Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-265

Az országgyűlés képviselőházának265. szem, ez komoly intézkedés. Itt a kormány nem nézte a maga kereskedelempolitikai vagy tárgyalási presztízsét, hanem felismerte a helyzet komolyságát, felismerte a tüzifaellátáshoz fűződő fonlos szociális érdekeket és idejében megtette az intézkedéseket. Ami Budapest enatasac meu, utalok arra, hogy július i-Loi uecem^er no V-ig Ooszesen bb.<jj.o vagun fa jött üu^apescre, Szegedre peüig — inert üzegeure niciLoztatoti uiaim — boú vagon nelíóiui es 11)53 vagon kunöluroi behozou iá jött oe. A mai neiyzei az, nogy uuaapescre áüanüoan napi luo vadonon i'eiUii mennyiség jon be, — kuiiöiuiol átlagban ho—J.OU vagon — Szegedre pedig 15 vagon, restben hazai, részben kuLíölüi ia. llyeiaorman minaen remény unit megvan arra, hogy eme intézkedések következtében nemcsak 15udapestnek, hanem az ínséges teruJ eteknek tüzifaeliátását is biztosítani tudjuk es miután suiyt helyezek arra, Hogy mind a képviselő úr által említett ínséges vidékeken, mind pedig az Alföld egyéb részein méltóztassék látni, hogy a kormány részéről milyen intézkedések történtek, néhány számadatot lógok felolvasni, amelyek megmondják, hogy a legjobban sújtott vidékekre a legutóboi napokban megtett intézkedések következtében összesen 1500 vagonra kiterjedően máris megindult a szállí tás. Gyomára 50 vágón, Hódmezővásárhelyre 200 vágón, Kiskundorozsmára 10 vágón, Kunszentmártonba 10 vágón, Mezőtúrra 40 vágón, Orosházára 100 vágón, Szarvasra 50 vágón, Szegedre 900 vágón, Szentesre 100 vágón, Túrkevére pedig 20 vagon érkezett. Ez összesen kereken 1500 vágón, amely tételek •.. (Kun Béla: Ez szukcesszív^ jönni fog?) Már napok óta mennek ezek a tételek, úgyhogy január végéig az importfából — az előző fakészleteket nem is véve figyelembe — összesen 7000 vágón fa fog forgalomba kerülni. A képviselő úr azt is kérdezi a koimánytól, hogy ha a tüzifaellátás tekintetében mégis zavarok fognak mutatkozni, a kormány hajlandó-e a mai intézkedéseken túlmenően még erélyesebb intézkedéseket tenni. Erre a kérdésre a miniszterelnök úr már válaszolt egy interpelláción adott, múltkor felolvasott válaszában, kijelentve, hogy a kormány az ország tűzifaellátásának biztosítási érdekében semmiféle rendszabályoktól nem fog visszaliadni. Nagyon csodálkozom, hogy a képviselő úr azt a rendszabályt javasolta, hogy esetleg a rekvirálás terére lépjünk (Rakovszky Tibor: Ez nem gabonarekvirálás! — Kun Béla: Most nem a gazdától rekvirálnánk, hanem azoktól, akik összegyűjtötték a készleteket!) ugyanakVor amikor a szabadforgalom áldásaira hivatkozott. A kormány, amikor szükséges, ultima ratio-ként élni fog ezzel a lehetőséggel, de amikor csak lehetséges, ehhez a háborús intézkedéshez semmi körülmények között nem akarunk nyúlni. (Helyeslés.) Ha azonban nagy és fontos szociális érdekek megkövetelik, ettől sem fogunk visszariadni. (Helyeslés.) Ami a szállítási igazolvány kérdését illeti, azt hiszem, a képviselő úr vagy rossz adatot kapott, vagy pedig sajtóhiba csúszott be abba a bizonyos feljegyzésbe. Azt állítani, hogy a különböző erdőbirtokosok összesen 15%-át kapták meg a szállítási igazolványoknak, (Kun Béla: Annyit tudtak leszállítani!) feltétlenül tévedés, mert megállapítható hogy ebben az évben az ország erdőbirtokosai olyan mértékben kapták meg a szállítási igazolványt, mint eddig egyetlenegy esztendőben sem. Ma deülése 193? december 15-én, szerdán. 