Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.
Ülésnapok - 1935-221
32 Az országgyűlés képviselőházának oktatás magas fejlettsége. Magyarországon mmflen nagyobb laiuban van iparos- és kereskedő-tanonciskola, továbbképző iskolák is vannak, de alig vannak mezőgazdasági szakiskolák. Igaz, hogy a téli gazdasági tanfolyamokra előirányzott 10U.U0Ü pengő a múlt évi költségvetéssel szemben 25.000 pengős emelkedést jelent, de ezt meg mindig keveslem, mert nagyon kicsiny összeg (Kun Béla: A feladat nagyságához képest!) ahhoz, hogy ebből a tanyai és falusi lakosságot megfelelően tanítani tudják. Ezzel kapcsolatban fel óhajtom hivni a t. Ház figyelmét az. iskolánkívüli népművelésre, aminek a falu, a vidék, az őstermelő osztályok kultúrájának emelése terén a vezetőszerepet kellene játszania, de sajnos, ezt nagyon sok helyütt éppen ellenkező célokra használják fel. (Mojzes János: Egyes helyeken a népművelési titkárok tanukat képeznek ki! — Rakovszky Tibor: Mire? — Mojzes János: Bírósági ügyekre! Hamis tanukat! — Kun Béla: Megdöbbentően szomorú!) Helyesnek tárta; nám, hogy ha a téli és egyéb gazdasági tanfolyamok a mezőgazdasági kamarák kezébe kerülnének; hiszen a mezőgazdasági kamarák eddig is nagy munkásságot fejtettek ki ebben az irányban. (Helyeslés a baloldalon.) A költségvetés tételei között a mezőgazdasági kamarák címe alatt ugyan ott találjuk az erre a célra felvett 20.000 pengőt, de ez olyan kicsiny összeg, hogy nem lehet a kamaráktól azt várni, hogy ebből az összegből megfelelő munkát tudjanak kifejteni. Most azzal a kérdéssel szeretnék foglalkozni, amellyel Lossionczy képviselőtársam is foglalkozott, hogy tudniillik az állategészségügy fejlesztése érdekében vagy sertéspestis elleni szérumot kellene behozni az országba, vagy a szérumárakat kellene leszállítani, mert a szérum ára magas. (Ügy van! half elől.) A gazdaközönség a mai jószágárak mellett valamennyire még tud oltatni, de az nem lehet indok, hogy a jószág ára magas, mert hiszen máról-holnapra visszamehet a jószág ára és akkor a gazdaközönség úgy eladósodik, hogy nem tudja a jószágját beoltatni és ki vagyunk téve annak a veszélynek, hogy a jószágállományunk csökken. Pedig az nemcsak magánvagyon, hanem közvagyon is! (Némethy Vilmos: Jugoszláviában feléért adják a szérumot, mint nálunk! — Horváth Ferenc: Hát Ausztriában? — Dinnyés Lajos: Hogy lehet olyan kormányt támogatni, amelyik tűri a szérumkartel garázdálkodását 1 ?) TTgylátszik, a kormány a karteleket támogatja, (Kun Béla: Sőt tenyészti! — Rakovszky Tibor: Kormány és kartel egymást támogatják. Vak vezet világtalant!) pedig a mezőgazdaság rászorulna egy kis kormánytámogatásra. Bár a bor ára is alacsonyra esett le és sok bor vár még a gazdaközönség pincéjéből eladásra, a kormány mégis megengedte, hogy a rézgálic árát emeljék. Feltétlenül keveselnem kell a telepítés céljaira felvett 2 millió pengőt, mert ez olyan kevés, hogy — mint a telepítési törvény is mondja — 20—25 év kell hozzá, hogy 30.000 hold föld jusson telepítési célokra. {Ügy van! Ügy va,n! a baloldalon.) Ha Magyarország termőföldjének fele 1300—1400 ember kezében van. akkor a másik felének, amely földmíveléssel foglalkozik, annak a 7,900.000 embernek mi jut! Nagyon kevés! Tehát meg kellene gyorsítani a telepítést. Kérdem: nem lehetne-e megtenni azt, hogy az adóhátralékos nagybirtokosok adó221. ülése 19$7 május 31-én, hétfőn. jukat földben adják le és ezeket a földterületeket is felhasználnák telepítésre? (Helyeslés a baloldalon.) • Falusi gazdasági egyesületek és népházak építésére jó pár évvel ezelőtt a kormány szólította fel a vidéki lakosságot. Építettek is, de tőkéjük nem volt, így adósságból építettek és ma is ezekkel az adósságokkal küzködnek. Míg a multévi költségvetésben még volt egy .bizonyos összeg felvéve ezen gazdasági egyesületek segélyezésére és támogatására, addig az idei költségvetésben semmit sem találunk erre a célra. A gazdaközönség vállalta váltókkal ezeket az adósságokat és a gazdaközönség fizeti a kamatokat. Kérdem, nem lehetne-e ezeknek a gazdasági egyesületeknek az adósságait gazdaadósságokká átalakítani, hogy zzal a különbözettel, azzal a kedvezménnyel tudjak törleszteni ezeket a tartozásokat? (Kun Béla: Kedvező feltételek mellett!) T. Ház! Kerületemben a Coburg-Koháry hercegi uradalom most nagy fásítással foglalkozik. (Dinnyés Lajos: A legnagyobb disznóság, amit ott csinálnak! A legnagyobb pimaszság! A törvény felrúgása! — Egy hang a baloldalon; Es a herceg Bécsben költi el a pénzt!) A legjobb földeket fásították be, úgyhogy lassanként el fog jönni az idő,, hogy a Coburg uradalomban alig lesz szükség cselédekre. (Dinnyés Lajos: A legnagyobb disznóság! Arculcsapása a jognak! — Kun Béla: Mit csináltak? — Dinnyés Lajos: A búzatermő földeket fásítják be! — Kun Béla: Miért engedi a földmívelésügyi miniszter úr? — Zaj.) A fásí tás következtében az ott alkalmazott cselédeket elbocsátották. Igaz, azt mondották, hogy majd egy másik birtokon elhelyezik őket, de lassanként más birtokon sem fogják tudni Őket elhelyezni, és így az ottani cselédek is földönfutókká válnak. (Dinnyés Lajos: Pimaszság, amit ott csinálnak!) Elnök: Dinnyés képviselő urat kérem, hogy pralamentárisabb kifejezéseket méltóztassék használni! (Dinnyés Lajos: Enyhe volt még ez is, elnök úr! — Kuu Béla: Vagy igaz, vagy nem igaz, hogy búzatermő területeket fásítanak be!) Mizsey György: Arra kérem a kormányzatot, hogy ne engedje, hogy legjobb területeiket fásítsák be, mert találni azon a vidéken, ahol ez az uradalom van, olyan homokot, amely jó az erdősítésre. (Rakovszky Tibor: Hol az erdőfelügyelőség? — Dinnyés Lajos: Disznóság, kijátszása a törvénynek! — FelMáltások a baloldalon: Miért nem hozták már ide előbb ezt a kérdést?! — Dinnyés Lajos: Interpelláltam már, de nem kaptam feleletet! - Zaj.) Ezeket voltam bátor elmondani a földmívelésügyi tárca költségvetésénél. A költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Melczer Lilla! Melczer Lilla: T. Ház! Mizsey képviselőtársam beszédéből csak arra akarok röviden reflektálni, hogy én is teljesen osztom az ő nézetét a falusi népművelés fokozása és különösen gazdasági iskolák felállítása tekintetében, mert igen sok helyen még nagyon elhanyagolt állapotok vannak; örömmel látom azonban, hogy a kormánynak magának is megvan errenézve a szándéka, mert hiszen a jövő évi költségvetésben is több iskola építését vette tervbe. (Mizsey György: Az még mind kevés!)
