Képviselőházi napló, 1935. XV. kötet • 1937. június 23. - 1937. november 16.
Ülésnapok - 1935-236
Az országgyűlés képviselőházának 23 t hogy a pusztítás olyan nagymérvű volt, hanem végighaladva ezeken ia községeken és beszélve nemcsak kisgazdákkal, hanem középgazdákkal is, arra a megdöbbentő tényre jöttem rá, hogy egyetlen egyikük sem volt biztosítva, (vitéz Martsekényi Imre: Azért kell államosítani a kárbiztoisítást!) Miből fogja unióst gazdálkodását tovább folytatni 1 ? Es miből fogja megtalálni a megélhetését ez a munkásság, melynek számára még a lehetőség is megszűnt arra, hogy a környéken munkaalkalomhoz jusson. Ezért kérem a belügyminiszter urat, méltóztassék közmunkák sürgős (megindításával lehetővé tenni, hogy ezek az emberek az éhínségtől meigrmenekül jenek. Nem utolsó sorban fordulok a pénzügyminiszter úrhoz is és kéirem, hogy mérsékelje az adókat ás azokban a községekben, ahol százszázalékos kár volt vagy ahol olyan mérvű volt a kár, hogy a földmívelő lakosság képtelen adófizetési kötelezettségének eleget tenni, ott törölje az adókat és ott a behajtást függessze fel. Bár magam is hangsúlyozom: erről a helyről is, hogy a polgárság első kötelességéinek az adófizetési kötelességet tartom, — ahol azonban képtelenek ennek eleget tenni, ott a méltányosságot kell szem előtt tartani. ( Kérem r tehát, hogy a pénzügyiminiszter úr szíveskedjék sürgősen intézkedni, hogy az adóbehajtásokat egy esztendőre függesszék fel, mert az ilyen helyeken, ha volt is valamelyes minimális termés, az szükséges arra, hogy a család megélhessen, szükséges arra, hogy az egyévi vetőmaigot biztosítsa a gazdának, hogy gazdaságát tovább folytathassa. Azért kérem ezt, hogy elkerüljük azt, hogy adóhatóságok ezeket a terményeket már a cséplésnél adóba lefoglalják és elvigyék és így lehetetlenné tegyék a gazdatársadalom számára, hogy saját földjét bevetve és saját ellátásáról gondoskodva, gazdaságát tovább vezethesse. Ebből a célból sürgősen intézkedni kell. Tisztelettel kérem egyben a pénzügyminiszter urat arra is, hogy ezeken ia területeken, ahol ilyen mérvű volt a károsodás, a^ védett gazdatársadalomnak védett birtoka után fizetendő adóját, valamint a védett birtokok után. járó kamatfizetési kötelezettségét egy évre felfüggeszteni szíveskedjék. (Helyeslés.) Sajnos, Abaúj-Torna vármegye, Borsod vármegye és Zemplén vármegye azok közé a vármegyék közé tartozik, ahol tíz évre visszamenőleg a jó Isten minden esztendőben meglátogatta a szorgalmas, becsületes magyar földmívelő lakosságot a legkülönbözőbb elemi csapásokkal. Négy esztendővel ezelőtt például ugyancsak aratás előtt olyan mérvű fekete rozsda lepte el a vetéseket s azokat négy nap alatt úgy tönkretette, hogy csak ocsút arattak, azt is csak kilószámra holdankint. Két esztendővel ezelőtt Vizsoly, Vllmány, Göncruszka és Gönc községek határait teljesen elverte a jég. A múlt esztendei közepes termés és a kormány dicséretes munkássága, valamint a világpiaci árak alakulása folytán emelkedő terményárak és állatárak mellett ez a gazdatársadalom igyekezett régi tartozásainak és adófizetési kötelezettségének eleget tenni. A pénzügyminiszter úrnak módjában van beszerezni az adatokat, hogy a múlt esztendőben milyen igazán dicséretes és milyen szép módon történtek az adófizetések. Ea az eladósodott, lerongyolódott, minden hitel nélkül álló gazdatársadalom azonban képtelen saját magán segíteni és hiába van a kis birtoka, hitele nincs, úgyhogy ma a kisgazda, a középgazda, sőt a . ülése 1937 június 23-án, szerdán. 3 nagygazda is a legnagyobb nélkülözésnek és a legnagyobb nyomornak van kitéve és a legnagyobb probléma az, hogy egyáltalán képesek lesznek-e tovább folytatni a gazdaságukat. Ezrek és ezrek vannak vidéken téli munka nélkül és az egész évre való kenyeret és megélhetést az aratási munkával szerzik meg családjuk számára és ezek ma egyik napról a másikra, aratás előtt egy héttel ébredtek tudatára annak, hogy nélkülözésnek, éhhalálnak vannak kitéve. (Rupert Rezső: Sürgősen segíteni kell!) Az aratás egy-két nap múlva az egész országban megindul, megpendülnek a kaszák és boldog emberek fogják learatni egy év verejtékes munkáját. Ugyanakkor a Hernád völgyében 22 községben nem fog pengeni a kasza, nem fognak búgni a cséplőgépek és ezek a szerencsétlen emberek minden segítség és minden élelem nélkül az ország egyetemének, a m. kir. kormánynak a támogatására és segítségére vannak ráutalva. Elnök: Kérem a képviselő urat, fejezze be előadását. Bárczay János: Befejezem. Ezek voltak azok az, indokok, amelyek miatt mertem ezt a kérdést az országgyűlés elé hozni (Élénk helyeslés.) s amelyekért a képviselőház szíves türelmét kis ideig igénybe vettem. (Elénk helyeslés.) Elnök: A házszabályok értelmében napirend előtti felszólalásnál vitának és határozathozatalnak helye nem lévén, áttérünk napirendünk tárgyalására, és pedig a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. (írom. 443, 449.) vitéz Pintér József képviselő urat, mint előadót illeti a szó. vitéz Pintér József előadó: Igen t. Ház! A kitűnően megszerkesztett és a javaslatnak szociálpolitikai és társadalompolitikai rugóit feltáró és bőségesen ismertető, valamint egészen modern szociálpolitikai felfogásról tanúskodó részletes és általános tájékoztató mellett, legyen szabad nekem a következő szavakban ezt a magyar szociálpolitika történelmében nagyon kimagasló helyet elfoglaló javaslatot az igen t. Háznak megszavazásra előterjesztenem. Ama okok között, amelyek a javaslat létrejöttét és a t. Ház plénuma elé kerültét magyarázzák, különféle okok szerepelnek. Ilyen jogi okok: a genfi egyezmény, a kivételes felhatalmazáson alapuló miniszteri rendeletek. Vannak szociálpolitikai és társadalompolitikai okok: a közgazdasági válság, a technika rohamos haladása, a gépek előretörése, a racionalizálás folytán és a gépek előretörése miatt előállott nagy munkanélküliség. Vannak azután nemzetpolitikai okok: az államok egy részének, vagy nagy részének hasonló területen hozott igen előkelő szociálpolitikai törvényei, különösen pedig hivatkozom a körülöttünk lévő államoknak ilyen téren hozott, — ha a gyakorlatban talán nem. is végrehajtott — törvényeire. Ezek mind olyan rugók a háttérben, amelyek a javaslat idekerültét okadatolják. Legyen szabad azonban nekem eme okokon kívül talán sokkal mélyebb okokat keresnem és azokkal magyarázni, örvendetesen magyarázni a javaslat megszületését és a Ház plénuma elé kerülését. Két szent és nemes elvnek, mint oknak, mint motorikus erőnek a szereplését, amely két nemes és szent elven, mint alapon, létesült