357 ' cember 15-én az erdőbirtokosok 95%-át — tehát nem 15%at, hanem 95^-át — kapták meg a szállítási igazolványoknak és biztosíthatom a | mélyen t. Házat és a képviselő urat airól, semmi akadálya sincs annak, hogy azt a hiányzó 5/o-ot akár már holnap, akar holnapután kiadjuk, tthát a szállítási igazolványok tekintetében nincs semmiféle baj és nehézség. M-s kérdés az, hogy a szállítási igazolványokat kiváltják-e s hogy mennyiben élnek a szállítási igazolványok által nyújtott lehetőségekkel. Ezt a kérdést nem akarom itt érinteni és tárgyalni. Tény az, hogy a szállítási igazolványok kiadása tekintetében a földművelésügyi kormányzatot semmiféle mulasztás nem terheli. Ami most már a jövő alakulását illeti, osztom azt a nézetet, hogy a kormánynak a jövőevi tűzifaellátás tekinteteién már januárban meg kell kezdenie a tárgyalásokat, hiszen a tárgyalási technika szempontjából is sokkal jobb, na az ország téli tűzifaeilátcísának biztosítása tekinteteben nem júniusban vagy júliusban tárgyalunk, hanem a jövő előkészítése érdekében, ezeket a tárgyalásokat minél előbb megkezdjük, A magunk részéről készséggel hajlandók vagyunk erre. Természetesen a kérdés nemcsak rajtunk múlik, hanem a partnereket is meg kell hallgatni, de, amint mondom, a mi részünkről semmi akadálya sem lesz annak, hogy a jövőévi tűzifaellátás biztosítása szempontjából a külkereskedelmi tárgyalásokat akár már januárban megkezdjük. Méltóztassék meggyőződve lenni arról, hogy a kérdés jelentőségének teljesen tudatában vagyunk. Azokat a szempontokat, amelyeket a képviselő úr figyelmünkbe ajánlott, mi is rendkívüli módon méltányoljuk és amit ezen a téren emberileg megtehetünk, azt meg is fogjuk tenni. Természetesen ismételten utalnom kell arra, hogy olyan dolgokat nem tehetünk meg, — a tételes rendelkezések sem engedik meg, de egyéb iránt sem vagyunk hajlandók ezt megtenni — hogy például bizonyos erdőbirtokosoknak kijelöljék azt, hogy kinek adják el a fát. Hiszen ha ebbe a kérdésbe beleavatkozunk, akkor tovább kellene mennünk az egész agrárértékesítés területén s ha ezt ma megkezdem a fánál, akkor holnap folytatnom kellene a borjúnál és így tovább, már pedisr ez olyan lejtőre vihetne az egész értékesítést, hogy ezért a felelősséget a magunk részéről semmi esetre sem vállalhatjuk. A földmívelésügyi kormányzat azonban a maga részéről szívesen megtesz mindent abban az irányban, hogy az erdőbirtokosokkal való közvetlen tárgyalások révén mindent megtegyen, amit egyáltalában meg lehet tenni. Arra kérem a t. Házat, hogy az összkormány nevében adott válaszomat méltóztassék tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga illeti meg. Kun Béla: T. Képviselőház! Mindenekelőtt örömmel kijelentem, hogy a t. földmívelésügyi államtitkár úr válaszát tudomásul veszem, (Helyeslés.) mert látom a válaszból a jóakaratot, a szociális érzéket, amellyel a kormány a tűzifaellátás kérdését meg akarja oldani. A jószándék azonban ntm elegendő. .Lehet ugyanis

; hogy a simkcesszíve folyamatban levő szállítások, amelyeket január végéig akarnak teljesen lebonyolítani, befagynak, amikor a Tisza és a Kőrös is be fog fagyni, mert a szál-