Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-253

Az országgyűlés képviselőházának 253. Két látszólag lényegtelen, szerintem azonban lényegbevágó kérdés volt még a vita során, amivel foglalkoizinunk kell. Az egyik atűz.hiaircosok (kórházi kedvezménye, a másik pedig a tűzharcois-otthoínok kérdése. A kórházi kedvezményt kiterjeszti egy folyó évi 'belügyminiszteri rendelet, amely az ápolási és .szállítási költségeket átalány terhére számolja el, abban az esetben, ha a fizetésre kötelezett legfeljebb ezer pengő értékű -ingatlan tulajdonosa és keresete a napszámot nem haladja meg. Ennek további kiterjesztését javasoltam, de ez végeredményében ismét az államra háramlott volna vissza, így egyelőre javaslatomra a mi~ ndszitertanáes 50.000 pengő póthitelt szavazott meg azért, hogy a tűzharcosokat ebből előnyben tudjuk részesíteni. A katonai kórházi ápolás gondolatát költségvetési sízempomitból vizsgálat tárgyává fogom tenni. Lényegében azonban úgy ezt a kérdést, az általános kórházi kezelés kérdéséti, mint a f tűzharcos-otthonok létesítésének kérdé;siôt az jérdekképviseleteken keresztül önsegély ezés útján és a társadalom széleskörű bevonásával vélem maid megoldani. A vasúti kedvezmények kérdését illetőleg az eddigi kedvezménynek a törvényjavaslatban foglalt kiterjesztését úgy kell értelmezni, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr évente bizonyos számú egy utazásra jogosító szabadjegyet bocsát rendelkezésre, amelyeiket konkréi intézkedéssel eleve méltányosan és könnyen hozzáférhetővé teszünk, a kérdés további méltányos rendezését pedig folyamatba tettük. Az aranyvitézségi érmesek számára viszont a kereskedelemügyi miniszter úr megadta a féláru jegyek váltására való jogosultságot, ezenkívül évente két —- egy-egy utazásra jogosító — szabadjegyet biztosít. (Helyeslés jobbfelől.) Mindezekkel a kérdésekkel kapcsolatban a legkülönbözőbb oldalról. így legutóbb a bizottsági tárgyalás és a parlament vitájának során is felbukkant mint fedezeti lehetőség a hadiváltság és a hadmentességi adó kérdése. Itt utalnom kell arra, hogy a hadiváltságot, mint egyszerű adót, az 1921, évi XIII. te. bevezette, de a végrehajtási utasításban annyi módosításon ment keresztül, hogy végül is bonyolultsága miatt végrehajthatatlanná vált ez az intézkedés. Ettől függetlenül 1924-ben hivatali elődöm a hadmentességi adót kívánta behozni, illetékes oldalról azonban a végrehajtás körülményessége miatt ehhez hozzájárulást kapni nem lehetett. Tulajdonképpen ezt kívánta pótolni a rokkantellátási adóról szóló 1925. évi XLVIII. te. A hadmentességi adó kérdésével az előkészítés alatt álló új véderőtörvény során fogunk foglalkozni. A tűzharcos egyenruha szerény kérdése nem tartozik a törvényjavaslatba, hanem a törvény alapján majd elkészülő alapszabályokba. Nem is térnék ki erre, ha a vita során ez a kérdés nem tért volna egy kissé a politika mezejére. Tisztázzuk tehát a fogalmakat. (Halljuk! Halljuk!) Tényleges állományú katonának sem egyenruhában, sem polgári ruhában a politika megnyilvánulásaiban semmiféle módon résztvennie nem lehet. (Helyeslés és taps a baloldalon.) A magam részéről semmi kétséget senkivel szemben nem hagytam eziránt. Ennek eddig nagyon határozottan érvényt szereztem és fogok is feltétlenül szerezni. (Helyeslés és taps a baloldalon.) Ezt az álláspontot érvényesítem akkor is, ha csak a politika látszatát is keltené fel valamely cselekedet. (Helyeslés.) De éppen ezért innen is vissza kell utasítanom ülése 1937 november 16-án, kedden. 