Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-222

Az országgyűlés képviselőházának a méh vándorlással kapcsolatban vannak, valamint a termelt méznek hazahozatalára is. Továbbá az volna az óhajuk, hogy a foldmívelésügyi minisztérium keresse meg az Államvasutakat, hogy a vándorméhszállításnál ezeket a szállítmányokat a személyvonatokhoz is hozzá lehessen kapcsolni. Óriási káruk származik a méhészeknek abból, hogy tehervonathoz kapcsolják azokat, úgyhogy különösen szárnyvonalakon néha kéthárom napig benne vannak a kocsiban a méhek és mire a helyszínre megérkeznek, legnagyobb részük elpusztul. Hogy ezt a kárt meg lehessen előzni, teljesen jogos az a kérelmük, hogy a személyvonathoz is lehessen ilyen szállítmányokat hozzákapcsolni. Fel fogják hozni azt, hogy akkor jönnek majd — nem tudom — a baromfitenyésztők és azok is kívánják ugyanezt. A méhek természete azonban megkívánja, hogy minél sürgősebben eljuthassanak rendeltetési helyükre és éppen ezért nagyon kívánatos, hogy az egyesületnek ez a kérése honoráltassék és az igen t. miniszter úr a magyar államyasútat megkeresse, hogy a jövőben a méhszállít ás okát ilyen módon lehessen eszközölni. (Mózes Sándor: Gyorsvonati sebességgel kellene ezt intézni!) Ügy van, azzal kellene intézni, máskülönben a méhészetnek óriási kára származik ebből. Ami a fásítás kérdését illeti, látjuk a költségvetésből, hogy a kormány óriási összegeket fordít erre a célra, ami szintén a méhészet feljavítását jelenti. Vannak ugyanis vidékek, ahol a méhészet fásítás hiányában nagyon visszafejlődött. Mindenekelőtt mézelő fákat kell ültetni. Ezért kérem a miniszter urat, kötelezzék a községi faiskolákat arra, hogy mézelő fákat is ültessenek és segítségére legyenek a méhészeknek abban, hogy mézelő fákhoz jussanak. A mai fejlett mezőgazdaság mellett erre annál is inkább rá vannak utalva, mert a tarlóvirág igen ritka, hiszen alig hogy betakarítják a búzát, már fel is szántják a tarlót. Éppen ezért arra kell törekednünk, hogy méhlegelők létesítésével és mézelő fák ültetésével pótoljuk legalább ezt a veszteséget. (Csikvándi Ernő közbeszól.) Én ezt kérem a miniszter úrtól és tudom, hogy ezzel is lehet a méhészeken segíteni. T. Ház! Még egy tiszteletteljes kérésem van, még pedig az arzénes permetezéssel kapcsolatban. Az arzénes porozás már megvan tiltva, de az arzénes permetezés nincs megtiltva, már pedig ez a méhekre nagyon veszedelmes anyag. Éppen ezért azt kérjük, hogy legalább a bimbó feslésétől egészen a sziromlevél lehullásáig az arzénes permetezés szintén meg legyen tiltva. (Mózes Sándor: Ez fontos!) Áttérek a gödöllői iskola kérdésére, melyet már szintén felemlítettek az előttem szólók. A gödöllői iskolának megvan a maga rendeltetése, sajnos azonban, propaganda hiányában növendékeinek száma kicsiny és nem tudnak annyi tanerőt kiképezni, amennyit el tudnának helyezni. Ez a propaganda hiánya. (Csoór Lajos: Sok helyre kérnek tanerőt!) Ügy van, és az iskola nem tud adni, mert nem látogatják megfelelő számban ezt a kétéves tanfolyamot. Pedig itt szintén volna egy lehetőség arra, hogy minél több embert foglalkoztassunk és kenyérhez juttassunk. Amint mondom, valószínűleg a propaganda hiánya az oka annak, hogy az iskola nem tud kellő számú tanerőt kiképezni. A tanítási eredmény nem lehet ok, mert ezek a tanfolyamok tényleg azzal az eredménnyel járnak, melyet méltán el lehet várni. Azt azonKÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ XIV, 222. ülése 1937 június 1-én, kedden. 