Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet • 1937. november 17. - 1938. február 25.

Ülésnapok - 1935-258

158 Az országgyűlés képviselőházának 258, árvízkárokat okozott, amelyek a gazdasági kultúrát is veszélyeztetik és azon a vidéken az ottlakó népességnek egyéb vonatkozásban is jelentékeny károkat okoz. Meg kell állapí­tanom azonban, hogy ezek az árvízkárok nem­csak a Hernád szabályozatlan voltának tulaj­doníthatók, hanem — amint a képviselő úr is koncedákii fogja — aizzal magyarázható, hogy az utóbbi idők időjárása rendkívül csapadékos. Meg kell állapítanom továbbá azt, hogy a Hernád nem tartozik az állami szabályozás alá eső folyók közé, hanem abba a kategóriába tartozik, amelyet mi a »nem állami szabályo­zás alá eső folyók« elnevezés alatt ismerünk. Amennyiben^ az utóbbi helyzet az irányadó a kérdés elbírálásánál, meg kell állapítanom azt is, hogy a szabályozási munkálatok a ma­guk egészében az állami költségvetés terhére nem vállalhatók, semmi akadálya nincs azon­ban annak, hogy az 1931 :XV. tc.-ben megálla­pított módon az érdekeltség megfelelő támoga­tásban részesüljön. A magam részéről szívesen kilátásba helyezem, hogy a költségvetési le­hetőségekhez képest adott esetben ezt a támo­gatást meg is fogjuk adni. (Helyeslés.) Ami most már a tervek elkészítését illeti, a képviselő úr által felhozottakra legyen sza­bad annyit megjegyeznem, hogy már az utóbbi időkben intézkedtünk aziránt, hogy a mis­kolci kultúrmérnöki hivatal egy-két munka­erővel megerősíttessék. Amennyiben a közel­jövőben a vízügyi műszaki személyzet kiegé­szítése lehetővé válik, remélem, hogy ez a le­hető legrövidebb időn belül megtörténhetik és a miskolci kultúrmérnöki hivatal személyze­tének további erősítést fogunk adni, ami le­hetővé fogja tenni azt, hogy a Hernád folyó szabályozási tervei minél előbb és véglegesen elkészüljenek. A szabályozási tervek birtoká­ban — ismételten utalok rá — meglesz a le­hetőség arra, hogy az 1931 :XV. tc.-ben szabá­lyozott módon a támogatást az érdekelttségnek rendelkezésre bocsássuk és esetleg a jövő évi költségvetés tárgyalásánál gondoskodni fogunk arról, hogy amennyiben a pénzügyi lehetősé­gek ezt megengedik, erre a célra az eddiginél nagyobb összegek is vétessenek fel. Tisztelettel kérem a Házat, méltóztassék válaszomat tudomásulvenni. (Helyeslés a jobb­oldalon é$ a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Farkasfalvi Farkas Géza: T. Képviselő­ház! Nagyon szerettem volna, ha az államtit­kár úr egy kicsit határozottabb választ adott volna. (Marsehall Ferenc földmívelésügyi ál­lamtitkár: Pénzügyi nehézségek vannak!) En rámutattam a forrásokra. Nem tartom helyes­nek, hogy másutt öntözésekre óriási összege­ket fordítsanak addig, amíg nem tudjuk ezt a vidéket megmenteni az árvizektől. En nagyon kérem, hogy azt a jóindulatot, amely a mi­niszter úrban és az államtitkár úrban meg­van, használják fel arra, hogy csinálják meg ezt a Hernád-szabályozást múlhatatlanul. En hiszem, hogy ha akarják, ez meglesz^és ebben a reményben elfogadom az államtitkár úr vá­laszát. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a földmíve­lésügyi államtitkár úrnak a miniszter úr nevé­ben az interpellációra adott válaszát tudomá­sul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. ülése 1937 december l-én, szerdán. Következik Eonkáy Ferenc (képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a' jegyző urat, szíveskedjék az in­terpelláció szövegét felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa): »Interpelláció a magyar királyi földmívelés­ügyi miniszter úrhoz a Sajó áradása által okozott kártételek ügyében. Van-e tudomása a földmívelésügyi mi­niszter úrnak arról, hogy a Sajó a megszállt területen ^ végzett mértéktelen erdőpusztítás következtében az utóbbi években állandóan növekvő árvízzel árasztja el GÖmör és Borsod megyék .sajóvölgyi részét, minek következmé­nye,, hogy úgy az ipartelepek vasútvonalain, mint a földmíveléssel foglalkozó lakosság va­gyonában évről-évre fokozódó károk jelent­keznek? Hajlandó-e a miniszter úr a Sajó szabá­lyozása tárgyában megfelelő intézkedéseket tenni ?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Ronkay Ferenc: T. Ház! Interpellációm megkezdése előtt felhasználom az alkalmat arra, hogy pártom nevében visszautasítsam Sulyok képviselő úrnak az elhalt miniszter­elnök úr személyével kapcsolatos kijelentését. (Helyeslés jobbjelöl.) Néhai Gömbös Gyula el­halt miniszterelnök a magyar történelem alak­jainak a sorába lépett és odaát a túlvilágról nincs alkalma arra, hogy védekezzék ilyen támadás ellen. (Úgy van! Ügy van! a jobbolda­lon.) Méltánytalan volt a képviselő úrtól az, hogy pártunkból való kilépését az elhalt mi­niszterelnök tír személyének támadásával kap­csolta össze, (ügy van! Ügy van! a jobbolda­lon.) Most pedig áttérek interpellációmra. In­terpellációm szorosan egybekapcsolódik Far­kas Géza képviselőtársam felszólalásával, amennyiben ugyanabban az időpontban, ami­kor a Hernád is kiáradt, november 13-án, egy háromnapos eső után olyan árviz árasztotta el a Sajó völgyét, Gömör és Borsod megyének a Sajó völgyében fekvő részét, amilyen árvízre 60 évi vízrajzi feljegyzések adatai szerint még soha példa nem volt. Ennek az árnak okai a trianoni határokon túl keresendők és szilárd nézetem az, hogy ezeknek az okoknak minél előbb egy szigorú, pártatlan és erélyes szak­értői vizsgálat tárgyát kell képezniök. T. Ház! Az ezidei tavasz folyamán március hóban a hóolvadás alkalmával már ízelítőt ka­pott a Sajó völgye egy ilyen árvízből, amely árvíz azonban akkoriban meg sem közelítette azt, amely legutóbb, most november hó folya­mán egy háromnapos eső következtében érte a Sajó völgyét. A meglevő gátak, amelyek Bán­révétől kezdve Putnokig vonulnak, nem vol­tak képesek felfogni ennek az árvíznek töme­gét, mert az ár az áryízgátak felső korona­magasságán 30 centiméterrel emelkedett túl. Az ármagasság kulminációjának idején, no­vember 13-án Bánrévén 415 centimétert tett ki, mennyisége pedig ugyancsak a kulmináció idején másodpercenkint 450 köbméter vizet je­lentett. Ez olyan hallatlan vízmennyiség, ami­lyenre még nem volt példa a Sajó völgyében és éppen ezért a sajóvölgyi lakosság mélysé­ges aggodalommal néz a jövő elé. Amikor ezeknek az aggodalmaknak kifeje­zést adok, azzal a kéréssel fordulok a földmí­velésügyi kormányhoz, hogy méltóztassék ez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom