Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.

Ülésnapok - 1935-239

Az országgyűlés képviselőházának 239. Minthogy 'beszédidőm lejárt, tisztelettel kérem a t. Házat, hogy méltóztassék öt pere meghosszabbítást adni. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbí­tást megadni? (Igen!) A Ház megadja. r Fábián Béla: Kénytelen vagyok itt egy másik jellegzetes esetet is elmondani, olyant, amely szintén a kormányzópárttal van kap­csolatban. Pécelen van egy atlétikai club,, úgy hívják, hogy Péceli Atlétikai Club. Ez a Pé­celi Atlétikai Cin h július 4-én tartja 25 éves jubileumát.^ (Gr. Festetics Domonkos: Ez ne: tartozik már Kispesthez!) Elnök: Kérem t. képviselő úr a kispesti békétlenségek szerzőinek rendőri nyomozása tárgyában interpellál. Nem a péceliekről van szó. (Derültség.) Fábián Béla: Alkalmat fogok találni arra is, ^ hogy megmutassam hogy én ezt az esetet azért akarom felhozni mert rá akarok mutatni arra, hogy nem mindig felelőtlen elemek azok. akik ezeket az eseményeket előidézik. Például jelenleg Pécelen akartak kiváltani hasonló ese­ményt. A nemzeti egység pártjának központi titkára, Pap Sándor volt az, a'ki az ottani ese­ményeket ki akarta váltani. (Zaj) Es az, hogy Kispesten a nyomozás alkalmával lefogtak két fiatalembert és megbüntették őket 30 pengőre, nem elintézése a dolognak, mert nem ezeket a fiatalembereket kell 30 pengőre megbüntetni, (Rajniss Ferenc: Felnégyelés!) hanem meg kell keresni a felbujtókat, azokat, akik pénzelik ezeket a mozgalmakat és azokat, (Rajniss Fe­renc: Csendőr, rendőr kell! Es ügyész!) akik ebben az országban akkor, amikor a legna­gyobb szükség volna nemzeti egységre és nem­zeti összefogásra, a legnagyobb zavarokat akar­ják csinálni. (Rupert Rezső: Utána pedig ének­lik az Internaeionálét! — Haám Antúr: Hagy­ják abba a keresztények anyagi üldözését, ak­kor megszűnik minden !... — Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Haám Artúr képviselő urat rendre­utasítom. Fábián Béla; Most méltóztassék megen­gedni egy kérdést. Kispesten üldözik a keresz­tényeket anyagilag? T. képviselőtársam a leg­súlyosabb vádat mondja a saját kormánya el­len. Hogyan lehetséges ez egy országban, ahol Gömbös Gyula vezérkedett négy évig, a jelenlegi kormány pedig egy éve van uralmon és az urak kezében, az úgynevezett nemzeti jobboldal kezé­ben van Magyarországon az ország kormány­zata 1919 óta? (Rajniss Ferenc: Ez nem Kis­pest!) Lehet azt állítani, hogy ebben az or­szágban ezek az urak annyira elhanyagolták volna a kötelességüket, hogy lehetséges az, amit a képviselő úr állít? (Haám Artúr: A mai törvények szerint nem lehetséges ellenük...) Akkor tessék indítványozni a képviselőháziban a kormánynak vád alá helyezését, mert abban az esetben, ha igaz az, amit a képviselő úr mond, vád alá kell helyezni az előző és a je­lenlegi kormányzatot is, amelyek ezt tűrték, illetőleg tűrik. De ezek csak szólamok t. kép­viselőtársam, szólamok, amelyek, sajnos, oda­künn ... (Zaj. — Elnök csenget. — Haám Artúr közbeszól. — Rupert Rezső: Azt hiszi, Német­országban van! Ott üldözik a kereszténységet! Azt hiszi, Németországban van! — Haám Ar­túr: Mi tudjuk, nagyon is jól tudjuk, hogy Magyarországon vagyunk, a keresztény Ma­gyarországon! — Zaj. — Elnök csenget.) En t. képviselőtársamnak most csak egy kérdést szeretnék feltenni. Látott már képvi­selőtársam egy olyan zsidót, aki üldözte a ke­lése 1937 június 30-án } szerdán. 