaik, a jelentkezők alacsony számának az oka az, hogy sokan szinte elvesztették bizalmukat a központi segítés eredményességében. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Sokan elhelyezkedtek!) Sokaknak, akik hozzám ezekkel a kérésekkel, panaszokkal jöttek, levéléiből ezt látom. Azoknak száma, akik elhelyezkedésre várnak évek hosszú sora óta, nem kevesebb annál a 13.000 főnél, inkább több, amely szám mutatkozik akkor, ha a 8000-es számot levonjuk a 21.000-ből. Általában véve a kormány intézkedéseiből azt látjuk, hogy ezeknek a fiatalembereknek, ezeknek az állástalan diplomásoknak az államnál, az önkormányzatnál, a gazdasági é-etben bizonyos állásokat iparkodnak juttatni és ezen keresztül a problémát megoldani. Én egy másirányú intézkedésről is szerettem volna hallani, ami talán inkább a miniszterelnök úr hatáskörébe tartozott volna, tudniillik egész termelésünk átszervezéséről. (Úgy van! Ügy van! — Felkiáltások balfelöl: Erről van szó!) Erről van itt szó, a földkérdésről... (Rakov szky Tibor: Nem a malomellenőrökről!) A ma; lomellenőrség, a hivatalokban és egyebütt való elhelyezkedések nem oldják meg a kérdést. Nekünk tényleg a termelés szolgálatába kell ezeket az embereket beállítani, (Úgy van! Ügy van! balfelöl.) elindulva a földkérdésen, amennyiben a földbirtokpolitikánál, a telepítésnél, a parcellázásoknál már azzal a gondolattal kell foglalkoznunk a kérdésekkel, :hogy munkaalkalmat és elhelyezkedési _ lehetőséget teremtsünk diplomásaink számára is. Egy falu egy jegyző, egy tanító, egy pap, egy orvos, általában a diplomások bizonyos tömege számára nyújt elhelyezkedési lehetőséget. (Rakovszky Tibor: A szövetkezeti mozgalom!) De nemcsak erről van szó, hanem arról is, hogy egész termelésünk jövedelmező alapra való átállításához szükségünk van erre a diplomás tömegre, (Felkiáltások balfelöl: Radvánszky, birtok!) Radvánszky-birtok és egyebek! Hiszen megállapítja a statisztika azt, hogy ennek az országnak csak annyi a kivitele a híres mezőgazdaságból, hogy az össztermelésünknek csak 15—20%-át teszi ki. Ha népünket el tudjuk látni megfelelő élelemmel, nem marad exportunk (Úgy van! Ügy va^l a szélsőbaloldalon.) és ha nem marad exportrnk, miből fizessük meg a szükséges behozatalt^ Ha nem a 1 arjuk azt, hogy ez a nemzet megrendülőn gazdasági jövőjében, tennünk kell valamit. Ha figyelembe veszem a népesség eddigi szaporodási arányát, ha figyelembe veszem, hogv tíz évenkint 500.000 rel szaporodik az ország lélekszáma, akkor azt kell látnom, hogy 10—20-^-30 év alatt eljutunk oda, hogy ennek 4 az országnak termelékenysége mezőgazdasági cikkekben alig fedezi majd az ország szükségletét. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Tehát fejleszteni kell az ipart!) Igenis fejleszteni kell az ipart is! Azt szerettem volna látni, hogy a kormány ilyen irányban nagyobbszabás 1 ! tervekkel jön. (Mozgás. — Hóman Bálint vallásés közoktatásÜTvi miniszter: A n^r^^te™bérnek kell a föld!) A parasztembernek ke 1 ! a föld, de ebbe beletartozik az is. hogy az intelligens ember — ahogyan Svédországban és a 5
