Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-245

206 Az országgyűlés képviselőházának 2A5. ülése 1937 október 29-én, pénteken. kerül. Nem adnék és nem .adhatok tehát egy rendőrnek, egy csendőrnek akkora jogot, mint amekkora jogot ez a törvényjavaslat itt kontemplál, azért, unert nem tud vele élni, mert gátlásai vannak az urak előtt ési gátlás nélküli, amikor a paraszt és a munkás áll vele szemben. (Elénk ellentmondások jobbfelől. — Egy hang a középen: Ez azután már nemi igazi) Miután ez a törvényjavaslat, amely előttünk fékszik, a mai állapotokon nem segít, (Zaj jobbfelől.) csak több bosszantást okoz a szegény adófizetőnek, azonkívül olyan jogokat ad a rendőrnek, amelyeket én ma még nem adnék meg neki, mert nem érett rá, nem fogadom el a javaslatot. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr óhajt szólni. Széll József belügyminiszter: T. Ház! Mindenekelőtt^ Malasits Géza t. képviselőtársamnak, arra a kijelentésére kívánok reflektálni, hogy a magyar rendőrbíró, a magyar rendőr nem áll hivatása magaslatán. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. — Malasits Géza-- Nem egyenlően disztingvál!) Ez ellen az állítás ellen tiltakozom és ezt vissizautasitom. (Élénk helyeslés ás taps jobbfelől.) Ellenkezőleg, Homonnay Tivadar t. képviselőtársamnak van igaza akkoir, amikor a rendőrség iránt a legnagyobb elismeréssel viseltetik. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) En is azon a véleményen vagyok, hogy az a rendőrlegénység, amely a magyar falunak, a magyar parasztságnak dísze, virága, (Ügy van!' jobbfelől.) amely kötelességét a magyar paraszt •bölcs, okos józanságával^ teljesíti és az a rendőrtisztikar, amely a^ndhéz, sanyarú előléotetési viszonyok között aránylag csekély illetménnyel (Ügy van! Ügy van! iobb felől.) megáll ezen az erkölcsi magaslaton, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) mindenesetre elismerést és dicséretet, nem pedig ilyen valótlan feltételezéseket érdemel. (Malasits Géza: Kár igy feltüntetni a dolgot! Nem erről van szó! A szellemről! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Az, amit ugyancsak Malasits Géza t. képviselőtársam állít, hogy ez a javaslat a büntetések rendszeresítésével a kisemberek ellen irányulna, (Ügy van! Ügy van! a széUőbaloldalon.) megcáfolható a "következő adatokkal1936-ban Magyarországon összesen 125.000 kihágási feljelentés volt. Ebből közlekedésrendészeti kihágás 59.000, amiből a gépjáróművekre 40.000 kihágási eset esik, az egyéb kihágási esetek száma pedig csak 19.000. Azt hiszem, ez eléggé illusztrálja a dolgot. (Kéthly Anna: Es a 40.000 között hány úrvezető van? — vitéz Tóth Andlrás: Az nem fontos! — Jurcsek Béla: Meg kell azt is büntetni — Zaj. — Elnök csenget.) Ennek a javaslatnak a szükségessége azon a tudott és mindenki által elismert körülményen alapszik, hogy közlekedésünk még nagyon sok kívánnivalót Hagy hátra. (Farkas István: Ez igaz!) A javaslatnak az elvi célja pedig nem az, 'hogy megtoroljon, hanem, hogy fegyelmezni tanítson és javítson. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Abból indulunk ki, hogy egy rögtön, gyorsan, igazságosan és méltányosén alkalmazott, aránylag csekély bírság sokkal többet ér, mint esetleg hetek mulva egy hosszadalmas, nehéz tárgyalás befejezéseképpen 'kimondott szigorú büntető ítélet. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Meg vagyofe győződve arról, hogy néhány esztendő múlva ezek a közlekedésrendészeti kihágási számok lényegesen le fognak apadni éppen ennek a xendszernek bevezetése következtében« Nem o&ztom azt az álláspontot, amely -szerint indokolatlan volna ennek a rendszernek a vidékre való kiterjesztése. Ismétlem: egyelőre erről szó sincs. Felfogásom szerint a viszonyaink még erre nem értek meg s ez még vidéken nem feltétlenül^ szükséges. Vannak azonban olyan szimptomák, amelyeket igenis az igen t. ezt ellenző képviselő urak figyelmébe ajánlok. Méltóztassanak egyszer elmenni a Balaton vidékére egy szombat vagy vasárnap este, amikor onnan a budapesti vagyonos osztály egy része autókon áramlik vissza ia székesfővárosiba és méltóztassanak megnézni: egymás nyomában 10—12 automobil száguld az országton és legalább 3—4-nek egyszerre jut eszébe, hogy megelőzze a többit. (Farkas István: Ügy van! Ez igaz!) Méltóztassanak elhinni, annak is van indokoltsága, — amit igen t. képviselőtársaimmal van szerencsém most felvilágosításul közölni — hogy szükségesnek éreztük azt az intézkedést bevezetni, hogy már a folyó évben öt közlekedési rendőrőrsöt, csendőrörsöt rendszeresítünk, amelynek állandóan az a dolga, hogy az országút közlekedési rendjét ellenőrizze. A folyó évben még további öt ilyen őrsöt szándékozunk beállítani. (Helyeslés.) A tapasztalatok már eddig is, mondhatom, a legkitűnőbbek. Homonnay Tivadar t. képviselőtársam felhívta a figyelmet közlekedési tanfolyamok tartására. Megállapítom, hogy a rendőrök számára ilyen közlekedési tanfolyamok máris vannak a gyakorlatban, ezeket fejleszteni fogjuk. Mint a törvényjavaslat indokolása ki is fejezi, ezeket fokozottabb mértékben nevelési és oktatási szándékkal éppen a törvényjavaslat helyes érvényesülése céljából, kifejlesztjük. De szándékozunk a nagyközönségre is kiterjeszteni bizonyos oktató tevékenységet; például tervbe van véve, már van is készen egy pár ebbe a gondolatkörbe vágó oktató film. Azt, amit vitéz Tóth András t. képviselőtársam mondott az éjszakai automobil-kürtjelek tekintetében, megfontolás tárgyává fogom tenni és ezen minden valószínűség szerint valamit módosítani fogunk. Az elmondottak alapján van szerencsém a törvényjavaslatot általánosságban az igen t. Háznak elfogadásra ajánlani. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: Felteszem a kérdést, t. Ház, a határozatra vonatkozólag. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ezt a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapján elfogadni

1

? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Brandt Vilmos jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—2. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a 3. §-t.) Csoór Lajos!^ Csoór Lajos: T. Képviselőház!

1 A törvényjavaslatot a Ház általánosságban elfogadta, tehát előterjesztem két módosító indítványomat. Az egyik ia 3. ^-hoz szól. Ez a 3. § tartalmazza azokat a kivételeket, amikor ez a helyszíni büntető bíráskodás nem alkalmazható. Egy tiszteletteljes indítványom van ehhez a szakaszhoz, vegyük fel a következő pontot (ol-