Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.
Ülésnapok - 1935-232
506 Az országgyűlés képviselőházának l előtt 10 órakor tartsuk, s annak napirendjére tűztük ki: az öntözőgazdálkodás előmozdításaihoz szükséges Intézkedésekről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasását, a mai napirendünk 4. pontja, alatt felvett jelentést, továbbá az egyes közmunkák költségeinek fedezéséről, a többgyermekes alkalmazottak családi pótlékának felemeléséről és az ezüstből verhető pénzérmék mennyiségének újabb megállapításáról .szóló törvényjavaslat oik, s végül •a rendkívüli ideiglenes háaadómentességekről szóló miniszteri jelentés tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni! (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá tette. Az interpellációkat megelőzőleg, két írásbeli miniszteri választ fogok felolvastatni. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a földmívelésügyi minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök úrnak Patacsi Dénes képviselő úr részére adott válaszát felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa) : »TKépviselőház! Batacsi Dénes országgyűlési képviselő úr 1937. évi február íbó 24-én interpellációt intézett hozzám a vadkárok megtérítése tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő: A vadak által tett károk megtérítéséről az 1883. évi XX. te. II., fejezete intézkedik. A törvény 7. §-a értelmében a fővadak (szarvas, dámvad) által a vetésekben, ültetvény ebben vagy más gazdálkodási és erdészeti ágakban okozott minden kárért azon birtokos vagy haszonbérlő, akinek vadászterületén az említett fővad tenyésztetik, teljes, kárpótlással tartozik. A törvény 8. §-a viszont megállapítja, hogy a ragadozó vagy kártékony állatok által tett károk, mivel ezek a vadak a föld birtokosa által bármikor elpusztíthatok, meg nem téríttetnek. A vadkár megállapítása a rendes polgári bíróság hatáskörébe tartozik.. Az illetékes közigazgatási hatóságoknak csak a kár bejelentése és annak előzetes megbecslése körül van szerepük. Ami az interpelláció során feltett azt a kérdést illeti, hogy a vadászati törvénynek a vadászati kultúra fejlődése által is indokoltnak látszó módosítása során a vadkárok ügye is elő fog-e vétetni, erre vonatkozólag azt a tájékoztatást adhatom, hogy az új törvény megalkotására folyamatba tett előkészítő tanulmányok kapcsán természetesen ez a kérdés is tüzetes megvizsgálás és megvitatás tárgyát képezi., Ami az interpellációnak a vadkárok hoszszadalmas, utánjárás és költség nélkül való megtérítésére vonatkozó részét illeti, e tekintetben a helyzet az, hogy, ha a vadkár körüli eljárással kapcsolatban konkrét esetek előttünk ismeretessé válnak, abban az esetben, a közigazgatási úton rendelkezésre álló eszközök segítségével a megfelelő intézkedéseket megtesszük, hogy az eljárások minél gyorsabbak és olcsóbbak legyenek. Figyelembe kell venni azonban azt a kösülményt is, hogy a vádkárok a tavasz folyamán és a nyár elején történnek leginkább, a kárbecslés megejtésére viszont csak az aratási időszak táján kerülhet a sor, mivel az okozott károk iákkor a legszembetűnőbbek. Kérem a t. Házat, (hogy írásbeli válaszo%. ülése 1937 június 16-án, szerdán. mat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1937 június hó 3-án. Darányi Kálmán s. k..« Elnök: A képviselő úr nincs jelen. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az írásban adott miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásulvette. Most kérem a jegyző_ urat, szíveskedjék a belügyminiszter úrnak if j. Balogh István képviselő úr részére adott válaszát felolvasni. vitéz Kenyeres János jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Ifj. Balogh István országgyűlési képviselő úr az országgyűlés 1937. évi május hó 26-án tartott ülésében az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt gyűléseinek betiltása tárgyában interpellációt terjesztett elő. Erre az interpellációra végleges válaszom a következő: 1. Nincs tudomásom arról, hogy a rendőrhatóságok az Egyesült" Magyar Nemzeti Szocialista Párt gyűléseit következetesen nem engedélyezik. A képviselő úr ezen állításának egyébként ellentmond az a körülmény is, hogy a rendelkezésemre álló hiteles statisztika szerint folyó évi április hó végéig az egész ország területén az összes politikai pártok részéről kért 6045 gyűlés közül a hatóságok csupán 111 gyűlést nem engedélyeztek. Az interpellációban felsorolt 8 esettel kapcsolatban válaszom az, hogy a gyűlések ügyében hozott véghatározatok ellen jogorvoslatnak van helye. Amennyiben ilyen jogorvoslati eljárás során a szóvátett esetek hozzám kerülnek, azokat a legnagyobb alapossággal meg fogom vizsgálni és ennek eredményéhez képest intézkedni fogok, 2. Az EgyesüH Magyar Nemzeti Szocialista Párt az országgyűlésen képviselt többi politikai párthoz hasonlóan szabadon működhetik mindaddig, amíg működése valamely törvényes jogszabályba nem ütközik. 3. A gyűlések korlátozásáról szóló kormányrendelet az országgyűlésen képviselt politikai pártok gyűléseit nem érinti. Ezeknek az országgyűlésen képviselt politikai pártoknak a gyűléseit a hatóságok csak^ akkor nem engedélyezik, ha a gyűlés megtartása a közbiztonságot vagy a közrendet veszélyezteti. Minthogy az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt az országgyűlésen képviselt politikai pártok közé tartozik, a fentiek szerint magától értetődik, hogy gyűléseire és általában alkotmányos jogai gyakorlására vonatkozólag semmiféle külön utasításra szükség nincsen. Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Széll József s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Ifj. Balogh István: Mélyen t. Házi A belügyminiszter úr ezt a választ ugyan mint választ adta meg, de a válasz nem minden vonatkozásában fedi az én kérdéseimet, úgyhogy rszükségesnek tartom a viszonválasz jogán ehhez indokolást fűzni és mintegy magyarázatot adni arra, hogy a sérelmek nem nyertek orvoslást és hogy nem is történik intézkedés az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt mozgalombántalmait illetőleg. Azt mondja a miniszter úr, hogy nincs tudomása arról, hogy a rendőrhatóságok az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt gyűléseit következetesen nem engedélyezik.