Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-269
4r2Ö Az országgyűlés képviselőházának nem érteik rá!) Követték azóta is ezt az alapvető törvényt az 1902. évi XIV. te., az 1912. évi VIII. te. és az 1913. évi XX. te, miig végre a világháború és egy nagy válság után tárgyaló asztalra kerül a mai formájában ez a törvényjavaslat. T. Ház! Amikor magát a törvényjavaslatot kívánom ismertetni, méltóztassék megengedni, •hogy mindenekelőtt a címhez szólhassak, amelyik egyedül a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról emlékezik meg, elhallgatván a haláleseti segélyt és a rendkívüli segélyalap terhére szánt és bizonyos móltányos esetekben foganatosított segélyezést is. A földmívelésügyi kormányzatnak ezzel az volt a oélja, hogy kihangsúlyozza, hogy ez a törvényjavaslat első sorban és mindenekelőtt a kiöregedett és rokkanttá vált mezőgazdasági munkavállalók öregségéről kívánt, gondoskodni. A törvényjavaslat szerint mindenki, aki 18-ik életévét betöltötte és mezőgazdasági munkával keresi kenyerét, biztosítási kötelezettség alá esik- A teendőket az »Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézek lesz hivatva ellátni^ tehát ugyanaz a szerv, amely a kötelező gazdasági és balesetbiztosítással járó teendőket is ellátja és ezzel azt a célt szolgálja ia javaslat, ( hogy az ^adminisztrációban nagyobb kibővítés ne jelentkezzék. A törvénytervezet gazdasági munkavállaló-' nak tekint mindenkit, aki mezőgazdaság, erdőgazdaság,, állattenyésztés, halászat, kertészet, szőlőmívelés, selymószet vagy méhészet köréibe vágó bérmunkával tartja el magát 'ós keresi meg a kenyerét. Ezek közül mindamellett nem esik biztosítási fcöteleziettség alá az, akineík olyan földbirtokntuiajdona van, amelynek kataszteri tiszta jövedelme a 20 aranykoronát meghaladja, területe pedig tmieghaladja a két katasztrális holdat; 'másodszor akinek gazdasági munkavállalói viszonyából eredő jövedelmét egyéb jövedelme rendszerint megihaladja; aki a amunkaadójának házastársa, felmenő vagy lemenő ágbeli rokona, örökbefogadott gyermeke, mostohagyermekie,, testveire ési az említettek ibárimelyikének házastársa, feltéve, hogy az illetőkkel közös háztartásban él; végül nem iartozik biztosítási kötelezettség alá az, aki más biztosított társadalmi ágazat révén máris Öregségi járadékot élvez, nemkülönben az, aki 65-ik életévének betöltéséiig, ha pedig az illető tűzharcos,, élete 63-ik évének eléréséig a törvényjavaslat szerint számításiba veendő kedvezményes évekkel együtt sem tudja a várakozási időt leszolgálni, hacsak nem kéri 'Saját maga, hogy biztosítási kötelezettség alá vonassák. T. Ház! Szükségesnek látta itt a földmivelési kormányzat két indoknál fogva is, hogy különbséget tegyem azok között, akik a világháborúban résztvettek éis ott a maguk kötelességét teljesítették és azok között, 'akik ezt nem tették. Erkölcsálleg indokolt ugyanis, hogy fokozottabb gondoskodás történjék a szociális intézkedés alkalmával róluk, ami 'indokolt annál a körülménynél fogva is, hogy ezek, akik a haza szolgálatában nélkülöztek^ valószínűleg előbb lis rokkannak aneg jós így előbb lesz szükségük erre az öregségi járadékbiztosításra. Minden biztosítási kötelezettség alá eső munkavállaló úgynevezett biztosítási könyvvel látandó el vagy pedig arról szóló bizonyítvánnyal, hogy 'biztosi'tasd kötelezettség alá