Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-237

Az országgyűlés képviselőházának 23 7. deletet, akkor kiváltja munkásai számára az iparigazolványt és mint önálló iparosokat dol­gozatja őket. Egyszerűen azt mondja, hogy neki most ötlete támadt, ihogy önálló iparo­sokkal dolgoztasson. Ezeket az önálló iparoso­kat azután tetszés szerinti munkaidőben dol­gozatja, — ha akarja 16 órát is — és tetszés szerinti munkabéreket fizet nekik, noha azok tulajdonképpen munkások, sőt azt lehet mon­dani, a munkásság alja, mert aki nem tud a maga jogainak érvényt szerezni, azt nem lehet más jelzővel illetni. Akadnak olyanok, akik önként belemennek ebbe s akadnak olyanok is, akik .bizonyos kényszerhelyzetben cselekszenek, nem tudnak védekezni ez ellen az eljárás ellen, féltik: a munkahelyüket, féltik a kis darabka száraz kenyerüket és így hagyják magukat csalni, segédkezet nyújtanak ahhoz, hogy meg­csalja őket a munkaadó. (Kéthly Anna: Szo­ciális dömping!) Az is megtörténik, hogy segédmunkásoknak minősítenek szakmunkásokat, akikre tehát a rendeletek nem vonatkoznak és akik az előbb említett körülmények következtében szintén se­gédkezet nyújtanak ehhez a csaláshoz. (Moz­gás.) Elnök: Csendet kérek, t. Ház! Propper Sándor: így a rendeleteknek igen széles körben való betartása és végrehajtása nagy nehézségekbe ütközik. Akadnak azután olyan munkaadók is, akik röhögnek a dolgon és azt mondják munkásaik­nak: tessék csak fel jelenteni, nyugodtan állok elébe s ne egy-két vagy öt büntetőparancsot hozzanak, hanem hozzanak mindjárt egész hó­napra valót, mind ki fogom előre fizetni és ví­gan megszegem a rendeletet. Egy nagy üzem­ben, amely sok munkással dolgozik s amely nagy forgalmat ér el, nem játszik nagy szere­pet az, ihogy a tulajdonos ezeket a bírságokat — a büntetőparancsok 1—2 vagy 5 pengőről szólnak — belekalkulálja az üzemköltségbe (Ügy van! u szélsőbaloldalon.), még néhány száz pengőt is könnyen belekalkulál, s közben szabadon és vigan megszegi a rendeleteket, tör­vényen kívüli állapotban van, s így jogtalan előnyökhöz és gazdagodáshoz jut. (Kéthly An­na: Felveszi a költségszámlára és leszámítja az adóalapból!) T. Képviselőház! Nem tartom lehetetlen­ségnek egy speciális bíróság kreálását ezeknek a kérdéseknek az elintézésére. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. —Kertész Miklós: Nem is le­het másképpen elintézni!) Hiszen látjuk, hogy az 52.001. számú rendelet, melynek végrehajtási utasítása 1935^ben jelent meg 1884. szám alatt, azután a budapesti főkapitány napiparancsa, amellyel rendőri közegei által ellenőrizni ren­deli az előbb említett rendeletet, 'hatálytalanok voltak. A rendőrközegnek ma már sejtelme sincs arról, hogy ilyen napiparancs volt, hcigy ilyen rendeletek vannak s egyáltalában nem ellenőrzik ezeknek betartását, sőt egyes vidéki hatóságok nem a feljelentettet, hanem a felje­lentőt üldözik és vexálják. (Györki Imre: Ki­tiltják őket a községből! — Kéthly Anna: Mint csavargókat!) Akárhányszor előfordult, hogy a feljelentő munkást beidézte a szolgabíró vagy a főszolga­bíró és az mondotta: mit okvetetlenkedik, örül­jön, ihogy dolgozhat, menjen vissza és dolgoz­zék, különben rossz dolga lesz nálunk. A deb­receni szakszervezeti titkárt, aki elment Nyir­bátorba, hogy eljárjon a rendeletek végrehaj­tása tárgyában a (hatóságnál, kitiltották icsa­ülése 1937 június 24-én} csütörtökön. 