Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-260

212 Az országgyűlés képviselőházának 2í Következik az 1. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa az 1. és 2, §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részletekben is letárgyalta. Harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatomnál fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság 415. számú jelentésének tárgyalása Sulyok Dezső képviselő úr mentelmi ügyében. Huszovszky Lajos képviselő urat, mint előadót illeti a szó. (Rassay Károly: Mit vétett szegény ?) Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A győri kir. főügyészség Sulyok Dezső országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a pápai kir. büntető járásbíróság megkeresése szerint vitéz Draskóezy István ny. altábornagy és társai pápai lakosoik rágalmazás vétsége miatt viszonvádat emeltek a főmagánvádló Sulyok Dezső országgyűlési képviselő ellen a B. 7.400/1936. szám alatt előterjesztett feljelentésében szereplő következő tényállítások és kifejezések miatt: -Aljas indokból, mert ezzel egyrészt ügyvédi exisztenciamat akarták aláásni.« »Az egyik cél tehát a megélhetésem alapját képező ügyvédi iroda diszkreditálása és rosszhírbe hozása volt. Másrészt mint országgyűlési képviselőnek és kezdő politikusnak ilyen irányú pályáinál akarták kettétörni.« ». .. egy magát Nemzeti Egység Szervezetének nevező alakulás ezen megtévesztő névvel visszaélve és a jóhiszemű közönségben azt a tévhitet támasztva, hogy talán valamely nagyobb hatóságot vagy hasonlót jelent, helyzetét arra használja fel, hogy másokról rágalmakat terjeszt és valótlan, megbélyegző tényeket híreszteld A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző rágalmazás vétségének, tényálladéki elemei állapíthatók meg. A^ bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között' nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Sulyok Dezső országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze felElnök: Drobni Lajos képviselő urat, mint a kisebbségi vélemény előadóját illeti a szó. A képviselő úr azonban nincs jelen. Kíván vajaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni^ senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyben a bizottság javaslatát elfogadni, szemben a kisebbségi véleménnyel? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, vagyis Sulyok Dezső képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben felfüggesztette. Következik^ a mentelmi bizottság 416. számú jelentésének tárgyalása ugyancsak Sulyok Dezső képviselő úr mentelmi ügyében. Huszovszky Lajos előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Sulyok Dezső országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság Jurcsek Béla országgyűlési képviselő főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Magyarság« című politikai napilap '. ülése 1937 december 3-án, pénteken. 1936. évi szeptember hó 5. napján kiadott 203. számában a »Nemzetirányítás« fő- és »(Levél Darányi Kálmánhoz)« alcím alatt megjelent cikk tartalma, de különösen annak Ikövetkező kitételei miatt: ' »Jurcsek Béla elment egyik kliensemhez és tudva, hogy az illető politikailag a Nep.-hez tartozik és van veszíteni valója, élénk szemrehányást tett neki azért, hogy ügyeinek vitelével még mindig engem bíz meg és ezzel módot ad nekem arra, hogy anyagi helyzetem független legyen a Nep.-től és szabadon folytathassam kritikámat a Nep. dolgait illetően.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő saitó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlani közlemény szerzője Sulyok Dezső országgyűlési képviselő, ezért a vád tárgyává tett hírlapi közleményért nevezett képviselőt, mint szerzőt terhelj a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkfizett

% az összefüggés nevezett iképviselő személye és a, vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog

1 fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Sulyok Dezső országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a mentelmi bizottsági jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyben a bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, vagyis Sulyok Dezső képviselő úr mentelmi jogát ez ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 417. számú jelentésének tárgyalása Drozdy Győző képviselő úr mentelmi ügyében. Huszovszky Lajos előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőházi A budapesti kir. főügyészség Drozdy Győző országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a pestvidéki kir. törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő. ellen Cseresznyés Aladár tárj lakos főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Magyar Gazda« című időszaki lap 1936. évi június hó 28. napján kiadott 22. számában megjelent »Szégyene az ellenzéknek, hogy Ivádyval nem tudott értéket szembeállítani!«, továbhá »Pásztói kqrtesvers« és végül »Pásztói kortesversek« feliratú cikkek tartalma, de különösen azoknak következő kitételei miatt: »Majd vitéz Ágasváry Lajos, a pásztói polgári iskola igazgatója hangoztatta, hogy az ellenzék ennél a választásnál máris szomorúan levizsgázott. Valóságos szégyene a baloldalnak, — úgymond — hogy egy olyan országos nagyságú és jelentőségű politikussal, hivatott államférfiúval szemben, mint amilyen Ivády Béla, nem tudott egyetlenegy értéket szembeállítani és kénytelen megelégedni egy helyi akarnokkal, aki a kerületben minden tekintetben levizsgázott.« A cikkek egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 2. §-ába ütköző, a 4. § 2. bekezdése szerint minősülő sajtó