Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-240

128 "Az országgyűlés képviselőházának 2H szabályozását hozza létre ez a döntés. En azt hiszem., hogy mi a leghelyesebben cselekszünk a vezető állás fogalmának meghatározásánál, ha elfogadjuk azt, amit a Kúria ebben a döntésiben ilyen bölcsen magáévá tett és ha azt illesztjük be ennek a törvénynek a keretébe is. Elnök: Szólásra következik Györki Imre képviselő úr. Györki Imre: T. Képviselőház! Törvényszerkesztési szempontból és abból a szempontból, amelyet a miniszter úr éppen tegnapi felszólalásában, sőt mostani felszólalásában is hangoztatott, szóval magasabb szociális szempontból az lenne a leghelyesebb és legüdvösebb intézkedés, ha ennek az egész 2. §-nak a törlését rendelné és határozná el a t. Ház. Mert ha abból a felfogásból indulunk ki, amelyet a miniszter úr itt hangoztatott, hogy szociális szempontoknak kell érvényesülniük és ha ez valóban fennáll és a kormány ezt valóban át akarja vinni a gyakorlatba, akkor nem tudom elfogadni és nem tudom megérteni, hogy amíg egyes foglalkozási kategóriákra a törvénynek ezek a rendelkezései a jövőben ki fognak terjedni, addig más foglalkozási kategóriákra vonatkozólag ilyen törvényes rendelkezéseket nem adnak ki és nem is akarnak kiadni. Kérdezem, t. miniszter úr és t. Képviselőház, mi a különbség a mezőgazdaságban, az erdei termelésben, az állattenyésztésben, a halászatban, a kert- és szőlőművelésben és a többi munkákban alkalmazott munkások között vagy miért nem terjed ki a. közszolgálati alkalmazottakra is a törvényjavaslat rendelkezése? Ne méltóztassék azt mondani, hogy a közszolgálati alkalmazottak törvényes szabadság- és munkaideje szabályozva van, mert a szabadság kérdése azokra nézve sincs intézményesen megoldva. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A köztisztviselők is régóta kérik a köztisztviselői pragmatika megalkotását és már ismételten kaptak ígéretet annak megvalósítására, azonban eddig még nem került sor arra és legutóbb olvastuk a lapokban, azzal a botránnyal és sikkasztással kapcsolatosan, amely a földmívelésügyi minisztériumban kiderült, hogy a földmívelésügyi miniszter úr kiadta a rendeletet, hogy a szabadságolásokat az összes tisztviselőkre vonatkozólag be fogja szüntetni. Amikor ilyen intézkedést lehet tenni, akkor igenis, helye van a szabadságidő törvényes rendezésének a közszolgálati alkalmazottakra nézve is. Még furább és még helytelenebb ennek a kivételezésre vonatkozó 2. §-nak az a rendelkezései amely a közforgalmi közlekedési vállalatok alkalmazottait — beleértve a korlátolt közforgalomra ;herendezett saját használatú vasutak alkalmazottait is — kiveszi a rendelkezés hatálya alól. Ezt még valahogy meg lehetne érteni, hiszen azoknak a szolgálati pragmatikáját és munkaidejét külön törvény szabályozza, de a szabadságuk szabályozását igenis, meg kellene adni, a szabadságukat rendezni kellene és arra vonatkozólag semmiféle kivételt sem lehet.meghagyni. Felhívom azután a miniszter úr és. a ^törvényhozás figyelmét arra, hogy egy kúriai döntvény a személyautók soffŐrjeit a házi cselédeik kategóriájába sorozza. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Leminősíti őket.) Ennek a rendelkezésnek alapján ezekre a szerencsétlen emiberekre nézve — akiknek a száma pedig az áutomolbilizttnus terjedése f olyK ülése 1937 július 1-én, csütörtökön. tán állandóan szaporodik. (Farkas István: Ez is kapitalista szempont!) egyáltalában nincs a munkaidő megállapítva (Rupert Rezső: Ki kell venni őket a oselédsorból!) és aminthogy háztartási alkalmazottaiknak tekintetnek, .annak ellenére, ihogy veszélyes üzemiben vannak foglalkoztatva, súlyos felelősséget viselnek magukon és súlyos felelős seggel jár egész f oglalkazásuk, látjuk, 'hogy 12—14, sőt 20 órán keresztül iisi foglalkoztatják a személyautók soffŐrjeit, a miniszter úr pedig nem akarja az ő kérdéseiket törvénnyel szaJbályozni

% Ismét hangsúly ózom, közveszélyű munkát végeznek, ezért is feltétlenül szükséges volna az ő kérdéseik törvényes isizaibályozása épp2n úgy, mint ahogyan a háztartási alkalmazottak egyéb kategóriáira is ki kellene terjeszteni a törvény rendelkezéseit. Azi előadó úr most beterjesztett egy módosítást, amely a sokat vitatottba, bekezdést kívánja módosítani és a vezető állások problémáját volna hivatva valamiképpen tisztázni. Ez a módosítás sem öleli fel azt, amit már a bizottságban az egyes felszólalt képviselőtársaim kívántak. A vezető állás megjelölésére vonatkozóan nem találok más pontos meghatározást, mint azt, amit Kéthly képviselőtársam előterjesztett, a Kúria megállapítását, vagy pe dig azt, hogy szerződésileg legyen biztosítva az illetőnek legalább egy évi felmondási idő. A gyakorlatban ugyanis, miniszter úr, egészen bizonyosan azt fogjuk látni, hogy például a művezető elnevezésben benne van a vezető szó, tehát egyszerűen rá fogják húzni a művezetőre a vezető állás fogalmát és akkor a művezetők már nem fognak a törvény rendelkezésében részesülni, mert hiszen állásuknak megvan a vezető jellege, ennélfogva őket egyszerűen kikapcsolják innen. (Farkas István: Három kis szabósegéd dolgozik és van egy művezető!) Ugyanígy vannak a kereskedelemben üzletvezetők, akikről csak nem Jehet azt mondani, hogy olyan vezető állásban vannak, amelyre a törvénynek ezeket a kivételes rendelkezéseit fenn kellene tartani. Ilyenek a fióküzletek is. Ök sincsenek vezető állásban, kereskedősegédek, akik nagyobb felelősséggel vannak felruházva, a nélkül azonban, hogy valami vezető pozíciót töltenének be. Egészen bizonyos, hogyha ezeket a fogalmakat, amelyek a gyakorlati életben megvannak, meghagyják és a törvény nem tisztázza ezeknek jogállását, akkor az üzletvezetőkre, a fiókvezetőkre, valamint a művezetőkre és osztályvezetőkre vonatkozóan is fenn fog állani az a ; korlátozás, az a kivétel, amelyet a törvényjaj vaslat 2. §-a felállít, holott rájuk nézve ez teljeJ sen tarthatatlan rendelkezés, mert nincsenek olvan felelős vezetőállás^Hn, hogy helyes vagv elfogadható lenne az a kivétel, amelyet a miniszter úr és a törvényszerkesztők is maguk előtt tartottak. Kérem tehát a miniszter urat, hogy ezekre az emberekre vonatkozóan járuljon hozzá azokhoz a módosításokhoz. amelyet Kéthly képviselőtársam beterjesztett, vagy oedig járulion hozzá ahhoz, hosry az egész 2. § töröltessék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván még valaki a. szakaszhoz hozzászólni? Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Képviselőház! Az előadó úr módosításával kérem a 2. § elfogadását. Az egyéb benyújtott módosításokat nincs módomban elfogadni. Csoór képviselő úr azt kívánja, hogy a