Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-260

232 Az országgyűlés képviselőházának 26' országgyűlési képviselő főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított az »Űj Magyarság« című politikai napilap 1937. évi április hó 13. napján kiadott 82. számában megjelent »A pápai beszéd« feliratú cikk tartalma, de különösen aninak egyes megjelölt kitételei miatt. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgálhatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Miiotay István országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az. összeiüggés nevezett képviselő személye és a vélelme!zetlt bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak^ hogy íViiiotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnöü:: Méltóztatnak a javaslatot elfogadni? (Alföldy Béla szólásra jelentkezik,) Alföldy Béla képviselő urat illeti a szó. Alföldy Béla: T. Ház! A képviselőház mentelmi bizottságának javaslatával szemben ellenjavaslatot vagyok kénytelen tenni és arra kérem a t. Házat, hogy Miiotay István képviselő úr mentelmi jogát ebbdn az ügyben ne függessze fel. (Esztergályos János:'Miért?) Bn »A pápai beszéd« című eikkben, amelyet jól Ismerek, semminemű sajtó útján elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés vétségét fennforogni nem látom, ezért tisztelettel kérem, ne méltóztassék ebben az ügyben felfüggeszteni a képviselő úr mentelmi jogálti (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a hiatározaiÖiozatal. Felteszem a, kérdést, méltóztatnak-e az előadói javaslatot magúikévá tenni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadói javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház többsége az előadó úr javaslatával szemben Alföldy Béla képviselő úr előterjesztésének megfelelő döntést hozott. Ezzel az összes mentelmi ügyeket, amelyek a napirenden szerepeltek, letárgyaltuk. Mielőtt áttérnénk napirendünk következő tárgyára, az ügyvédi meghatalmazásról szóló törvényjavaslat tárgyalására, a házszabályok 142, §-ának 3. pontja alapján bejelentem a t. Háznak, hogy az igazságügyminiszter úr hoz* zám intézett levelében az ügyvédi meghatalmazásról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára dr. Némethy László miniszteri titkár urat miniszteri megbízottként bejelentette. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Következik az ügyvédi meghatalmazásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 510, 517.) Krüger Aladár képviselő urat, mint előadót illeti a szó. Krüger Aladár: T. Képviselőház! (Hattjuk! Halljuk!) A most napirendre tűzött, az ügyvédi meghatalmazásiról szóló törvényjavaslat eredete még az 1930 : XXXIV. te. idejére nyúlik vissza. Már akkor tisztán állott ugyanis, hogy az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézeteknek rendkívüli támogatásra van szüksége. Mindazok a szép 1. ülése 1937 december 3-án, pénteken. i számítások és alapos elgondolások, amelyek az j 1908 : XL. Itc. alapját képezték, az inflációs j pénzügyi politika következtében teljesen felbo| rultak. Az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíj intézet[ nek hadikölcsönkötvényben volt 6,640.040 koroj nája, egyéb fixkamatozású papírokban 6,578.260 j koronája, vagyis összesen 13,219.300 korona va' gyona, amely összeg az infláció folytán teljesen értékét veszítette, úgyhogy az állami pénzügyi egyensúly helyreállítása alkalmával egészen újból kellett felépíteni az ügyvédi nyugdíjintézetet. Közben újabb szükségletek

1 is jelentkeztek, árvák, özvegyek, munkaképtelenné vált ügyvédek és az a nyomorsúágos helyzet állott elő, hogy egy ilyen ellátásra jogosult részére az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet 420 pengőt, majd később 510 pengőt tudott mindössze folyósítani, amely összeg megfelel egy állami rendszerű kisegítő szolga nyugdíjának, húsz évnél kevesebb szolgálat után; 40 évi szolgálat után a;z állami rendszerű kisegítő szolga jóval magasabb nyugdíjat kap. Később azután sikerült ezt az összeget az ügyvédi kar áldozatkészségéből felemelni anynyira, hogy ma az ügyvéd-özvegyek 600 pengőt kapnak egy évre, a munkaképtelen ügyvédek pedig 720 pengőt. A legszerényebb kívánság, hogy a nyugdíjasnak, ha felesége van, a felesége után is és ha ellátásra szoruló gyermeki vannak, a gyermekek után is valami minimális, mondjuk, fejenként 120 pengő évi külön nyugdíjsegélyt folyósíthassanak s az ellátást az egész vonalon felemeljék valamivel. Ezek a meggondolások vezették a törvényhozást, amikor az 1930=XXXIV. te. 142. §-ában a következőket rendelte (olvassa); »Minden ügyvédi meghatalmazáson a rendes okirati illeték mellett a forgalomban lévő kincstári bélyegektől elütő különbélyeggel ügyvédi jóléti hozzájárulást kell leróni. Ennek költségét az ügyvéd saját felének terhére fel nem számíthatja és ez a pervesztes fél terhére sem állapítható meg. E hozzájárulásból befolyó jövedelmet az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet az 1908:XL. tc.-ben meghatározott ellátások kiegészítésére és egyéb segélyezési célokra fordítja, Az ügyvédi jóléti hozzájárulás összegét, valamint lerovásának és kezelésének részletes szabályait az igazságügyminiszter a pénzügy miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg. A jóléti hozzájárulás a meghatalmazásokra megszabott okirati illeték egynegyedrészénél nagyobb összegben nem állapítható meg.« A mai szükségletre vonatkozólag jellemző az, hogy 1937-ben csak az október 31-ig folyósított ellátások összege 646.409*46 pengőt tett ki. Ellátásban részesült 964 özvegy, 24 árva, 132 munkaképtelen ügyvéd, 56 ellátásról lemondott munkaképtelen ügyvéd, 15 hadiözvegy, összesen 1191 egyén. Ha most figyelembe méltóztatnak venni azt a számot, amelyet az előbb mondottam, hogy 1937 október 31-ig 646.409*46 pengő folyósíttatott, ennek fedezeti része a következőképpen áll. Elő van irányozva az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet költségvetésében a tagok hozzájárulásából 680.000 pengő bevétel. Ez látszólag fedezné a szükségletet, ez azonban csak az előirányzat, mert ezzel szemben például a 1933-ban be nem folyt hátralékok 1,390.811 "22 pengőt s még 1936 december