Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.
Ülésnapok - 1935-264
302 Az országgyűlés képviselőházának 264-, szakaszokat a Ház hozzászólás nélkül elfogadja.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot resz.eteiben is letárgyalta. Harmadszori olvasás* mint napirendi javaslatomnál fogok a t. Háznak javaslatot tenni. - Napirend szerint következik az Aradi ás Csanádi Egyesült Vasutak Részvénytársaság Magyarország területén maradt vonalainak üzembentartására alakult Szeged-Csanádi Vasút Részvénytársaságról szóló törvényja- i vaslat flrom. 473. 528) tárgyalása. Petainek József képviselő urat, mint előadót illeti a szó. Petfinek József előadó: Tisztelt Ház! Trianoni vonatkozású, megasonkítottságunkra és kifosztottságunkra emlékeztető törvényjavaslat fekszik az igen tisztelt Ház előtt. A kíméletlen trianoni békeszerződés, nem tekintve a természeti adottságokat és figyelmen kívül hagvva a szakszerűségnek legelemibb követelményeit is, igen gyakran hihetetleneknek látszó helyzeteket teremtett a csonka ország határainak megállapításánál. Színmagyar falvakat szelt ketté az új határvonal, gazdákat választott el ., néhány ölnyi távolságra fekvő gazdaságuktól, j ipari és mezőgazdasásn telepeiket fosztott meg természetes piacaiktól és fordítva: egész országrészeket f osztott meg az őket ellátó és népfeleslegeiket foglalkoztató, azoknak kenyeret adó ipari és mezőgazdasági centrumoktól. Szinte tervszerűen kerülte a békeszerződés j természetes és védhető határok megáUapítá- I sát és szinte tervszerűen igyekezett megfosztani j a csonka hazát mindazoktól az energiaforrásoktól, amelyek annak életképességét lettek volna hivatva biztosítani. Az ország területének és lakosságának körülbelül kétharmada került idegen fennhatóság alá. Erdeink fahozaniánafc körülbelül hétnyolcadát, szén kincseinknek kétharmadát, vizierőinknek 95%-át, vasútvonalainknak 60%-át veszítettük el... (Zaj a középen.) Elnök: A képviselő uraktól csendet kell kiérnem. Ez vonatkozik Fábián Béla képviselt) úrra is! Petainek József előadó: ... és a háború utáni imagyair kormányoknak egyik Iegnagyoblb és legeiéibe vágóbb feladatuk éppen az volt, hogy a 'békeszerződés által teremtett lehetetlen és képtelen helyzeteket szabályozzák a jog és a gazdasági élet követelményeinek megfelelőéin. Ilyen rendező munkát végez a szőnyegen levő törvényjavaslat' iis, ' amely az Aradi ós Csanádi Egyesült Vasutak Részvénytársaság Magyarország területén maradt vonalainak üzemben tartására alakult Szeged—Csanádi Vasút Részvénytársaságról szól. Ez a va^út is osztozott a trianoni sorsiban, amennyiben pontosan az onmág területű megcsonkításának számarányában 400 kilométer hosszú vonalíhoszszának pontosan kétibartmiada került román^ területre s osaik egyharmad része, 135 kilométer maradt magyar területen. Ennek ; folytán a vasút jogviszonyai lényeges rendezésre szorultak mind Románia felé, de befelé vasúti és va^ gyón jogi szempontból egyaránt. Románia felé a rendezés 1926-ban meg is történt és a vonatkozó egyezményt az 1927. évi 705. számú kormányrendelet életbe is léptette. , ^ ; Ez az egyezmény egyebek között úgy iaitézkedett, hogy a vasút Magyarországon maradt részének üzemvitelére a Szeged—Csanádi Vasút Részvénytársaság alakult meg, amely egyelőre a régi engedélyokirat alapján tműköülése 1937 december 14.-én, kedden. dött. Ezzel egyidejűleg megindultak a belterületre vonatkozó szabályozás munkálatai is és. a magyar kormány a vonatkozó törvénytervezetet először 1931-ben, majd 1934-lben ismételten a parlament elé terjesztette. A parlament illetékes r szakbizottságai mindkét esetben megtárgyalták a törvényjavaslatot, általánosságban es részleteiben el is fogadták, a javaslat azonban a plénum elé egyik esetben sem kerülhetett, mivel mindkét esetben a plenáris tárgyalás előtt a Ház feloszlott. így most harmadízben kerül az országgyűlés elé ez a törvényjavaslat. Tisztelt Ház! Felvetődhetik a kérdés, vájjon miért vaoi szükség ennek a törvényjavaslatnak törvényhozási rendezésére és nem lehetne-e ezt a kérdést rendeleti úton szabályozni! Két oka is van annak, hogy törvényhozási intézkedésre van szükség. Az egyik az, hogy a helyiérdekű vasutak alapítására vonatkozó 1880. évi XXXI. te. és az ezt novellárisan módosító 88. évi IV. te. kimondottan új alapításokra vonatkoznak ós a közismert kedvezményeket is kimondottan csak új alakulások részére biztosítják. Mivel a vasút magyar területen maradt részének anyagi viszonyai feltétlenül szükségessé tették ezeknek a kedvezményeknek biztosítását és imlivel a régi törvény alapján^ ezeket a részére biztosítani nem lehetett, törvényhozási intézkedésre volt szükség. A másik ok, amely törvényes rendezést kívánt, az volt, hogy a régi vasútra vonatkozólag még mindig két törvény van életben, nevezetesen az 1893. évi X. te., amely az eredeti aradi vasutaknak és a csanádi vasutaknak egységesítéséről szólt, továbbá az 1910. évi XII. te., amely a már egyesített vasutak engedélytartamának, valamint adó- és illetékkedvezményei határidejének egységesítésiét tárgyalta. Mivel mindkét törvény még a mai napig is életben volt, ezeknek hatályon kívül helyezéséről isi törvényhozási úton kellett gondoskodni. A kereskedelem és közlekedésügyi miniszter úr, illetőleg a imiinisztórium vezetésével meghízott iparügyi miniszter úr által benyújtott háromszakaszos törvémy ezeket a kívánalmakat igyekszik rendezni. Nevezetesen az 1. §. hatályon kívül helyezi az előbb említett két régi törvényt, továbbá felhatalmazást ad a kormánynak, hogy az új vasút részére új engedélyokmányt adjon ki. A 2. § biztosítja az új vasutak részére egyébként biztosított i'lletékikedvez(ményeket, 'még pedig mind a rész vén ykilbocsátásra, mind a szerződéskötésekre vonatkozóan. A 3. § a hatálybalépésire és a yégrebajtsára vonatkozólag tartalmaz intézkedéseket. Természetesen kezdettől fogva felmerült az a gondolat, hogy a magyar állam, amint azt imár más esetekben is megtette, ezt a vasutat megváltsa, azonban a vasút közismert anyagi helyzete nem tette kívánatossá, hogy^ez a megváltás megtörténjék; ezért ez a kérdési lekerült a napirendről. Mivel szerény és rövid ismertetésemből nyilvánvaló, hogy ezt a törvényjavaslatot a szükség és kényszer szülte, ezért mély tisztelettel kérem az igen tisztelt Házat, méltóztassék í ezt a törvényjavaslatot általánosságban és i részleteiben is elfogadni. Bátor vagyok azonban, igen tisztelt Ház, annak az igaz magyar szívből eredő reményemnek kifejezést adni, hogy í mint a trianoni békeszerződés, úgy ez a törI vény sem lesz hosszú életű, hanem a nemzetek