Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-269
442 Az országgyűlés képviselőházának 269. ülése 1938 február 16-án, szerdán. egyesületek gazdaságosabb működésének elősegítéséről szóló 1933. évi 4600/M. E. számú rendelet 21. §-ának harmadik bekezdése értelmében a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának olyan határozata ellen benyújtott panasz tárgyában, amely az alkalmazottak javadalmazásának, nyugdíjának vagy nyugdíjtermészetű járandóságának csökkentésére, az alkalmazottak elbocsátásra, illetőleg a felmondási időre járó javadalmazás vagy végkielégítés megállapítására vonatkozik, döntőbizottság határoz. Ezen rendelkezés alapján a szóbanforgó panaszok elbírálására eredetileg három döntőbíróság állíttatott fel. A panaszok nagy számára való tekintettel, nehogy azok elintézésében késedelem álljon elő, még az 1936. évi október hó 21-én intézkedtem egy negyedik bizottság felállítása iránt. A bizottságok eljárását állandóan szorgalmaztam s ennek eredményekép a panaszok túlnyomórésze az elmúlt évi június hó végéig, hátralevő része pedig október hó közepéig teljesen elintézést és kikézbesítést nyert. Azóta elintézetlen panasz nincsen. Tisztelettel kérem, hogy a szóbanlévő döntőbizottságok eljárásának késedelmessége tárgyában Sulyok Dezső képviselő úr által 1937. .június 23-án előterjesztett interpellációra a fentiekben adott válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapesten, 1938, évi január hó 7. Fabinyi Tihamér s. k. m. kir. pénzügyminisztere Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a pénzügyminiszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a pénzügyminiszter úrnak Csoór Lajos képviselő úr interpellációjára adott válasza. Kérem a jegyző uo-at, szíveskedjék a választ felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa); »Válasz Csoór Lajos országgyűlési képviselő úrnak a földreform során kiosztott földek ármegállapításáról szóló intézkedések kiegészítése tárgyában előterjesztett interpellációjára. A t. képviselő úr interpellációjában azt adta elő, hogy a 2000/1937. M. E. számú kormányrendelet a földhöz- és házhelyhezjutottak körében felmerült jogos kívánságokat nem elégítette ki és nem biztosította azt, hogy az államkincstárnak a követelései a jövőben jobb eredménnyel folyjanak be, ezért azt kérdezte, hogy általános megnyugvás érdekében hajlandó vagyok-e lehetővé tenni azt, hogy 1. a túlmagas kataszteri tiszta jövedelmek egyszerűbb eljárás során mérsékelhetők legyenek, 2. az ármérséklés nemcsak a tulajdonul juttatott földeknél, hanem a hosszabb bérletnél is érvényesül jön, .;.... 3. a család védelmi intézkedések a földek vételárának megállapításánál is érvényesüljenek, 4. az aránytalanul magas házhelyárak tovább leszállíthatok legyenek, 5. az eredetileg juttatott ingatlanok visszakerüljenek azoknak a birtokába, akik a rendeletek késedelmes- megjelenése amiatt kimozdí itattak, 6. az elemi károk esetén a juttatottak fokozottabb védelemiben részesüljenek, 7. a megüresedett ingatlanok tovább juttatásánál megfelelőbb eljárás alkalmaztassék és az ingatlanok egykézben való halmozása megakad ály oztassék. A felvetett kérdésekre a választ az alábbiakban van szerencsém megadni: ad 1. A képviselő úr interpellációjának első pontjában említett kívánság — amint az szóbelileg előadott interpellációjából kitűnik, — tulajdonképpen arra irányul, hogy a magasabb kataszteri tiszta jövedelmű földek alacsonyabb osztályba sorozása útján állapítsunk meg kisebb megváltási árat. A kataszteri tiszta jövedelem a föld minőségének a kifejezője. A jobb minőségű földek kataszteri tiszta jövedelme magasabb, mint a rossz minőségű földeké. Minthogy a föld ára a föld minőségéhez igazodik, ennélfogva a megváltási ár megállapításánál is a főid minőségét meghatározó valóságos kataszteri tiszta jövedé emből kell kiindulni. A kataszteri tiszta jövedelem a minőségi osztályok alapján az ország egész területére arányosan van megállapítva. Ezt az ármegállapítás alapjául szolgáló kataszteri tiszta jövedelmet tehát a földrészletek egyes kategóriáinál az ármegállapítás ^zemoontiából megváltoztatni s a jó minőségű földek megváltási árának alapját képező kataszteri tiszta jövedelmet — az ár kiszámítása szempontjából — mérsékelni nem -ehetőmért ezzel a megváltási áraknak a földminőséghez viszonyítva az egész vonalon fennálló arányossága megbomlana, arányta anságok állanának elő, az ármegállapítás tekintetében ilyen módon mutatkozó igazságtalanságok pedig jogos elégedetlenkedésre vezetnének és semmivel sem lehetne indokolni, ha a kevésbbé jóminőségű földekért ugyanolyan megváltásig árat kell fizetni, mint az elsőrendű minőségű földekért. A 2000/1937. M. E. számú remde'et, illetőleg az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 600/1937. P. M. számú rendeleten egyébként a földhözjutottak helyzetét már kellő figyelembe vette azáltal, hogy egyrészt a kataszteri holdanként 20 koronánál magasabb kataszteri tiszta jövedelmi földek megváltási árát 20 korona alapulvételével állapítja meg. másrészt pedig az 1921. évi szeptember 7-iki és az 1931 évi december hó 31-iki kataszteri tiszta jövedelem közül mindig a kisebb kataszteri tiszta jövedelmet veszi a megváltási ár alapjául. A megváltási árnak ilv alapon 40-szeres szorzat mellett va ó kiszámítása a földhözjutottak számára rendkívül előnyös helyzetet teremt. ad 2. Ami azt a kívánságot illeti, hogy az ármérséklés nemcsak a tulajdonul^ juttatott földeknél, hanem a hosszabb bérletnél is érvényesüljön, ezzel kapcsolatban rámutatok arra, hogy á földbirtokrendezés során alakított kishaszonbérletek után a kishaszonbérlők földárat nem tartoznak fizetni, viszont a kishaszonbérleti földek haszonbérének a viszonyok változásához igazodó újabb megállapítására és mérséklésére az érdekeltek kérelme alapján az 1920 : XXXVI. te 42. Vának negyedik bekezdése szerint lehetőség van. Az ilyen kérelem elintézése a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának a hatáskörébe tartozik és ennek határozata ellen másod- és végsőfokon a földmívelésügyi miniszterhez van fellebbezésnek helye. ad 3. A 2000/1937. M. E. számú rendelet a gyermekek számára tekintettel a juttatottak ügyét szintén méltányosan rendezte, amennyiben a harmadik és minden további gyermek után a földhöz és házhelyhez^ jutottakat a meg J váltási ár után fizetendő évi szolgáltatásból