Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-250

Az országgyűlés képviselőházának 250. ülése 1937 november 10-én, szerdán. 345 hamis adatok alapján jöttek létre- A szappan­gyárosok — ez az érdekes — mindig a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesületére hivatkoznak és azzal akarják bizonyítani, hogy nekik igazuk van. A Magyar Vegyészeti Gyá­rosok Országos Egyesülete pedig nem más, mint a Hutter és Lever érdekképviselete, mert a három csoportból mindegyik érdekeltség kép­viselője benne ül és ők a vezetők. Még érdeke­sebb, hogy amikor véleményt kell adni, a mi­niszer úr, illetve az ügyosztály meg szokta kérdezni a vegyes ipartestületet, amelynek tu­lajdonképpen magában kellene foglalnia a kis­iparosokat. Méltóztatik-e tudni, hogy a vegyes ipartestületnek, tehát a 'kisiparosságnak, ki az elnöke? Nem egy kisember,, hanem egy olyan cégnek a vezetője, amely cég 42 filialéval ren­delkezik ebben az országban. Hogyan történ­hetett meg, hogy ő lett az elnök? Ez egysze­rűen úgy történt, hogy a vadászati alapból 4000 pengőt ígértek a szegény elnöknek,, — akit szintén becsaptak, mert végül is csak 2000 pen­gőt kapott meg — a régi elnök elment, le­mondott és a vadászati alapot megterhelték 2000 pengővel. Van ugyanis egy vadászati alap, azon nem szappanoznak, azon olajoznak. (Bornemisza Géza kereskedelem- és iparügyi miniszter: Hol?) A cégnél! A lényeg az, hogy ez a komoly, nagy gyáros jutott a kisemberek érdekképviseletének elnöki székébe és ez a 42 filialéval rendelkező úr az, aki állandóan a kisiparosság és a kisemberek érdekében beszél a minisztériumban. Ha erre azt kérdezné a miniszter úr, hogy lehet ez, hogyan választot­ták meg őt és hogyan tűrték, hogy ő legyen az elnök, a következőket válaszolnám. Az a sok szegény, tönkrement kisember csak akkor gya­korolhatja szavazati jogát, ha a kamarai ille­téket befizette. Miután azonban ezek nem fizet­ték be, így tehát a Hutter és Lever cég egy­szerűen befizette az illetéket, azok helyett az emberek helyett, akiket odaküldött, hogy sza­vazzanak. Hiszen említettem már, hogy egész csomó olyan van közöttük aki már régen nem foglalkozik szappanfőzéssel, bár szappanfőzési joga van. Ezekkel az emberekkel azután megválaszttatták az elnököt. Sőt tovább­megyek. Méltóztatik tudni, hogy ennek a kis­iparos érdekképviseletnek, tehát a vegyes ipartestületnek a titkára kitől élvezi fizetését? A Hutter és Lever cégtől. A kisiparosságnak a titkára, akit a miniszter úr hivatalból neve­zett ki az árelemző bizottság tagjává, illetve, aki mint a kisemberek érdekeinek látszólagos védője ül az árelemző bizottságiban, a valóság­ban a nagy gyárosok fizetett alkalmazottja, mert hiszen a kartel-illetéket, amelyet senki sem fizet be, a kisiparosok helyett a látszat kedvéért a nagy gyár fizeti be és ezeknek a kartelilletékeknek az összegéből utalványozzák ennek a titkárnak a fizetését. En nagyon jól tudom, hoigy a miniszter urat a legjobb szándék vezeti. Nagyon jól tu­dom azt is, hogy az a tény, hogy ezek az ügyek egyáltalán idáig jutottak el, annak tudható be, hogy a miniszter úr előtt formálisan eltakar­gatták a tényleges helyzetet. Amikor a minisz­ter úrihoz foirdultunik, ő mindig a legkulánsab­ban megígérte, hogy iái kérdést, a legradikáli­sabban fogja elintézni, sőt — hogy a minisz­ter úr szavával éljek — ezt a tengeri kígyót erős 1 intézkedéseikkel fogja megrendszabályozná. (Bornemisza Géza kereskedelem- és