Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-222

72 Az országgyűlés képviselőházának látunk fel, erre azonban a közel jövőben, sajnos, nem látok lehetőséget. Kertész t. képviselőtársam szóvátette a tűzifa árának kérdését. Errenézve tegnap egészen határozottan .nyilatkoztam. Bár nagy súlyt helyezek az erdőbirtokosok érdekeinek a megvédésére, mégis nem tévesztem szem. elől a fogyasztóközönség érdekeit sem (Müller Antal: Helyes is!) és kilátásba helyeztem még azt is, hogy amennyiben az a spekulációs irányzat, amely jelenleg tapasztalható, még tovább folytatódnék, abban az esetben a legerélyesebb rendszabályokat fogom életbeléptetni. (Elérik helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon és a középen.) Bánó Iván t. képviselőtársam szóvátette a famunkások részkeresetének forgalmi adó alól való mentesítését. Ezt a kérdést a pénzügyminiszter úrral meg fogjuk beszélni. (Helyeslés.) Csoór t. képviselőtáinsam a rendkívüli fahasználatok illetékmentességét tette szóvá» Erre ugyancsak hasonló választ adhatok, A fásított legelőkön való fakivágások esete a gyakorlatban tényleg igen sok huza-vonára ad okot és célszerű lenne, amennyire lehet, ezt a kérdést valami úton-módon szabályozni. Ezzel foglalkozni is kívánok. Hasonló kérdés a határokon lévő fák kérdése. Ami a szegény nép gallyszedéisi kérdését illeti, az mindig a helyi viszonyoktól függ, hogy megengedhető-e, ha nem fejszével vagy fűrésszel mennek gallyat szedni az erdőbe és erre előzetesen engedélyt kérnek, ßot mint képviselőtársam mondotta, hajlandók 'bizonyos összeget adni. Mindenesetre ott, ahol állami erdőkről van szó, a szociális viszonyokra is figyelemmel leszünk. (Helyeslés.) Kérem, méltóztassék a címet elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a földmívelésügyi tárca 2. címét elfogadni? (Igen!) Ha igen, a címet elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (felolvassa a címet). Elnök: Szólásra következik Nirnsee Pál képviselő úr. Nirnsee Pál: T. Ház: Sokat 'beszélünk itt a Házban a mezőgazdaság prosperitásáról, de ilyen alkalmakkor sokszor megfeledkezünk arról, hogy alátámasszuk az állattenyésztést, amely a mezőgazdaságnak, a mezőgazdasági termelésnek, a talaj erőfenntartásának alapvető tényezője. Legyen iszabad megemlítenem, hogy a községi apa állattartás eddigi rendszere, nem felel meg a kor követelményeinek. Ez a rendszer nem tudott felemelkedni az állattenyésztés mai fejlődésének színvonalára. A fejlődés nagyon lassú volt és bizonytalan. A községeknek, a legeltetési társulatoknak személyi változásaival kapcsolatban rendszerint ezek a fejlődési folyamatok meg szoktak állni. Nem akarom ezeket a tisztes társulatokat beszédemmel megbántani, azonban az a nézetem, hogy ők csak kényszeírítő hatások alatt intézkedtek, kényszer alatt tartották be a hatósági és a földmívelésügyi miniszteri rendeleteket. Sokszor azt tapasztaltuk, hogy^ a drága pénzen beszerzett apaállatok tartása és ápolása körül hibák történtek és hiába az állami tá222. ülése 19 $7 június l-én

x kedden. mogatás, az egész erőfeszítés eredménytelen maradt. A földmívelésügyi (miniszter úr szíves figyelmébe ajánlom a törvénymatóisági állattenyésztési alap-óiknak létesítését. Ez. az intézkedés mérföldkövet jelentene állattenyésztésünk jelenére, de különösen a jövőjére és kérném,^ hogy ezt törvényhozás útján tegyük kötelezővé^ Ez az. intézmény korszakalkotó lenne tenyésztésünknek, 'de különösen köztenyésztésünknek számlbeli, de minőségi fejlődése (szempontjából is. Ez volna tulajdonképpen a vármegyei ibikarendszernek íbevezetése. Tudomásom szerint Somogy vármegye, Tolna vármegye és Baranya vármegye már he isi vezette ezt a (rendszerit. A köztenyésztésnek apaállattal való ellátását így a törvényhatóságok vállalnák, azoknak vezetése saakeimlberek kezébe kerülne, az apaállatok 'beszerzése és fenntartása is szakköröknek volna a munkája. Az állattenyésztési (alapokat is dotálni tudnánk ilyenformán és az " ezzel összefüggő' kiállítások s azután az apaállatdíjazásofc, a pásztorok díjazása is ebből az alapból meríthetne kiegészítést, nyerhetne kifizetést és így az állam válláról nagyon sok súlyos kiadást tudnánk levenni. A kistenyésztőket ennek a törvénynek keretein ibelül hele tudnók iktatni a szükséges. törzskönyvezésbe, ami ugyancsak korszakalkotó volna és köztenyésztésünk színvonalát emelnők vele. Fontos volna azonban fuvardíj visszatérítés szempontjából is ez a kérdés, amennyiben .a nyugati országrészek fejlettebb állattenyésztéséből származó apaállatok

1 lennének a Tiszántúlnál és a Duna-Tisza közére, az az Alföldire vihetők,, azokra a vidékekre, ahol sokszor fcevésiblbé jó, silány apaállatokat használnak, míg kényszervágás alá kerülnek a Dunántúl fetjlettebb tenyészeteinek apaállatai. Legyem szabad itt rámutatnom az állattenyésztési szervezetek működésének fontosságára is, hiszen a minőségi tenyészetet és a megfelelő színvonalat ezek a szövetkezetek tartják fenn országunkban. Ez. különösen népies vonatkozásokban áll, ja kistenyésztőknél, akik szétszórtan vannak és a minőségi versenyben nem tudnak ,a nagytenyészetekkel együtt haladni. Ezidén alakult meg a juhtemyésztők országos egyesülete,, annak az állatfajtának felkarolására, amelynek tenyésztése a legelhanyagoltabb volt csonka hazánkban. Annak ellenéire, hogy hazánk juhállománya 1,300.000 darab körül mozog, elhanyagolt volt ennek az állatfaj tárnak tenyésztése. Már pedig a juh tulajdonképpen háromszoros hasznot nyújt, húst, gyapjút, tejet, sőt ehhez járul miég a talajerő fenntartására való részvétele is, ami- szintén nagyon fontos. Köszönettel tartozom a miniszter úrnak, akinek kezdeményezésére és biztatására indulhatott mieg a juihtenyésztŐk országos egyesületének működése, aki tegnapi beszédében, is kifejtette, hogy mint a múlt esztendőiben, az idén is igyekezett a népies tenyésztésibe az állami kosiakeiót belevinni. Köszönettel tartozóiról ezért neki .és arra kérem,, hogy a gyapjúminőség emelése körül foglalatoskodó kísérleti intézményeknek, anielyek imiegfehetősen magas színvonalon állanak és amelyeknek talán félévszázados múltjuk van, szíveskedjék ugyancsak segítségükre lenni, hogy a gyakorlati életben is minél jobban érvényesül jenek. T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy ennél a címnél még néhány szót szólhassak ugyancsak az állattenyésztés érdekében a Nem-