Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-260

232 Az országgyűlés képviselőházának 26' országgyűlési képviselő főmagánvádló felje­lentésére büntető eljárást indított az »Űj Ma­gyarság« című politikai napilap 1937. évi ápri­lis hó 13. napján kiadott 82. számában megje­lent »A pápai beszéd« feliratú cikk tartalma, de különösen aninak egyes megjelölt kitételei miatt. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgálhatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Miiotay István országgyűlési kép­viselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az. összeiüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme!­zetlt bűncselekmény között nem kétséges, zak­latás esete nem forog fenn, javasolja a t. Kép­viselőháznak^ hogy íViiiotay István országgyű­lési képviselő mentelmi jogát ebben az ügy­ben függessze fel. Elnöü:: Méltóztatnak a javaslatot elfogadni? (Alföldy Béla szólásra jelentkezik,) Alföldy Béla képviselő urat illeti a szó. Alföldy Béla: T. Ház! A képviselőház men­telmi bizottságának javaslatával szemben ellen­javaslatot vagyok kénytelen tenni és arra ké­rem a t. Házat, hogy Miiotay István képvi­selő úr mentelmi jogát ebbdn az ügyben ne függessze fel. (Esztergályos János:'Miért?) Bn »A pápai beszéd« című eikkben, amelyet jól Ismerek, semminemű sajtó útján elkövetett rá­galmazás vagy becsületsértés vétségét fenn­forogni nem látom, ezért tisztelettel kérem, ne méltóztassék ebben az ügyben felfüggesz­teni a képviselő úr mentelmi jogálti (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a hiatározaiÖiozatal. Felteszem a, kérdést, méltóztatnak-e az elő­adói javaslatot magúikévá tenni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elő­adói javaslatot elfogadják, méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház több­sége az előadó úr javaslatával szemben Alföldy Béla képviselő úr előterjesztésének megfelelő döntést hozott. Ezzel az összes mentelmi ügyeket, amelyek a napirenden szerepeltek, letárgyaltuk. Mielőtt áttérnénk napirendünk következő tárgyára, az ügyvédi meghatalmazásról szóló törvényjavaslat tárgyalására, a házszabályok 142, §-ának 3. pontja alapján bejelentem a t. Háznak, hogy az igazságügyminiszter úr hoz* zám intézett levelében az ügyvédi meghatalma­zásról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tar­tamára dr. Némethy László miniszteri titkár urat miniszteri megbízottként bejelentette. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Következik az ügyvédi meghatalmazásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 510, 517.) Krüger Aladár képviselő urat, mint előadót illeti a szó. Krüger Aladár: T. Képviselőház! (Hattjuk! Halljuk!) A most napirendre tűzött, az ügyvédi meghatalmazásiról szóló törvényjavaslat eredete még az 1930 : XXXIV. te. idejére nyúlik vissza. Már akkor tisztán állott ugyanis, hogy az Ügy­védi Gyám- és Nyugdíjintézeteknek rendkívüli támogatásra van szüksége. Mindazok a szép 1. ülése 1937 december 3-án, pénteken. i számítások és alapos elgondolások, amelyek az j 1908 : XL. Itc. alapját képezték, az inflációs j pénzügyi politika következtében teljesen felbo­| rultak. Az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíj intézet­[ nek hadikölcsönkötvényben volt 6,640.040 koro­j nája, egyéb fixkamatozású papírokban 6,578.260 j koronája, vagyis összesen 13,219.300 korona va­' gyona, amely összeg az infláció folytán telje­sen értékét veszítette, úgyhogy az állami pénz­ügyi egyensúly helyreállítása alkalmával egé­szen újból kellett felépíteni az ügyvédi nyug­díjintézetet. Közben újabb szükségletek 1 is jelentkeztek, árvák, özvegyek, munkaképtelenné vált ügyvé­dek és az a nyomorsúágos helyzet állott elő, hogy egy ilyen ellátásra jogosult részére az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet 420 pengőt, majd később 510 pengőt tudott mindössze folyó­sítani, amely összeg megfelel egy állami rend­szerű kisegítő szolga nyugdíjának, húsz évnél kevesebb szolgálat után; 40 évi szolgálat után a;z állami rendszerű kisegítő szolga jóval ma­gasabb nyugdíjat kap. Később azután sikerült ezt az összeget az ügyvédi kar áldozatkészségéből felemelni any­nyira, hogy ma az ügyvéd-özvegyek 600 pen­gőt kapnak egy évre, a munkaképtelen ügy­védek pedig 720 pengőt. A legszerényebb kí­vánság, hogy a nyugdíjasnak, ha felesége van, a felesége után is és ha ellátásra szoruló gyermeki vannak, a gyermekek után is valami minimális, mondjuk, fejenként 120 pengő évi külön nyugdíjsegélyt folyósíthassanak s az ellátást az egész vonalon felemeljék valamivel. Ezek a meggondolások vezették a törvény­hozást, amikor az 1930=XXXIV. te. 142. §-ában a következőket rendelte (olvassa); »Minden ügyvédi meghatalmazáson a rendes okirati illeték mellett a forgalomban lévő kincstári bélyegektől elütő különbélyeggel ügyvédi jóléti hozzájárulást kell leróni. Ennek költségét az ügyvéd saját felének terhére fel nem számít­hatja és ez a pervesztes fél terhére sem ál­lapítható meg. E hozzájárulásból befolyó jöve­delmet az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyug­díjintézet az 1908:XL. tc.-ben meghatározott ellátások kiegészítésére és egyéb segélyezési célokra fordítja, Az ügyvédi jóléti hozzájárulás összegét, valamint lerovásának és kezelésének részletes szabályait az igazságügyminiszter a pénzügy miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg. A jóléti hozzájárulás a meghatalmazá­sokra megszabott okirati illeték egynegyed­részénél nagyobb összegben nem állapítható meg.« A mai szükségletre vonatkozólag jellemző az, hogy 1937-ben csak az október 31-ig folyó­sított ellátások összege 646.409*46 pengőt tett ki. Ellátásban részesült 964 özvegy, 24 árva, 132 munkaképtelen ügyvéd, 56 ellátásról lemon­dott munkaképtelen ügyvéd, 15 hadiözvegy, összesen 1191 egyén. Ha most figyelembe méltóztatnak venni azt a számot, amelyet az előbb mondottam, hogy 1937 október 31-ig 646.409*46 pengő folyó­síttatott, ennek fedezeti része a következőkép­pen áll. Elő van irányozva az Országos Ügy­védi Gyám- és Nyugdíjintézet költségvetésé­ben a tagok hozzájárulásából 680.000 pengő be­vétel. Ez látszólag fedezné a szükségletet, ez azonban csak az előirányzat, mert ezzel szem­ben például a 1933-ban be nem folyt hátralé­kok 1,390.811 "22 pengőt s még 1936 december

Next

/
Oldalképek
Tartalom