Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-269

Az országgyűlés képviselőházának í nek részt az egyéb rétegek, a más foglalkozási ágak is. (Farkas István: Benne vagyunk! Akkor általános szociális adót kell kivetni! A nagybirtoknak is kell valamit viselnie, ha privilégiumot élvez. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Tildy Zoltán: Tisztelt Képviselőház! Ebben a tekintetben bizonyos mértékben megnyugtat engem a Nemzeti Bank elnökének legutóbb mondott beszédéből kivett egyik rész, amelyet itt felolvasok. Ez a rész a következőképpen hangzik (olvassa); »Ha a kormány iigy ítélné meg — ós a miniszterelnök és a pénzügyminiszter nyilatkozataiban e feltevés alátámasztását látom — hogy hat év keserves munkájával lefektetett alapozásra a gazdasági és szociális haladásnak erősebb lendületű és a józan önvédelem követelményeit is szemmeltartó programját építheti fel, ez csak örömmel üdvözölhető.« Ha pénzügyi életünknek ilyen nagytekintélyű, komoly, bölcs és óvatos yezeíőférfia ilyen kijelentést tesz, akkor szerintem ez azt jelenti, hogy talán messzebbre r is el lehet menni az államháztartás megterhelésében. Melyek most már azok a pontok, t. Ház, amelyeknél mi a javaslaton és még az eddig elfogadott módosításokon felül is bizonyos kiterjesztést kívánunk? Először is kívánjuk a rokkantsági járadék és az özvegyi járadék feltótlen bevezetését még ennek a törvénynek a keretében. Csak röviden indokolom meg, hogy miért. Ha egy munkás eléri 65-ik életévét és megkapja a javaslatban egészen 224 pengőig kontemplált Összeget, akkor ez az emberi valamennyire mégis csak el van látva, de ha egy munkás 40-ik életévében megrokkan, ki van vetve a teljes bizonytalanságba, nincs többet aki gondoljon reá, főleg pedig, ha egy munkás felesége özvegyen marad, kis gyermekekkel, akkor valóban a koldusság megalázó sorsára jut. Ezért mi nagyon szeretnők, ha a rokkantsági és özvegyi járadék már ennek a törvénynek a keretében valamiképpen megvalósítható lenne. Ebben a tárgyban egyébként módosító javaslatot nyújtottunk be, amelyet a részletes vita során bővebben is meg fogunk indokolni. Ha a rokkantsági járadék bevezettetnék, akkor egészen mindegy volna, hogy az az életkor, amikor az öregségi járadék folyósítása megkezdődik, a 60-ik vagy a 65-ik életév, ha azonban a rokkantsági járadékot a kormány nem tartja bevezethetőnek, akkor azt az életkort, amikor az öregségi járadék folyósítása megkezdődik, a 60-ik életévben tartjuk megállapítandónak. Szeretnők továbbá felemelni a 60 pengős járadéktörzset 120 pengőre, mint ahogy az az ipari munkásság biztosításánál is van. T. Képviselőház! Fontos pontja a törvényjavaslatnak az„ amely a földbirtokosok megterheléséről szól. Már a bizottságban is javasoltuk és itt újra módosító indítványt terjesztünk be abban a tekintetben, hogy mentesíttessenek azok a kisbirtokosok, amelyeknek kataszteri tiszta jövedelme alul van a 200 koronán (Helyeslés a baloldalon.), mert méltatlannak tarltjuk, hogy olyan kisgazdák fizessenek, akik maguk munkást nem igen alkalmaznak, legfeljebb aratáskor. Az előadó úr és részben a miniszterelnök úr érvelésével szemben is követeljük egy egészséges progresszió kifejlesztését a hozzájárulások területén (Helyeslés a baloldalon. — Kun Béla: A nagybirtokra több terhet!), még pedig kérjük, hogy 200 korona 69. ülése Í9É& február 16-án, szerdán. 43? kataszteri jövedelemig a járulékfizetés alól mentesíttessenek a kisgazdák, 200—1000 koronáig 5%, 1000—5000 koronáig 10%, 5000—10.000 koronáig 15%, 10-000—20.000 koronáig 20% és 20.000 koronán felül 25% legyen a hozzájárulás. Kiszámítottam, ez globális összegében megfelel annak a hozzájárulásnak (Zaj jobbfelöl.) —- ez nem hangulat kérdése nálam, hanem számítás alapja, — amelyet a törvényjavaslat a földbirtokokra akar róni. T. Képviselőház! Igaz, a bizottságban a bizottság nagybirtokos tagjai közül többnek ajkáról elhangzott már, — ós én ezt elismeréssel veszem — hogy hiszen a heti 20 filléreket úgyis mi fogjuk megfizetni (Gr. Festetics Domonkos: A legtöbb helyen!) és igaz, hogy a nagyobb birtokot terheli jövedelemadó, de ha a nagybirtokot nagyobb adó terheli is ... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, kérem szíveskedjék beszédét befejezni. Tildy Zoltán: Öt percet kérek, addig befejezem. Elnök: A beszédidő meghosszabbításának a házszabályok 141. §-a értelmében ilyen esetben nincs helye. Tildy Zoltán: Azonnal 'befejezem. Sajnálom, hogy kifogytam az időből. Sajnos, éppen erre a napra kellett tennem felszólalásomat. (Horváth Zoltán: Halljuk a mondat másik felét! — Derültség.) Ezt most már nem indokolom, majd a részleteknél. Röviden csak megemlítem, hogy az egyszerű igazolási lehetőség biztosítását tartjuk még nagyon fontosnak. Igaz, hogy a miniszterelnök úr megnyugtató nyilatkozatot tett ebben a tekintetben a bizottságban, mondván, hogy a végrehajtási utasításban olyan intézkedés lesz, -amely ezt az igazolást megkönnyíti, de mi jobb szeretnők, ha ez a törvényben nyerne kifejezést. Befejezésül még egy-két mondatot. A törvényjavaslat tárgyalása során álljon mindnyájunk előtt a mezőgazdasági munkások hatalmas és nagyon nehéz sorsban lévő rétege és mindnyájan azzal a felelősséggel tárgyaljuk ennek a javaslatnak intézkedéseit, amely felelősség bennünket nemzeti és keresztény szempontból egyaránt kötelez ezzel a nagy réteggel, de az egész nemzeti társadalom, az ország jövőjével szemben is. (Élénk éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: A tegnap hozott határozatnak megfelelően a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 17-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzzük ki a most tárgyalás, alatt álló törvényjavaslat vitájának folytatását. Méltóztatnak a napirendi javaslatot elfogadni? (Igen!) Elfogadottnak jelentem ki. Az interpellációkiat megelőzően az írásbeli miniszteri válaszokat fogom felolvastatni. Kérem a jegyző urat, szíveskedjek elsőként a pénzügyminiszter úrnak Rupert Rezső képviselő úr által a magánalkalmazottak különadójának megszüntetése tárgyában 1936- évi december 9-én előterjesztett interpellációjára adott válaszát felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa): »Válasz Rupert Rezső országgyűlési képviselő úrnak a magán alkalmazottak külön adójának megszüntetése tárgyában előterjesztett interpellációjára. Azokat az intézkedéseket, amelyek az ál-