iparügyi miniszter: Meg is csináltuk az árkonvenciót!) Nagyon sajnálom, hogy a. miniszter úr nem KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XV. volt itt az előbb, mert már akkor elmondtam, hogy az árkonveneió csak egy papiros, amelyet soha alá nem írtak többen, mint tizenkilencen. Ebben az ügyben mindig a következő szövege­zéssel mentek szét a levelek: Igen tisztelt N..N. cégnek! Miután Ön még nem írta alá, írja alá. Voltak olyan cégek, amelyek azt mondták: En csak akkor írom. alá, ha a többiek már ' alá­írták. (Bornemisza Géza kereskedelmi és ipar­ügyi miniszter: Az árkonveneió a kisiparosság érdekében volt!) Az árkonveneió nem a kisipa­rosság érdekében, hanem a nagypar kívánságai szerint állapíttatott meg. A miniszter úrnak az az álláspontja, hogy az árkonveneió meg­állapításánál végeredményben döntő szerepe volt az Árelemző Bizottságnak. Már pedig az igen t. miniszter úr, aki a közgazdasági dol­gokkal nemcsak, hogy foglalkozik, hanem azok­nak nagymestere és azokban a legteljesebb mértékben otthon van, nagyon jól tudja, mi - az, amikor egy ilyen nagy cég az Árelemző Bi­zottságnál bemutatja, hogy mibe kerülnek neki az alapanyagok. Ö a szerint zongorázik a maga külső klaviatúráján, ahogyan idebent szüksé­ges, hogy megállapítsa az árakat. (Bornemisza Géza kereskedelmi és iparügyi miniszter: De hiszen ez a kisiparnak jó!) A kisipar csak egyet kér, azt, hogy hanyagolja el őket a miniszter úr. Csak azt. az egyet kéri, hogy az iparügyi minisztérium ne törődjék velük. Ne tessék Őket protegálni, ez az egyetlen kérésük. Hagyják őket szabadon az önellátás terén, hogy önma­guk szerezhessék be anyagi szükségleteiket. Egyforma elbánást kérnek és a kisiparosság­nak az a kívánsága, hogy ne tessék a,z egyik oldalnak nemzeti ajándékot adni, a másikat pedig ezzel tönkretenni. Nekik egyetlen kéré­sük, hogy egyforma elbánásban részesülve, ugyanúgy szerezhessék be nyersanyagszükség­leteiket, mint a nagyok. Ne tessék különbsége­ket tenni, és ha a miniszter űr nem kedvez ne­kik, csak megadja azt a kedvezményt, amelyet minden nagy gyárosnak megadtak eddig, csali a kisiparnak nem, ők meg lesznek elégedve. Ök megállnak rnajd a saját lábukon, mint ano­gyan 1934-ig, tehát addig is megállottak, amíg a, kereskedelmi minisztériumnak ez a közbevető intézkedése nem született meg. Igen t. Képviselőház! Tisztelettel kérem be­szédidőmnek öt perccel való meghosszabbítását. (Helyeslés.) Elnök: Kérdeni a t. Házat, méltóztatnak-e a feért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta­Andaházi-Kasnya Béla: Igen t. Képviselő­ház! Ne tessék azonban azt hinni, hogy talán valami szent tradíció a kisiparnak ez az állás­foglalása a Hutter és Lever céggel, a. Hasz. csoporttal szemben. Ne tessék a,zt hinni, hogy a Hutter, az Albus és a Szent István szappan­gyárakkal szemben ugyanaz lenne a kisiparos­ságnak az álláspontja, őszintén nieg kell mon­danom, a kisiparosságnak az az állás­pontja, hogy .megismétlődik a régi mese, a farkas és a bárány esete, amikor ezt a két nagy vállalatot egyelőre azért nem bántják, mert először megvárják, amíg a kis­iparosok el fognak hullani, hiszen azt mindenki nagyon jól tudja, aki ismeri a Hutter és Lever cég 'gesztióit, hogy ezután az. Albus és a, Szent István fog sorra kerülni, mert a Hutter és Le­ver cégnek az a célja, hogy azt az egyedural­mat, melyet az igen t. miniszter úr részükre 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom