Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.
Ülésnapok - 1935-237
Az országgyűlés képviselőházának 23 7. deletet, akkor kiváltja munkásai számára az iparigazolványt és mint önálló iparosokat dolgozatja őket. Egyszerűen azt mondja, hogy neki most ötlete támadt, ihogy önálló iparosokkal dolgoztasson. Ezeket az önálló iparosokat azután tetszés szerinti munkaidőben dolgozatja, — ha akarja 16 órát is — és tetszés szerinti munkabéreket fizet nekik, noha azok tulajdonképpen munkások, sőt azt lehet mondani, a munkásság alja, mert aki nem tud a maga jogainak érvényt szerezni, azt nem lehet más jelzővel illetni. Akadnak olyanok, akik önként belemennek ebbe s akadnak olyanok is, akik .bizonyos kényszerhelyzetben cselekszenek, nem tudnak védekezni ez ellen az eljárás ellen, féltik: a munkahelyüket, féltik a kis darabka száraz kenyerüket és így hagyják magukat csalni, segédkezet nyújtanak ahhoz, hogy megcsalja őket a munkaadó. (Kéthly Anna: Szociális dömping!) Az is megtörténik, hogy segédmunkásoknak minősítenek szakmunkásokat, akikre tehát a rendeletek nem vonatkoznak és akik az előbb említett körülmények következtében szintén segédkezet nyújtanak ehhez a csaláshoz. (Mozgás.) Elnök: Csendet kérek, t. Ház! Propper Sándor: így a rendeleteknek igen széles körben való betartása és végrehajtása nagy nehézségekbe ütközik. Akadnak azután olyan munkaadók is, akik röhögnek a dolgon és azt mondják munkásaiknak: tessék csak fel jelenteni, nyugodtan állok elébe s ne egy-két vagy öt büntetőparancsot hozzanak, hanem hozzanak mindjárt egész hónapra valót, mind ki fogom előre fizetni és vígan megszegem a rendeletet. Egy nagy üzemben, amely sok munkással dolgozik s amely nagy forgalmat ér el, nem játszik nagy szerepet az, ihogy a tulajdonos ezeket a bírságokat — a büntetőparancsok 1—2 vagy 5 pengőről szólnak — belekalkulálja az üzemköltségbe (Ügy van! u szélsőbaloldalon.), még néhány száz pengőt is könnyen belekalkulál, s közben szabadon és vigan megszegi a rendeleteket, törvényen kívüli állapotban van, s így jogtalan előnyökhöz és gazdagodáshoz jut. (Kéthly Anna: Felveszi a költségszámlára és leszámítja az adóalapból!) T. Képviselőház! Nem tartom lehetetlenségnek egy speciális bíróság kreálását ezeknek a kérdéseknek az elintézésére. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. —Kertész Miklós: Nem is lehet másképpen elintézni!) Hiszen látjuk, hogy az 52.001. számú rendelet, melynek végrehajtási utasítása 1935^ben jelent meg 1884. szám alatt, azután a budapesti főkapitány napiparancsa, amellyel rendőri közegei által ellenőrizni rendeli az előbb említett rendeletet, 'hatálytalanok voltak. A rendőrközegnek ma már sejtelme sincs arról, hogy ilyen napiparancs volt, hcigy ilyen rendeletek vannak s egyáltalában nem ellenőrzik ezeknek betartását, sőt egyes vidéki hatóságok nem a feljelentettet, hanem a feljelentőt üldözik és vexálják. (Györki Imre: Kitiltják őket a községből! — Kéthly Anna: Mint csavargókat!) Akárhányszor előfordult, hogy a feljelentő munkást beidézte a szolgabíró vagy a főszolgabíró és az mondotta: mit okvetetlenkedik, örüljön, ihogy dolgozhat, menjen vissza és dolgozzék, különben rossz dolga lesz nálunk. A debreceni szakszervezeti titkárt, aki elment Nyirbátorba, hogy eljárjon a rendeletek végrehajtása tárgyában a (hatóságnál, kitiltották icsaülése 1937 június 24-én} csütörtökön. 