Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.
Ülésnapok - 1935-246
218 Az országgyűlés képviselőházának 2UQ. ülése 1937 november 3-án, szerdán. képviselőjétől, az államtitkár úrtól, tegye lehetővé, hogy ezek a gyermekek, — akik most szeptemberben nem tudtak beiratkozni, de tudomásom van róla, hogy igen sok helyen mint magántanulók iratkoztak be, mert tanulni akartak — amennyiben érdemesek, s eddigi előmenetelük alapján bizonyságot tettek arról, hogy később is meg fogják állani helyüket tanulmányaikban és az életben is, az iskolákat rendszeresen látogathassák és mint rendes tanulók, átvehetők legyenek a gimnázium, illetőleg a középiskola megfelelő osztályaiba. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr nevében Tasnádi Nagy András államtitkár úr adja meg a választ. Tasnádi Nagy András vallás- és közoktatásügyi államtitkár. T. Házi Abban a helyzetben vagyok, hogy t. képviselőtársam kérdésére igen rövid, igen határozott és azt hiszem, igen megnyugtató választ adhatok. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőtársam azt a kérdést tette fel: »hajlandó-e a kultuszminiszter intézkedni, hogy elsősorban a falusi lakosság érdekét érintő c\A cl törvényes rendelkezés meghosszabbíttassák, mely a 12- életévüket, betöltött gyermekek felvételére vonatkozik és ezáltal átmenetileg lehetővé tétessék a folyó tanévben is az ilyen gyermekeknek a középiskolába való felvétele«. T. Ház! Erre azt a választ adhatom, hogy nemcsak átmenetileg, hanem véglegesen is hajlandó vagyok initézkedéseket tenni, (Helyeslés.) illetőleg olyan javaslatot terjeszteni a Ház elé, amely lehetővé teszi, hogy azok a falusi gyermekek, akik 6 elemi iskolát végeznek, 12. életévük betöltése után is — ha még a 13-ikat nem töltötték] be — felvehetők; legyenek a középiskolába. (Helyeslés.) De bejelenthetem azt is, hogy e tekintetben a szükséges intézkedéseket már az interpelláló képviselő úr akciója előtt folyamatba tettük, amennyiben törvényjavaslatot készítettünk elő, amely középiskolai törvényünknek azt a rendelkezését, amely korhatárként 10 évet állapít meg, meg fogja változtatni és 12 évre emeli fel. (Helyeslés.) Ez a törvényjavaslat a legrövidebb idő alatt a Ház elé fog kerülni. Természetesen a törvénynek lesznek átmeneti intézkedései is, amelyek erre az évre is lehetővé fogják tenni a már beiratkozott vagy a már magántanulóként tanuló gyermekek részére tanulmányaik folytatását. Kérem, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván a viszonválasz jogával élni. Horváth Ferenc: T. Ház! Az államtitkár úr válaszát, amely teljesen kielégítő, köszönetté] tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az államtitkár úr válaszát tudomásul venni? (Igen.) A Ház a választ az interpelláló képviselő úr viszonválasza után tudomásul vette. Következik gróf Apponyi György képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat az interpelláció szövegének felolvasására. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. Mr. belügyminiszter úrhoz, Mi okból tagadta meg, a belügyminiszter úr Fried József hadviselt, volt huszárőrmester magyar állampolgárságának elismerését? Gr. Apponyi György s. k., országgyűlési képviselő.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gr. Apponyi György: T. Ház! (Halljak! Halljuk! balfelől. — Esztergályos János: Hol a belügyminiszter úr?) Még valamennyien annak a beszédnek hatása alatt vagyunk, amelyet a tűzharcos-törvényjavaslat beterjesztése alkalmából az előadó úr és a vita első szónoka, Takách-Tolvay József gróf t. képviselőtársunk mondott el, akiknek megállapításaival az egész Ház teljesen egyetért. De ugyanekkor szomorú kötelességet teljesítek, amikor egy volt huszárőrmesternek, aki az egész világháborút végigszolgálta, állampolgársági ügyével kapcsolatban vagyok kénytelen kérdést intézni a belügyminiszter úrhoz. A helyzet a következő. Fried József budapesti lakos 1912-ben — tehát két évvel a világháború kitörése előtt — vonult be a császári és királyi 7. huszárezredhez, mint huszár, ahhoz az ezredhez, amelyben a háború alatt nekem is volt szerencsém szolgálhatni. Fried József leszolgált három évéből két évet, amikor kiütött a világháború. Természetesen folytatta katonai szolgálatát és szolgált egészen 1918-ig, amikor is november 11-én mint őrmester szerelt le. Valamennyi volt elöljárójának tanúbizonysága szerint, valamint abból a tényből kifolyólag is, hogy őrmesteri rangot ért el, sőt már a háború kitörésekor is altiszt volt, az világlik ki, hogy katonai szolgálatát megfelelően, kötelességtudóan látta el. Itt van kezemben a leszerelését igazoló irat, amely szerint (olvassa): »A volt cs. és kir. 7. Vilmos huszárezred pótkeret és századparancsnokai igazoljuk, hogy Fried József, aki 1891. évben Tiszaszentimrén, Jász-Nagykun-Szolnok megyében született, a» ezred kötelékéből 1918 november 11-én mint őrmester szerelt le. A vas katonai érdemkereszt, a Károly csapatkereszt és az 1912—13. évi mozgósítási érem tulajdonosa.« Ugyancsak igazolja Zsilinszky István nyugalmazott őrnagy a következőket (olvassa): »Alólirótt...« stb-, <stb. »Nevezettel 1912—13ban Nagyváradon egy században szolgáltam s így tökéletesen ismerem. Mindig értékes tá-, masza volt elöljáróinak.« Itt van továbbá a következő irat. Addala ezredes, aki jelenleg az Örkényi honvéd lovagló tanáriskola parancsnoka, írja (olvassa): »Igazolom, miszerint Fried József, született stb. ; stb., a császári és királyi 7. Vilmos huszár ezrednél szolgált 1912 október 6-tól 1918 október haváig. Ezen idő alatt kifogástalan, megbízható magatartást tanúsított, kötelezettségeinek minden tekintetben megfelelt.« (Gr. Festetics Domonkos: Hol született?) Tiszaszentimrén. (Fábián Béla: Csonka-Magyarországon, nem Karintiában! — Buchinger Manó: Ki született Karintiában? — Gr. Festetics Domonkos: Mindenki nem születhetik Galiciában! — Fábián Béla: Nem is! Ez is Magyarországon született. — Zaj.) Azonkívül. hogy az ő magyar állampolgárságát eddig senki kétségbe nem vonta, bizonyítja az, hogy jelenleg is tartalékos tagja a m. kir. honvédségnek; itt van az igazolványi lapja, amely szerint az első honvéd vonatosztálynál tartalékban nyilván van tartva. Már most ennek a Fried Józsefnek valami okból kifolyólag szüksége volt állampolgárságának igazolására. Tudjuk, hogy mindenféle hivatalos ténykedésnél vagy az ember