neon 269. ülése 19SS február 16-án, szerdáit, esik. A munkaadó, amikor felfogadja a munkavállalói, a biztosítás körülményeiről természetesen igazolást kívánni köteles.. A biztosításniak szolgáltatásai az, öregségi járadék és a haláleseti segély. A biztosítás szolgáltatásainak egyik, előfeltétele, mint már mondottam, a megszabott várakozási idő eltöltése. A várakozási időben azok a naptári évek számítanak, amelyekben a munkavállaló után legalálbib 15 hétre rótták, le a biztosítási kötelezettség alapján a járulékot. A lerovás bélyegek felragasitása alakjában történik a bélyeglapokra^ amelyeket a községi elöljáróság őriz és évenként egyszer felküld a biiztosító intézetnek, ahol az megőrzés végett tétetik el. A bélyegrendszer. ellen igen sok panaszt hallottunk elhangzani, a földmívelésügyi kormányzat mégis kénytelen volt a ibélyegrendszer-megoldás mellett állást foglalni, anynyival is inkább, mert ez a rendszer az, amely a legkisebb és a legtakarékosabb adminisztrációt követeli. E biztosítási ág bevezetésénél ugyanis számolini kell rengeteg nagytömegű és kisössizegű járulékok folyósításával ós gondolni kell arra, hogy ez óriási tömegeiket fog felölelni. Ha tehát gondosan, vizsgáljuk, ,hogy melyik az a módszer, amely a legalkalmasabb, hogy ezáltal felduzzasztott adminisztráció ne keletkezzék, akkor külföldi példák után elindulva, mindig és mindannyiszor a bélyegrendszer alapjára kell helyezkedni. Öregségi járadékra jogosult az, aki 65. életévét, ha pedig tűzharcos, 63. életévét betöltötte és legalább 15 évi várakozási időt töltött el. Az öregségi járadék három részből áll: a járadéktörzsből, a járadéktörzspótléklból és a fokozódó járadékrészből. A járadéktörzs mindenkire nézve egyforma és évi 60 pengőben állapíttatott meg. A járadék törzspótlék 1.50 pengő mindén olyan év után, aimielybem a biztosított évi 25 hét után rótta le a járulékot. A fokozódó járadékréísz pedig 20% -a annak az összegnek, amelyet^az igényjogosult vagy munkaadója járulék címén lerótt. Itt felmerült több oldalról az a panasz, hogy a járadéktörzs 60 pengős összege nem elég miagas. A földmívelésügyi kormányzat teljes tudatában van annak, hogy siókkal kedvezőbb és sokkal jobb volna, ha ezt az összeget feljebb lehetne emelni, mégis, ha meggondoljuk, hogy 60 pengő járadéktörzsöt csupán azok kapniak, akik egyetlen egy fillérrel siam járultak hozzá ehhez a, járadéktörzshöz és egyáltalában a járadékhoz és ha meggondoljuk, hogy ez a 60 pengő országos átlagban mégis mintegy 2—3 hold föld évi jövedelmével ekvivalens,. könnyen megérthető, hogy ez a csekélynek látszó 60 pengő törzsösszeg még mindig igen tekintélyes terhet jelent. A járadékreszek folyósításának szabályait a földmívelésügyi miniszter rendelettel fogja szabályozni. Tiszteletitel bejelentem, hogy ez egy módosítási, lamelyc-t a részleteknél fogok még ismertetni. Ennek indoka az, hogy a földmívelésügyi kormányzat elbben a tekintetben nem kívánja kezét megkötni, mert hiszen tudnivaló, hogy ezeknek a járadékrésizeknek folyósításával tetemes költség fog felmerülni, meg kell tehát vizsgálni, nielyifc az a mód, iamelyik a legalkalmasabb lesz ezeknek a járadékrés zeknek expediálására. A halál esetére való segély második része az öregségi járadéknak. Ez jár mindenkinek, akinek az öregségi járadék is jár. Jár továbbá az öregségi járadékra nem jogosult
