Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-238

'54 Az országgyűlés képviselőházának 23 8. illése 19$7 június 25-én, pénteken. káros következménye és ugyanaz a hatása lesz, mint annak volt, amikor azt mondották, hogy a paraszt nem érett a titkos választójogra. T.Képviselőház ! A harmadik dolog, amely miatt ezt a törvényjavaslatot elvi okokból egyáltalában nem fogadhatom el, az, amit Bródy Ernő igen t. képviselőtársam a tegnapi nap folyamán részletesen kifejtett. A javaslat egy •kerettörvényjavaslat. Semmi szín alatt és semmi esetre sem járulhatok hozzá ahhoz, hogy olyan nagy nemzeti értékek, amilyenek itt szóban forognak, kerettörvény útján szabályoztassanak és a miniszter hatáskörébe adassanak. Itt nem csip-csup dolgokról, nem apró-cseprő dolgokról van szó, hogy azt mondja a parlament: jól van, te miniszter, csináld meg a te belátásod szerint. Itt nagy nemzeti érdekekről van szó, millió munkásról és milliónyi munkabérről, az egész nemzeti termelés alakulásáról van szó, ami semmi szín alatt sem függhet egy miniszternek az álláspontjától, a miniszter jó szociális gondolkodásától, vagy pedig szőrösszívű, csáklyás mivoltától. (Derültség.) Ki biztosít bennünket arról, hogy holnapután nem egy csáklyás miniszter ül-e ott, nem pedig egy szociálisan gondolkodó miniszter, ki biztosít bennünket arról, hogy nem egy olyan kormány ül-e ott, amelynek a szelleme az lesz, mint amely eb-' ben a 2. §-ban van, amely kiveszi a legnagyobb dolgozó réteget ennek a törvényjavaslatnak a szabályczása alól? Akkor hiába lesz a kormánynak bármilyen felhatalmazása, mert ha egy retrogád, egy maradi, egy antiszociális kormány kerül oda a kormányzatra, akkor ennek a törvénynek abszolúte semmi hatása sem lesz. A miniszter úr valószínűleg azon az állásponton van, —• hiszen ki is fejezte — hogy nem lehet a törvényben részletesen szabályozni azokat a dolgokat, amelyekre itt a miniszter felhatalmazást kap. En elismerem azt, hogy nem lehet azokat a törvényben 'szabályozni, ez azonban nem jelenti azt, hogy rendeleti szabályozást biztosítsunk a kormányzat részére, nem jelenti azt, hogy olyan felhatalmazást adjunk a kormányzatnak, mint amilyen a 7. §-ban van, ahol azt mondja a javaslat, hogy az illetékes miniszter a munkaadók és munkavállalók meghallgatása után határozza meg. hogy hol, milyen termelési vagy foglalkozási ágban kell megállapítani a legkisebb béreket és az Illetékes miniszter a legkisebb munkabérek megállapítása céljára megfelelő szervezetet létesít. A 8. §. szerint pedig az illetékes miniszter határozza meg azt, hogy 'meddig maradjanak hatályban a megállapított munkabérek, a miniszter azokat hatályon kívül helyezheti. ',. Tehát mindent a miniszter csinál, ő állapítja meg, hogy hol lehet a legkisebb munkabérek tekintetében rendelkezni, ő hozza össze a múnkabérmegállapító bizottságot, ő helyezi hatályon kívül a megállapított munkabéreket, szóval valóságos gazdasági diktatúrát gyakorol az összes munkaviszonyok felett. Ily imódon természetesen a miniszter gondolkozásának, a miniszter esetleges álláspontjának van kiszolgáltatva az egész gazdasági rend. Mélyen t. Ház! Lehetne ezt másképpen is megoldani, a magyar alkotmány szellemében. Elismerem azt, hogy a törvényeknek, a jogszabályoknak alkalmazkodniok kell a viszonyokhoz, nézetem szerint azonban be kell tartani az alkotmányos szellemet is. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: A miniszter felelős!) Igen, felelős, de tudjuk, a gyakorlatban nagyon gyakran tapasztaljuk, hogy ez a felelősség milyen mértékben érvényesül ugyanakkor, amikor kormányzati rendelkezések utólag mutattatnak be a parlamentnek, ugyanakkor, amikor módosításaink és javaslataink a parlamenti tárgyalás során soha vagy a legritkább esetben vétetnek csak figyelembe. Sajnos, én még fiatal képviselő vagyok, én még nem értem meg, de azt hiszem, az öregebb képviselők sem érték még meg azt, hogy minisztert felelősségre vontak volna ebben a parlamentben. (Malasits Géza: Szóval igen! — Bornemisza Géza iparügyi miniszter: A miniszter megbukott!) En az egyetlen helyes megoldásnak azt tartanám» ha érvényesítenék a magyar alkotmány önkormányzati elvét és azt, hogy a bíróságnak biztosíttass ék a maga joga a magyar alkotmánynak megfelelően. A bíróság bizonyos tekintetben jogszabályalkotó szerv; törvényemik értelmében meg kell pontosan határozni a javaslatban, hogy milyen bizottságok alakuljanak, milyen ezeknek a hatásköre és ezek a bizottságok a gazdasági bíróságokkal karöltve mondják ki azokat a jogszabályokat, amelyekre nézve a megalkotandó törvény alapelveket tartalmaz. A végrehajtás a magyar alkotmány szerint mindig az Önkormányzati szerveken és mindig a bíróságokon nyugodott, és sohasem adták át a törvényalkotó hatalmat a kormányzat íkezébe. Ebben a javaslatban arról van szó, hogy milliós értékekről, milliónyi emberről, milliárdnyi gazdasági és termelési érdekekről a miniszter teljesen a saját belátása szerint határoz; meghallgatja az érdekelteket, meghirdeti a munkabéreket, de egyébként tetszése szerint állítja össze a bizottságokat. Ez olyan gazdasági diktatúrát biztosít a miniszternek, amit elfogadni nem lehet, mert a gazdasági életet nem szabad kitenni annak az esetlegességnek, hogy változván a miniszterek, változzanak az irányzatok is és ezzel esetleg már elért eredmények is elvesznek, vagy pedig olyan fejlődés következzék be, amelyet a gazdasági élet nem kíván meg. T- Ház! Ez a harmadik ok tehát az, amely miatt ezt a javaslatot nincs módomban elfogadni. Csak egy példával akarom illusztrálni, hogy ennek a törvényjavaslatnak szerkesztése mennyire nem helytálló, mennyire hirtelen került ide ez a javaslat, mennyire a kánikulában kényszerérett dolog ez az egész javaslat, melyet talán csak azért terjesztettek be, mert a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló javaslatot nem tudták idejében idehozni. ; A 12. §-ban részletesen fel van sorolva, hogy a miniszter rendeletben állapítja meg a munkavállalók egyes csoportjai részére a munkaviszony évközben való megszűnésének eseteit, az évenkénti fizetéses szabadság legrövidebb időtartamát, rendeletben állapítja meg, hogyan kell a szabadság szempontjából á szolgálati időt kiszámítani, továbbá azt, hogy a fizetéses szabadság legrövidebb időtartama miként emelkedik, azt, hogy miként kell a szabadságidő tartamára járó díjazást kiszámítani stb., vagyis a javaslat a kisebb jelentőségű dolgokra terjed csupán ki, ellenben a törvény gerincét képező bizottságoknak, így a munkabérbizottságoknak megalakítására, hatáskörére és működésére nézve egyetlen intézkedést sem tartalmaz, hanem ezt a jogot odaadja a miniszternek, intézkedjék, ahogyan akar. Ilyen felhatalmazást talán megadok Bornemisza Géza iparügyi miniszter úrnak, de nem adok meg egy esetleg