Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-240

Az országgyűlés képviselőházántik 2W. ülése 1937 július 1-én, csütörtökön. 125 A 15. § azt mondja (olvassa): »A m. kir- mi­nisztérium a kereskedő vagy iparos vállalatá­ban alkalmazott tisztviselők vagy kereskedő­segédek felmondási jogviszonyaira és (végki­elégítésére fennálló jogszabályok hatályát ren­delettel kiterjesztheti olyan alkalmazottakra, akik szakképzettségüknél vagy egyéb körül­ményeknél fogva a közönséges munkát lénye^ gesen meghaladó fontosságú munkakört töl­tenek be.« Itt azonban meg van mondva, hogy alkalmazott tisztviselőkről van szó. Éppen az hiányzik a törvényjavaslatból, hogy nem mondja ki azt, hogy a kereskedelmi utazók és ügynökök alkalmazottak. Ezért nem lehet tehát kiterjeszteni a 15- §-t. Ha a mélyen t. miniszter úr lehetségesnek tartja a kiterjesz­tést a 15. ^ alapján, akkor rendben vagyunk. En tehát osak azt kérem a t. miniszter úrtól, hogy amikor a magántisztviselők nagy társa­dalmának életében és munkájában ilyen jelen­tős lépés történik, ne méltóztassék azt tenni, hogy a kereskedelmi utazók és ügynökök ki­maradjanak ebből. Ha nem lehet szó erről ebben a pillanatban, akkor arra kérem a mi­niszter urat, találjon módot arra, — talán egy külön törvényjavaslat előterjesztésével, vagy most kérjen felhatalmazást rá — hogy a ke­reskedelmi utazók és ügynökök jogviszonyait rendezhesse. A kérésem minden'esetre az, hogy ők ezek­ből a jogi előnyökből, amelyeket most a ma­gántisztviselők szereznek, ki ne r maradjanak. Ennek méltánylására kérem a mélyen t. mi­niszter urat (Helyeslés a báloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Vásárhelyi Sándor jegyző: Györki Imre! Elnök: Györki Imre képviselő urat illeti a szó. , ,„,,'.,«• j Györki Imre: T. Képviselőház! Most, ami­kor a törvényhozás hozzáfogott a munkavi­szony egyes kérdéseinek szabályozásahoz. az iparügyi miniszter úrnak nem csak mint ipar­ügyi miniszternek kellett volna es kellene kep­vselnie a javaslat egyes rendelkezéseit, hanem mint kereskedelemügyi miniszternek is ea mint a kormány tagjainak az egész kerdes­komplexumot felölelő törvényjavaslatot t kel­lett volna idehoznia, nem pedig ilyen hiányos javaslatot, mint amilyen ez. Bródy t képviselőtársam utalt az utazók kérdésére. Valóban az olyan megoldatlan ker­dés 1 , hogy ha egyszer a magánalkalmazottak munkaviszonya kérdéseinek szabályozásáról tör vény javaslatot terjeszt a kormány ide, akkor kötelessége lett volna ezt a komplexu­mot úgy idehozni, hogy az a kereskedelmi uta­zókra és ügynökökre vonatkozó rendelkezése­ket is szabályozza. Ha a t. iparügyi miniszter úr, mint keres­kedelmi miniszter ié foglalkozik a kérdéssel, akkor meg fofrja látni, hogy micsoda ellentét van a 'kereskedelmi utazók jogi helyzetének megállapításánál. Ha tovább megy s megnézi ennek a kérdésnek pénzügyi vonatkozású ré­szét és érdeklődik a pénzügyminiszter urnal, hogy a pénzügymiinisztérium pénzügyi vonat­kozásban, adóztatási vonatkozásiban hogyan ítéli mes a kereskedelmi utazók és ügynökök jogállását és ha még továbbmegy és érdeklő­dik, hogy a belügyminisztórium'ban miként kezelik és értelmezik az utazók és ügynökök jogállását társadalomlbiatosításii vagy magán­alkalmázotti szempontból, akkotr meg fogja látni, hogy igenis, ez egy olyan