Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-254

Az országgyűlés képviselőházának 25í. fogadni 1 (Igen!) A Ház az elnök napirendi ja­vaslatát elfogadta. Az interpellációkat megelőzőleg ta külügy­miniszter úr írásbeli választ ad a gr. Festetics Sándor képviselő úr által november hó 10-iki ülésünkben előterjesztett interpellációra. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a mi­niszteri választ felolvasni. Brandt Vilmos jegyző {olvassa): »Válasz gróf Festetics Sándor országgyűlési képviselő­nek múlt hó 30-án -bejegyzett interpellációjára Franco tábornok spanyol nemzeti kormánya elismerése tárgyában. Van szerencsém Franco tábornok spanyol nemzeti kormánya elismerése tárgyában gróf Festetics Sándor országgyűlési képviselő által 1937. évi október hó 30-án bejegyzett és folyó hó 10-én hozzám is intézett interpellációjára a következőket válaszolni: A magyar királyi kormány folyó évi szep­tember havában Franco tábornok budapesti képviselőjével, Carlcs Arcos Conde de Bailen­nel felvette a tényleges érintkezést. Budapest, 1937. évi november hó 13-án. Kánya s. k. m. kir. külügyminisztere Elnök: Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Házat, méltóztatnak-e a választ tudo­másul venni 1 ? (Igen.) A Ház a választ tudo­másul veszi. Következnek az interpellációik. Az első Béldi Béla képviselő úr interpellációja a ke­reskedelem- és közlekedésügyi, iparügyi és földmívelésügyi miniszterekhez. A képviselő úr nincs jelen, interpellációja tehát töröltetik. Következik Éber Antal képviselő úr inter­pellációja a földmívelésügyi, ívialamint a ke­reskedelem- és közlekedésügyi miniszterekhez. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in­terpelláció szövegét felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (olvassa): interpel­láció a rn. kiír. földmívelésügyi és kereskede­lemügyi miniszter uraikhoz. Tekintettel arra, hogy Szabolcs vármegyé­ben a iburgonyaértékesítés megakadása súlyos és részben helyrehozhatatlan károkat okoz, a következő interpellációt van szerencsém a földmívelésügyi és keresik edtelmi miniszter urakhoz intézni: 1. Van-e tudomása a t. kormánynak arról, hogy a minimális árak elhibázott rendszere, a burgonyaforgalom meggátlására vezető ható­sági beavatkozások és a magas vasúti fuvar­díj, kapcsolatban a valutapolitikai iiitézskedé­s ékkel, teljesen megállítottá.k a szabolcsi bur­gonya forgalombahozatalát 1 ? 2. Hajlandó-e a t. kormány Szabolcs vár­megye mezőgazdasági lakosságát és kereske­delmét egyaránt súlyosan érintő ezen az álla­poton megf elélő intézkedésekkel segíteni? Éber Antal s. k. országgyűlési képviselő.« (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, kéviselő urak. Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Éber Antal: T. Képviselőház! A szábolcs­megyei burgonya szomorú történetét akarom az igen t. Képviselőház elé hozni, (Zaj. — Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) egyrészt azért, hogy a szabolcsmegyei gazdaközönség és a szabolcsmegyei kereskedők számára igyekez­zem a jelenlegi iválságos helyzetből valami ki­vezető utat találni, másrészt 'pedig azért ? hogy ülése 1937 november 17-én, szerdán* 23 bemutassam azt, hogy az az irányított gazdál­kodás, az a tervgazdálkodás, amelyet ma gaz­dasági életünk egész területén folytatunk, mi­csoda konzekvenciákkal jár. Köztudomású dolog, t. Ház, hogy az idén az ország burgonyatermése rendkívül nagy mennyiséget eredményezett, olyan nagy' meny­nyiséget eredményezett — 27 millió métermá­zsiára becsülik a termést —, 'amely kapcsolat­ban azzal, hogy a külföldi országokban, a tő­lünk normális körülmények között burgonyát, vásárló országokban is nagy volt a termés, magában véve igen nagy gondok és nehézsé­gek elé állította Szabolcs vármegyének, a leg,­nagyobb burgonyatermelő vidéknek, a gazda­közönségét A helyzet az, hogy, míg más évek­ben, normális időkben 7 millió métermázsára becsülték a hazai közönség burgonyafogyasz­tá^át — levonva itt az exportra, takarmányo­zásra, vetőmagra satöbbi szükséges mennyi­séget —, addig az idén azok szerint a becslé­sek szerint, amelyek rendelkezésre ál 1 anak,12— 13, esetleg 14 millió métermázsa burgonya fog feleslegként megmaradni, tehát olyan súlyos gond előtt áll a gazdaközönség, hogy a kor­mányzatnak legalább is passzivitással kellett volna a gazdaközönségről gondoskodnia. Ezzel szemben az történt, hogy a tervgaz­dálkodásnak rettenetesen elhibázott módon való továbbfolytatása következtében előállt az a helyzet, hogy Szabolcs megyéből eddig az idei őszi kampányban összesen mintegy száz vagon burgonya ment Olaszországba; az tör­tént, hogy 1937 október 22-ig az árvéleményező bizottságban, tehát illetékes helyről megálla­píttatott, hogy Szabolcs megyéből csak októ­ber 22-ig 468 vagonnal kevesebbet szállítottak el, mint tavaly ilyen időtájban és az történik, hogy a hazai fogyasztás céljából egy-két Va­gon ha megy naponta Szabolcs megyéből. A gazdaközönség valósággal katasztrofális hely­zetbe került, a burgonya eladhatatlan, elszál; líthatatlan, sem export céljaira, sem a hazai fogyasztás céljaira nem vásárolják. ? Ezzel a rettenetesen súlyos helyzettel szemben megmaradt a földmívelésügyi minisz­ter úr amellett a lervgazdálkodó álláspontja mellett, amely már az előző években sem vált be, amely azonban az idei óriási termés mel­lett egyenesen katasztrofális konzekvenciákkal járt. Van egy minimális ár, amelyen alul nem szabad eladni és vásárolni, de emellett a mi­nimális ár mellett nincs vevő, vagyis itt a mi­nimális árat nem financiális, gazdasági ..alátá­masztással védk, mint a búzaárat, ahol a mi­nimális ár mellett állítottak vevőt is, hanem csak policiális intézkedésekkel, ami azzal az eredménnyel járt, hogy van minimális ár, de a minimális ár mellett nem tudják a burgo­nyát eladni. Abbó'l, hogy a minimális ár meg­van, következik azután az, hogy Budapesten viszont a fogyasztókra nézve az ár változat­lanul ugyanaz, mint volt a tavalyi, sokkal kedvezőbb körülmények között; az ár nem ment le, ennélfogva a fogyasztás nem emel­kedhetik és miután a fogyasztás nem emelke­dik, egyáltalában nincs vevő a szabolcsi bur­gonyára. T. Képviselőház! Azokban a szerencsétlen időkben, amikor még nem tervgazdálkodás folyt, hanem a gazdasági szabadság elvei nyertek érvényesülést, ilyen esetben az követ­kezett volna be, hogy a burgonya ára lement volna, ennélfogva a fogyasztóközönség sze­gény rétegei olcsón tudták volna a burgonyát

Next

/
Oldalképek
Tartalom