117 reszténységet? (Haám Artúr: Aki anyagilag üldözte, olyat láttam!) Látott. Hol lakik? (Haám Artúr: Tessék például a téglakartelt megnézni! Többek között!) Miért nem jelenti fel t. képviselőtársam? Miért nem? (Nagy zaj. — Haám Artúr: Adócsalások!) Adócsalások? Nézze, t. képviselőtársam, feljelentést kell tenni, de nem lehet ezeket a kérdéseket szóla­mokkal elintézni, mert ha igaz az, amit kép­viselőtársam mond, akkor az önök kormányát kell vád alá helyezni. (Zaj a jobboldalon.) T. Képviselőház! Az időm lejár. Még egy mondatot akarok mondani, egy mondatot, amely a multak tapasztalatain épül fel. (Raj­niss Ferenc: Rendőrt és ügyészt Kispestre! — Zaj. — Az elnök csenget.) A vér, amely a kor­mány erélytelensége következtében ki fog on­tatni... (Rajniss Ferenc közbeszól.) Elnök: Rajniss képviselő urat kérem, ma­radjon csendben! Fábián Béla: ...azoknak fejére száll, akik tűrik azokat a rendetlenkedéseket és lazításo­kat, amelyeknek, sajnos, az országban tanúi vagyunk. (Gr. Festetics Domonkos: A spanyol­országi keresztények véréről beszéljünk!) Még­egyszer kérem a belügyminiszter urat, méltóz­tassék kinyomoztatni a tetteseket és a felbuj­tókat is, ne csak azokat az embereket, akik­nek kezébe adták a revolvert, hanem azokat is, akik a kezükbe adták a fegyvereket. Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. (Rajniss Ferenc: Ez az a nagy botrány? — Fábián Béla: Ez az a nagy botrány! — Rupert Rezső (Rajniss Ferenc felé): Csak terrorizál­jon! Nézze, nem félünk magától!) Rupert képviselő urat rendreutasítom. (Rupert Rezső: Láttunk mi már különb vité­zeket és különb embereket, mint ön, mégse féltünk!) Széll József belügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Egyetértek az interpelláló képviselő úrral abban, hogy minden bűncse­lekményt üldözni kell. Mivel pedig ez nemcsak elvem, ihanem célom és kimondott program­möm is, hozzátehetem még azt is, hogy minden olyan feltételezés, hogy a kormánynak, vagy a rendőri hatóságoknak egyéb más burkolt vagy nyilt céljaik lennének az ilyen ügyekkel kap­csolatban, alaptalan gyanúsítás. (Ügy van! jobbfelől.) Volt szerencsém már kijelenteni, hogy az ügyben az eljárás megindult. Az eljárásnak eddigi eredménye az, hogy egy ügycsoport a királyi járásbírósághoz tétetett át, egy másik ügycsoportban az ügynek a szorosan vett rendőri büntető kihágási részét illetően két egyén ellen büntető ítélet hozatott, az ügynek harmadik részében pedig még folyamatban van a nyomozás és éppen ennek a nyomozás­nak érdekében nem vagyok abban a helyzet­ben, hogy további részletes adatokat sorolhas­sak fel. Kérem, méltóztassanak válaszomat tudo­másul venni. (Helyeslés jobbfelől ) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a viszonválasz joga. Fábián Béla: T. Képviselőház! Tudom, hogy Kispesten tmikép nyomoznak és tudom, hogy Kispesten meddig megy el a nyomozás, azt is tudom, hogy hol áll meg^ a nyomozás, (vitéz Csicsery-Rónai István: Ez 'gyanúsítás!) En nem mondom, hogy nem az! En nyíltan beszé­lek, azt mondom, hogy tudom, meddig nnegy 17*

Next

/
Oldalképek
Tartalom