103 .ban tényleg meg lehet kívánni, hogy elsőrangú szemléltető eszközökkel vidékre ménje; nek, hiszen aki meglátogatott egy ilyen nyári méhészeti tanfolyamot, vagy beszélt valakivel, aki ott járt, az maga is tapasztalhatta és hallhatta, hogy valósággal méhcsaládok pocsékolása folyik ott, főleg abból a célból, hogy a hallgatókkal megismertessék az egész méhcsaládot és annak életkörülményeit. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület annak idején a saját pénzéből felállított egy kísérleti állomást, amelynek az élén egy fiatalember áll. Állása azonban még ma sincs rendszeresítve. A kísérleti állomás munkájáról a külföldiek is csak csodálattal és elismeréssel nyilatkoznak. Ezt a kísérleti állomást tehát fejlesztenünk kell és ennek a fiatalembernek az állását rendszeresítenünk kell, hogy ne 120 pengő havi fizetéssel végezze a méhészetre j nézve oly fontos munkáját, hanem tudományának élhessen és az egészi magyar méhészet javára dolgozhassék. Ezek voltak megjegyzéseim, melyeket az igen t. miniszter úr elé kívántam terjeszteni. Kérem azoknak figyelembevételét legalább oly mértékben, amint azt a magyar méhészet ügye megkívánja. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Nincs senki feliratkozva. Elnök: Kíván még valaki a címhez szólni? (Dulin Jenő és ifj. Balogh István szólásra jelentkeznek.) Dulin Jenő képviselő urat illeti a szó. Dulin Jenő: T. Képviselőház! Csak két percig leszek bátor a t. Ház szíves türelmét igénybe venni. A paprikadarálómalmokkal kapcsolatosan terjesztem elő egy kérésemet. Az általános anomáliákat Mózes Sándor igen t. képviselőtársam már szóvá tette, azokat tehát nem akarom megismételni. Pusztán csak azt kérném, méltóztassék az igen. t. földmívelésügyi kormányzatnak megtalálni az alkalmat ahhoz, hogy teljesítse az olyan kérelmeket, amelyek arra hivatkoznak, hogy a darálómalmokat már 1935 nyarán megépítették, tehát akkor, amikor még ez a rendelet nem jelent meg. Ezek az emberek kis vagyonkájukat fektették bele ebbe a malomba, s jött a rendelet s most az a darálómalom ott áll, kis vagyonuk benne fekszik, de a malmot semmire felhasználni nem tudják. Ha ez a malom olyan helyen van, ahol bölcs mérlegeléssel úgy méltóztatik találni, hogy egy nagy területnek szolgálná ki a szükségletét, ebben az esetben kérném, hogy lehetőleg méltóztassék ezeket a kérelmeket teljesíteni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Ifj. Balogh István képviselő urat illeti a szó! Ifj. Balogh István: Mélyen t. Képviselőház! Azt gondoltam, hogy az a gondolat, amelyet szóvá tenni kívánok, mint szociális kérdést, nem fogja kikerülni a t. Ház figyelmét A községi faiskolák megszüntetésére kívánnám ( a mélyen t. miniszter úr figyelmét felhívni, mert nem tartom szociális vonatkozásban helyesnek, hogy a gyümölcsészet fejlesztésének maga a hatóság állja útját. (Mózes Sándor: Azért szüntették meg a faiskolákat, mert tele voltak kaliforniai tetűkkel!) A kártevők elleni hatékony védekezésnek van más módja is, t. képviselőtársam. A felügyelői kart kell ehhez kibővíteni és megkövetelni, mégpedig büntető hatállyal, hogy az illetékesek gondosan kezeljék a fákat, ezenkívül pedig ne15