459 azt a vádat, amelyet egy tényleges tiszttel szemben az egyik napilap felszínre vetett és amely beigazolást ebben az értelemben nem nyert, mert a legszigorúbb vizsgálat lefolytatása után kétségtelenül megállapítottuk, hogy a vád alaptalan. Megállapítottuk, hogy egy csendőrtiszt korábbi szolgálati tevékenysége közben jutott abba a helyzetbe, hogy politikai hátterű ügyben bizonyos megállapításokat volt kénytelen eszközölni, ott azonban egyéni politizálásról szó nem volt. A jövőben a magam részéről még az ilyen lehetőségnek is okvetlenül elejét fogom venni, (Helyeslés a baloldalon.) annyival is inkább, mert különben minden ilyen közlemény csak arra jó, hogy feleslegesen izgassa a közvéleményt, ami a mai amúgy is érzékeny hangulatban nemcsak nem kívánatos, hanem 'egyenesen ártalmas is. A nyugállományú és szolgálatonkívüli yiszonybeli egyéneket, elsősorban tiszteket^ ^állampolgári jogaik és ikötlességeik teljesítéséiben a gyakorlatban semmikép nem korlátozom, kivéve, hogy azt egyenruhában nem tehetik és feltéve, hogy magatartásuk a tiszti állásról alkotott fogalommal nem jut, összeütközésbe. (Rassay Károly: Az alkotmányra letett esküvel!) E felett féltő gonddal őrködöm siha valaki ez ellen vét és ez tudomásomra jut, akkor ezt meg fogom torolni. Ebben a gondolatmenetben cselekedett — nagyon helyesen — az a nyugállományú tiszt, aki egy vidéki egyesülés elnökségéről lemondott azért, mert egy alkalommal az egyesület működésének^ módját nem tartotta elnöki tisztségével és a tűzharcos eszmével összeegyeztethetőnek. (Csoór Lajos: Itt volt a politika!) Végül a tűzharcos egyenruhánál okvetlenül megóvni kívánom annak a mindennapi politika fölé emelkedő honvédelmi jellegét, viszont semmi kifogásom sincs természetesen az ellen,, ha az egyenruhát ünnepélyes alkalmakkor hordják. (Helyeslés.) Ez azonban az érdekképviselet alapszabályaiba és nem a törvénybe tartozik. (Helyeslés.) A jelentős és a törvényjavaslattal szorosabb kapcsolatba hozható kérdések után a részletesebb és a távolabbeső kívánságokkal ma nem foglalkozom, bár azok között ^több határozottan életrevaló és -méltánylást érdemlő kívánságot láttam, amit feltétlenül érdemes a gyakorlatban érvényesíteni. T. Ház' Most még arról kell szólnom, hogy ígérgetések helyet a jövőben milyen úton vélem a tűzharcosok ügyét előbbre vinni. (Halljuk! Halljuk!) Az első és legszilárdabb út a törvény és annak végrehajtása-^ (Helyeslés.) Itt megismétlem azt. amit egy évvel ezelőtt egy. a hadigondozási törvénnyel kapcsolatos interpellációra adott válaszomban voltam bátor mondani, hogy nem

1 a törvény betűjében, hanem a végrehajtás szellemében van a törvény ereje. (Zaj és mozgás balfelöl. — Halljuk! Halljuk!) Ebből a célból már a honvédelmi minisztériumot úgy szervezem meg, hogy a hadviseltek ügyeit a központban egy kézben egyesítsem. (Cziriák Antal: Nagyon helyes!) Lefelé a lehető legegyszerűbb úton. elsősorban a katonai, azután a polgári közigazgatás felhasználásával, valamint a gazdasági és ipar felügyelők bevonásával érvényesítem a honvédelmi miniszter irányító és felügyeleti jogát. (Helyeslés.) Remélem, hogy ebben megértésre fogok találni. Ahol netalán nem találnék erre, ott meg fogom értetni magamat. (Helyeslés és 68*