Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.
Ülésnapok - 1935-240
136 Az országgyűlés képviselőházának 2A Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 12. §-t eredeti szövegébem elfogadni, szemben Kertész Miklós és társai módosító indítvány avail (Igen!) A Ház a 12. §-t eredeti szövegében fogadta el. Következik a 13. §. "Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa a 13. §-t). Elnök: Meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. A 13. .4 után Kertész Miklós, Propper Sándor és Kéthly Anna képviselőtársaink új szakasz felvételét javasolták. Propper Sándor képviselő urat illeti a szó, Propper Sándor: T. Ház! A 13. § után a következő új szakasz beiktatását javasoljuk (olvassa): »A szabadságidő pénzzel nem váltható meg. A fizetéses szabadságidő megvonása esetén a munkavállalónak joga van a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal megszüntetni. A szabadságidővel kapcsolatos jogvitákat a munkaügyi bíróságon soron kívül kell elintézni«. Azt hiszem, ezt a háromrendbeli módosítást nem kell bővebben megokolni. A módosítás első része a szabadságidő pénzzel való megváltása ellen van. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Felesleges! Benne van a javaslatban!) Nincs benne, mert ha benne volna, nem tettük volna meg a módosító indítványt. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Benne van a 14. §-ban!) A pihenési időt fenn akarjuk tartani valóban a pihenésre, ez szociális, egészségügyi és szociálpolitikai követelmény és nem szeretnők, ha a törvény hatálybalépése után visszaélnének ezzel a rendelkezéssel, akár a munkavállalók, akár a munkaadók. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Teljesen felesleges!) A munkaügyi bíróságoknál pedig a soronkívüli elintézés generális szociálpolitikai követelmény. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Nem tartozik a törvénybe!) Méltóztassék ehhez hozzájárulni, mert rendkívül fontos az, hogy az alkalmazott gyorsan kapja meg a maga igazát. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván még valaki az indítványhoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr óhajt szólni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Képviselőiház ! A benyújtott indítványnak az első pontja, amely arról szól, hogy a szabadságidő pénzzel nem váltható meg, teljesen tárgytalan, mert a 14. § világosan megmondja, hogy minden olyan megállapodás; semimis a munkavállaló és a munkaadó között, amelyben a munkavállaló a jelen törvény alapján vagy a kibocsátandó rendelet alapján őt megillető jogáról lemondana. A munkavállalónak joga van a fizetéses szabadságra, ha tehát olyan megállapodást köt munkaadójával, hogy a fizetéses szabadságról lemond, az a megállapodás semmis. Ami a második pontot illeti, hogy f tudniillik a munkavállalónak mikor van jogában a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal megszüntetni, erre vonatkozóan az ipartörvény megfelelő rendelkezései irányadók. A 3. bekezdés elvileg helyes, hogy tudniillik a munkaügyi bíróságnál soronkívul intézzék el a szabadságidővel és egyéb dolgokkal, mint például a munkabérrel kapcsolatos jogvitákat. Eddig is az volt a gyakorlat, hogy az igazságügyminiszter urat felkértük, hogy hasson oda, hogy az ilyen vitákat soronkívul intézzék el. Ez azonban nem való a törvénybe, de a jövőben is mindig a legnagyobb készséggel . ülése 1937 július 1-én, csütörtökön. rendelkezésre fogok állni az ilyen peres ügyekben a soronkívüli elintézés kisürgetésére. Miután ez az egész pótló rendelkezés tárgytalan és a törvényjavaslat egyéb rendelkezéseiből, amúgy is folyik, kérem annak elvetését. (Helyeslés jobb felől) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Kertész Miklós képviselő úrnak és társainak új szakasz felvételére vonatkozó indítványát elfogadni, igen vagy nemi (Nem!) A Ház az új szakasz felvételére vonatkozó indítványt elvetette. Következik a 14. §. Kérem annak felolvasását. Vásárhelyi Sándor jegyző (felolvassa, a 14. §-t). Csoór Lajos! Elnök: Csoór Lajos képviselő úr nincs jelen. Következik I Vásárhelyi Sándor jegyző: Pinezich István! Pinezich István: Igen t. Ház! E szakasznál bátor vagyok a miniszter úr szíves figyelmét felhívni arra, hogy szükségesnek látszik, •hogy majd az 1910/1920. M. E. számú rendelet intézkedései ennek a szakasznak igen helyes intézkedésével összhangba hozassanak. A Friedrich-féle rendelet a felmondásra és a végkielégítésre vonatkozóan azt mondja, hogy a szolgálati szerződésben nem lehet a munkavállalóra a rendeletben megállapított jogoknál hátrányosabb megállapítást létesíteni, onunlta közben azonban már, tehát a szolgálat alatt és a munkaviszony megszűnése után le lehet mondani a Friedrich-féle rendelet szerint a fel; mondási időre és a végkielégítésre vonatkozó jogokról. Ez a szakasz tökéletesebb rendezés, e törvényjavaslatnak a munkavállalók javára szolgáló intézkedéseiben biztosított jogokról ugyanis e síziakasz értelmében semmi körülmények között nem lehet lemondani, tehát munka közben és a munkaviszony megszűnése után sem. Szóval ez a szakasz a munkavállalót abszolút védelembein részesíti: semmiféle körülmények között nem lehet a munkavállalóval szemben úgy fellépni, hogy kihasználható volna és kényszeríthető volna arra, hogy esetleg korábban szerzett, vagy a törvényBen megállapított jogairól lemondjon. En tehát kérném a miniszter urat, legyen szíves majd gondoskodni arról, hogy a Friedrich-féle rendelet e szakasznak (megfelelően imiódosíttassék, illetve ennek a rendeletnek a felmondásra és a végkielégítésre vonatkozó intézkedéseinél majd rendeleti úton állapittassék meg,, hogy a munkavállalóknak sem a munkaviszony fennállása alatt, sem a munkaviszony megszűnése után nem lehet lemondani jogaikról. (Helyeslés ) Elnök: Az indítványt tevő Csoór képviselő úr nincs jelen, tehát a szakasz meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 15. §. Kérem annak felolvasásátVásárhelyi Sándor jegyző (felolvassa a 15. §-t): Senki sincs felírva! Elnök: A szakasz meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. A 15. § után Propper Sándor képviselő úr és társai új szakasz felvételét javasolják. Propper képviselő urat illeti a szó. Propper Sándor: T. Képviselőház! A 15. § után új 16. §-ként javasoljuk a következő szö-