rendezetlen kérdés, /amelyet rendezni kellett volna akkor, ha egyszer végre ihozzányúlunk a munkavi­szony egyes kérdéseinek szabályozásához. A t. imiiniszter úr a (bizottságban és itt a plénuimban is közbeszólás formájában, illetőleg beszéde során azt a kijelentést tette, hogy az utazók és az ügynökök kérdését nem lehet belekapcsolni ebbe a törvényjavaslatba azért, mert itt alkalmazottadról s szolgálati viszony­ról van szó, az utazók legtöbbje pedig szolgá­lati viszonyt nem tud felmutatni, mert vállal­kozási viszony fejlődik ki a megbízó és az utazó, mint önálló vállalkozó között. Ez az álláspont t. miniszter úr, teljesen téves és teljesen tarthatatlan. Nem egy bírói ítélet van már az ilyen ügyékkel kapcsolatban. Hiszen Bródy t. képviselőtársam is utalt már arra, hogy a Kúriának imi az álláspontja a szolgá­lati jogviszony megállapítása tekintetéiben. De az ügynökökre vonatkozólag is áttötrték imár bíróságaink azt a felfogást, amelyet a minisz­ter, úr még képvisel itt. Ezen már jóval túl­haladtak és nem önálló vállalkozónak tekin­tik az utazók legnagyobb részét még akkor sem, ha több munkaadónak dolgoznak, hanem igenis az alkalmazotti jogviszonyt állapítják meg. Ennek a kérdésnek a rendezése tehát már ezért iis feltétlenül szükségessé vált. En .magam ezzel a kérdéssel már foglalkoz­tam egy interpellációm során évekkel ezelőtt é». akkor ígéretet is kaptam! a miniszter úr elődjétől, a mostani pénzügyminiszter úrtól, hogy ezt a kérdést akkor, ha hozzányúl álta­laiban az alkalmazotti jogviszonyhoz, szabá­lyozni fogja. En magam is rámutattam arra a teljesen tarthatatlan helyzetre, amiben ma az utazóik és az ügynökök vannak és ezt csak meg tudom toldani azzal, amit most elmondok, hogy ennek a kérdésnek a rendezése időszerű lenne és na a miniszter úr kiterjesztené az 1. § jrendelkezéseit az utazókra és az ügynökökre, akkor az áthidalást meg lehetne csinálni és a kiadandó végrehajtási utasításban — mert hi­szen a javaslatból csupán kerettörvény lesz — tulajdonképpen mandent szabályozni lehetne s ezen a kereten belül ezt az egész problémát meg lehetne oldani. T. Ház! Itt meglehetős nagy társadalmi ré­tegről van szó, amely egészségét és testi épségét veszélyezteti s amely olyan fontos tényezője a kereskedelemnek, amelyet nem nélkülözhet. Itt megint csak utalok arra, hogy ezt a kérdést a miniszter úr ne csak az iparügyi miniszter szemüvegén nézze, hanem vizsgálja meg keres­kedelmi vonatkozásban is és ha kereskedelmi vonatkozásban megvizsgálja, akkor lehetetlen kikerülni azt, hogy az utazókra és ügynökökre vonatkozó, ma teljesen tarthatatlan jogszabá­lyok megnyugvással ne rendeztessenek. Ez pedig nem lehet más, mint az Ő érdekeiknek megvédése. Kérem a miniszter urat, fontolja meg ezt a kérdést és járuljon hozzá azokhoz a javas­latokhoz, amelyeket a törvénya.vaslattal kap­csolatosan ebben a vonatkozásban beterjesz­tettünk. Elnök: Szólásra van még valaki felirat­kozva? Vásárhelyi Sándor jegyző: Nincs! Elnök: Kérdezem, kíván még valaki szólmt (Kéthly Anna: Igen!) A képviselőtársunk fel van iratkozva'? (Kéthly Anna: Kértem szót!) Méltóztatott jelentkezni? (Kéthly Anna: Igen!) Méltóztassék. Kéthly Anna: T. Képviselőház! Kertész Miklós képviselőtársam előterjesztett egy indít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom