Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-268
41Ó Az országgyűlés képviselőházának A konferencia összehívásával kapcsolatban először az a kérdés merül fel, vájjon a magyar kormány elfogadja-e a meghívást és ha igém, helyesen cselekedett-e 1 ? Miután a cukorexportra rá vagyunk utalva ós érdekünkben áll a cukorkérdós nemzetközi szabályozása és ilyenmódon a magasabb ár elérése, a konferencián természetszerűleg részt vettünk. Ha figyelembe vesszük ennek már jelzett magasabb politikai jelentőségét, azt kell mondanom, hiba lett volna a meghívást el nem fogadnunk és ebből az előkelő társaságból kimaradnunk. A konferencián való részvétel politikailag feltétlenül előnyt jelentett. (Propper Sándor: A szovjet is benne van a konvencióban!) Gazdasági kérdésekről van szó! (Felkiáltások a szélsőbaloldalion: Ez az!) Hiszen láttuk, hogy Anglia forszírozta a konvenció megkötését és így mindenki, aki ennek sikerét előmozdította, szimpatikus helyzetbe került előtte. Gazdaságilag sem jelentett hátrányt, hiszen módunkban állott érdekeinket teljes egészükben megvédeni, különleges helyzetünket honoráltam! és amellett biztosítottuk magunknak a rendezés várható előnyeit is. Viszont a konferenciáról való elmaradásunk csak annyi előnyt jelentett volna, hogy az export-keretbez akkor nem volnánk kötve. Miután exportkvótaukat olyan kedvezően állapították meg, hogy azt ebben az évben kihasználni sem tudjuk, a konferenciáról való elmaradás csupán teoretikus előnyt jelentett volna. Ezért kár lett volna a már jelzett politikai és gazdasági előnyöket feladni- Ugyanis az kétségtelen hogy a konvenciót nélkülünk is megkötötték volna. A konferencián különben a következőkre törekedtünk: minél nagyobb, vagyis kedvező export-kvótát biztosítani országunknak: ne vállal íunk olyan kötelezettséget, amely belső gazdálkodásunkat köti; megfelelő készlet, tartalék állapíttassék meg részünkre. A konvencióban 40 000 tonna exportkvóta állapíttatott meg részünkre, ezzel szemben a legutóbbi öt év exportja^ az évi 30 000 tonna alatt volt. Ezt a jó eredményt a magyar delegáció ügyes magatartása tette lehetővé azzal, hogy a belföldi termelés 1937 évi lehetőségeit bölcsen mérlegelve, más államok példájára leimondott az első évi^ kvóta feléről, ezzel elősegítette az első nehézségek áthidalását, a konvenció létrejöttét és így méltányos elbírálásban részesültünk az exportkvóta tekintetében, ami a jövőben a további fejlesztést, az esetleges előnyök, a javuló helyzet kihasználását teszi lehetővé. A kötelezettségvállalás tekintetében az történt, hogy bár ilyen igények jelentkeztek, ezeket is sikerült elhárítani és így szabad mozgásunk nincsen korlátozvaAmi a készletek megállapítását illeti, kétségtelen, hogy ezeknek ugyancsak nagy a jelentőségük. A túlmao'as készletek nyonrák a piacot, ha pedig a készlet túlkicsi, rossz termés esetén ez visszahat az exportra és indokolatlan áremelkedést idéz elő. Nálunk a kérdés kivételesen fontos, tekintettel hazai klímánk viszonyaira, ami könnyen vezethet egy rossz terméseredményhez. A konferencia készlet gyanánt általában az évi cukortermelés 25%-át engedélyezte; nekünk különleges helyzetünkre való tekintettel 30% jutott. Mindezek alapján megállapíthatjuk azt hogy a pénzügyminiszter úrnak a londoni konferencia iránt tanúsított magatartása megfelelt az ország politikai és gazdasági érdekeinek és az elért eredmények a legteljesebb sikert jelentik. 268. ülése 1938 február 15-én, kedden. Ami most már az egyezményben foglalt rendelkezéseket illeti, azokat főbb vonásokban a következőkben ismertetem. Az egyezmény bevezetésből, hét fejezetből és a fejezeteken belül 51 szakaszból áll, továbbá egy jegyzőkönyvből, amely az egyezmény mellékletét alkotja. A bevezetés szerint az egyezmény célja a cukor kínálatát és keresletét a világpiacon egyensúlyba hozni és pedig olymódon, hogy úgy a termelőkre, mint a fogyasztókra méltányos helyzetet teremtsen. Az I. fejezet az egyezményben használt kifejezéseket magyarázza. A II. fejezet megállapítja a cukorpolitika irányelveit. Ezek szerint a cukorpolitikának olyannak kell lennie, hogy egyrészt biztosítsa megfelelő árak mellett a cukorellátást, másrészt azonban ezek az árak ne legyenek magasabbak, mint az előállítási költség és a gazdaságosan termelőt megillető nyereség együttes összege. Megállapítja továbbá azt, — és ezt különösen hangsúlyozom — hogy a világpiaci árak emelkedése nem vezethet a belső fogyasztási ár emelkedésére, ami viszont a fogyasztást csökkentené s a termelést fokozná, mert mind a kettő ellenkezik az egyezmény céljával. A II. fejezet kilátásba helyezi a cukor állami terheinek csökkentésére s a cukorfogyasztás növelésére irányuló törekvések támogatását. Szükségesnek tartja a cukorfogyasztás emelésére irányuló minden mozgalom bátorítását és támogatását, különösen az alacsony cukorfogyasztású országokban, valamint a cukor felhasználás új lehetőségeinek kutatását; végül gondoskodik a fenti elvi megállapodások végrehajtásáról. A III. fejezet azoknak az államoknak a kötelezettségeit m tárgyalja, — és ez az egyezménynek egyik legfontosabb része — amelyeknek nincs kivitelük és ekként a kivitelre dolgozó államok részére a jelenleg kivitelre kerülő mennyiség erejéig a piacot biztosítja. E tekintetben különösen Anglia és az Északamerikai Egyesült Államok vállaltak fontos és súlyos kötelezettségeket A IV. fejezet a szabadpiacra kivihető mennyiséget határozza meg az egyezményben résztvevő és kivitelre termelő államok részére, tonnákban kifejezve. Ezek az alapkvóták; minden további csökkentés vagy emelés az alapkvóta arányában történik. Korábban már jeleztem, hogy a kvóta megállapításában igen kedvező elbánásban részesültünk. Ugyanitt történik rendelkezés a ki nem használt kvóták sorsára nézve is. Az V. fejezet a készletek mértékéről rendelkezik. Ennek megállapításánál — amint már ugyancsak jeleztem — különleges elbánásban részesültünk. A VI. fejezet az egyezmény igazgatására felállítja az összes szerződő államok képviselőiből alakult Nemzetközi. Cukortanácsot és a kilenctagú Végrehajtó Bizottságot. Magyarországnak a Cukortanácsban a termelési és a kiviteli'kvóta aránylagos helyzetének megfelelően egy szavazata van, azonkívül a répatermelők csoportjában időrendi beosztás szerint a Végrehajtó Bizottságba is küldhet egy tagot. A Tanács az igazgatási teendők ellátására titkárságot állít fel. Az egyezmény igazgatásával járó kiadásokat, amelyek 12.500 angol fontban maximálva vannak., a szerződő államok viselik, szavazatuk arányában, bennünket tehát 1% terhel. A VII. fejezet a vegyes rendelkezéseket