33 vargás gyanúja címén. Amikor tehát a hatósági közegek így fogják fel és így kezelik ezt a dolgot, akkor hol van a biztonság, hol van a lehetőség arra, hogy a már kiadott és majdan kiadandó rendeleteket ezután szélesebb területen fogják betartani? Hol van általában biztonsága a munkásnak, aki, mondjuk, most ezekre az új intézkedésekre akar berendezkedni? A legtöbb helyen a rendeleteket félreértik a hatóságok, félremagyarázzák, mert nincs olyan utasítás, amely őket a rendeleteket illetőleg szigorúan kioktatná és kötelezné arra, hogy a rendeletek betartása felett őrködjenek. Ismétlem, mi nem kívánjuk a büntetőjogi rendszer felforgatását, de tudjuk nagyon jól, hogy a magyar jogrendszerben nem ismeretlen a speciális bíróság fogalma. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) — Kertész Miklós: Hatásosabb védelmet kell nyújtani, mint a mai!) Ha van tőzsdebíróság, ha van színházi bíróság, ha van társadalombiztosítási bíróság» ha van munkaügyi bíróság, ha vannak különböző zsűrik és választott bíróságok, amelyek fellebbezés nélkül végérvényesen dönthetnek a kérdésekben, amit a törvény azután elismer és szankcionál, akkor semmi akadályát nem látom annak, hogy a munkaviszony felett őrködő ilyen speciális bíróságot állítsanak be az érdekelt munkások és munkaadók bevonásával, (Kertész Miklós: Ügy van! Ülnöki rendszerrel!) ülnöki rendszerrel és meglehetősen szigorú bértételek megállapításával. Hangsúlyozom, ez nemcsak munkásérdek, ez a rendes, becsületes munkaadó érdekét is szolgálja, mert ha van szennykonkurrencia, amely az ipar egy részét tünkre teszi, akkor ez ebből származik. T. Ház! Tisztelettel kérek negydórai meghosszabbítást. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóz'tatik-e a negyedórai meghosszabbítást Propper képviselő úrnak megadni? (Felkiáltások: Megadjuk!) A. Ház a meghosszabbítást megadja. Propper Sándor: Ismétlem, ez a munkaadók érdeke is. A miniszter úr nagyon jól tudja, hogy például a konkrét esetben a faipari mozgalmakban a munkások és munkaadók és pedig nemcsak a munkaadók kényszerszervezete, az ipartestület, hanem a munkaadók önkéntes szervezkedése is, az Asztalosmesterek Országos Szövetsége egyértelmüleg járt el ebben a kérdésben és követelt hatékonyabb szankciókat azért, hogy a becsületes béreket fizető, a rendeleteket betartó munkaadókat megvédelmezze azoktól, akik nem tartják be a rendeleteket, hanem filléres munkabérekkel dolgoztatnak tovább, túlhosszú munkaidővel és így természetszerűleg a versenyben mindenhol nagy előnyben vannak és elkaparintának minden munkát, amelyet azután rosszul díjazott, hoszszú munkaidővel agyoncsigázott munkásokkal összeveretnek és összetákoltainak. Van errevonatkozólag konkrét javaslatunk is, amelyet a bizottsági ülésen adtunk be. Méltóztassék a miniszter úrnak f ezt még egyszer megfontolás tárgyává tenni és a már meglevő és még kiadandó rendeletek védelmére az érdekeltek bevonásával speciális bíróságot felállítani. Az érdekeltek befolyását általában növelni kell a végrehajtásnál is és az ellenőrzésnél^ is. Ehhez kell a szervezetek szabadabb mozgása. Az a tapaasztalatunk, — és azt hiszem, a miniszter úr ezt nem fogja tagadásba venni — hogy ahol a munkásságnak erős szervezetei vannak, ott a végrehajtás simább, biztosabb és gyorsabb, ahol azonban a munkásságot a 6*