33 vargás gyanúja címén. Amikor tehát a ható­sági közegek így fogják fel és így kezelik ezt a dolgot, akkor hol van a biztonság, hol van a lehetőség arra, hogy a már kiadott és maj­dan kiadandó rendeleteket ezután szélesebb te­rületen fogják betartani? Hol van általában biztonsága a munkásnak, aki, mondjuk, most ezekre az új intézkedésekre akar berendezked­ni? A legtöbb helyen a rendeleteket félreértik a hatóságok, félremagyarázzák, mert nincs olyan utasítás, amely őket a rendeleteket illető­leg szigorúan kioktatná és kötelezné arra, hogy a rendeletek betartása felett őrködjenek. Ismétlem, mi nem kívánjuk a büntetőjogi rendszer felforgatását, de tudjuk nagyon jól, hogy a magyar jogrendszerben nem ismeretlen a speciális bíróság fogalma. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) — Kertész Miklós: Hatásosabb védelmet kell nyújtani, mint a mai!) Ha van tőzsdebíróság, ha van színházi bíróság, ha van társadalombiztosítási bíróság» ha van munkaügyi bíróság, ha vannak külön­böző zsűrik és választott bíróságok, amelyek fellebbezés nélkül végérvényesen dönthetnek a kérdésekben, amit a törvény azután elismer és szankcionál, akkor semmi akadályát nem látom annak, hogy a munkaviszony felett őrködő ilyen speciális bíróságot állítsanak be az ér­dekelt munkások és munkaadók bevonásával, (Kertész Miklós: Ügy van! Ülnöki rendszerrel!) ülnöki rendszerrel és meglehetősen szigorú bér­tételek megállapításával. Hangsúlyozom, ez nemcsak munkásérdek, ez a rendes, becsületes munkaadó érdekét is szolgálja, mert ha van szennykonkurrencia, amely az ipar egy részét tünkre teszi, akkor ez ebből származik. T. Ház! Tisztelettel kérek negydórai meg­hosszabbítást. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóz'tatik-e a negyedórai meghosszabbítást Propper képvi­selő úrnak megadni? (Felkiáltások: Megadjuk!) A. Ház a meghosszabbítást megadja. Propper Sándor: Ismétlem, ez a munka­adók érdeke is. A miniszter úr nagyon jól tudja, hogy például a konkrét esetben a fa­ipari mozgalmakban a munkások és munka­adók és pedig nemcsak a munkaadók kényszer­szervezete, az ipartestület, hanem a munkaadók önkéntes szervezkedése is, az Asztalosmesterek Országos Szövetsége egyértelmüleg járt el eb­ben a kérdésben és követelt hatékonyabb szank­ciókat azért, hogy a becsületes béreket fizető, a rendeleteket betartó munkaadókat megvédel­mezze azoktól, akik nem tartják be a rendele­teket, hanem filléres munkabérekkel dolgoztat­nak tovább, túlhosszú munkaidővel és így ter­mészetszerűleg a versenyben mindenhol nagy előnyben vannak és elkaparintának minden munkát, amelyet azután rosszul díjazott, hosz­szú munkaidővel agyoncsigázott munkásokkal összeveretnek és összetákoltainak. Van erre­vonatkozólag konkrét javaslatunk is, amelyet a bizottsági ülésen adtunk be. Méltóztassék a miniszter úrnak f ezt még egyszer megfontolás tárgyává tenni és a már meglevő és még ki­adandó rendeletek védelmére az érdekeltek be­vonásával speciális bíróságot felállítani. Az érdekeltek befolyását általában növelni kell a végrehajtásnál is és az ellenőrzésnél^ is. Ehhez kell a szervezetek szabadabb mozgása. Az a tapaasztalatunk, — és azt hiszem, a mi­niszter úr ezt nem fogja tagadásba venni — hogy ahol a munkásságnak erős szervezetei vannak, ott a végrehajtás simább, biztosabb és gyorsabb, ahol azonban a munkásságot a 6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom